Avagy hol, mikor, mennyiért nem érdemes gyorshajtani?
Gyorsan vezetni kétségtelenül veszélyes. Európa országaiban azonban egészen különböző sebességhatárok vannak érvényben, és különbözik a bírságok mértéke is. Anglia, Finnország és Svájc például a gyorshajtó jövedelméhez igazítják a bírság mértékét.
HIRDETÉSÁprilis 24-e után Angliában és Walesben az autópályán 101 mérföldes (161 km/h) óránkénti sebességhatárt átlépő sofőrt a heti jövedelmének másfélszeresére büntetik, 2500 fontos felső határral (ami nagyságrendileg 900 000 forint).
Svájcban a bírságnak nincs felső határa – ezért itt született meg a gyorshajtási bírságok világrekordja. Az ismeretlen rekorder egy Ferrari motorral 130 kilométeres óránkénti sebességgel hajtott a nyolcvanas táblánál, több mint nyolcmillió forintnak megfelelő bírságot kapott. A mértékét a visszaeső gyorshajtó vagyonához szabták, amelyet 22 millió dollárra becsültek.
Svájcban a büntetések minimuma is bőséges. Az elkövető jövedelméhez képest számítják a bírság napi összegét, ennek az alsó határa 30 svájci frank. Majd ezt felszorozzák 120 napra, vagyis a legszegényebbek is legalább 3300 frankot fizetnek, ami 900 000 forintnál is több.
Azokban az országokban, ahol nem a jövedelemhez szabják a bírságot, Belgiumban a legmagasabb a felső határ.
A lengyel és a bolgár autópályákon legmagasabb a szabott sebességhatár Európában, 140 kilométerrel lehet menni óránként. Németországban a kétszer kétsávos autópályán főszabály szerint nincs sebességhatár, de 130 kilométer/óra az ajánlott, efölött egy balesetnél nem fizet például a biztosító. A máltai autópályákon viszont nem mehetünk gyorsabban 80-nál. A sebességhatár.
Általában szólva Európában a legtöbb helyen 100 és 140 km/h között döngethetünk a pályákon, de a bírságok mértékében nagyságrendi különbségek vannak.
Dániában például a sebességhatár kétszeresével 260 km/h-val kell hajtani a maximális bírsához, ami 2011 euróra rúgna. Írországban viszont a felső határ eléréséhez elég 160-nal hajtani – 120 a sebességhatár.