2020-ra 30 ezer elektromos autót látnának a magyar utakon, de a szükséges áramot többnyire elavult és szennyező erőművek állítják elő.
HIRDETÉSZöld út a zöld rendszámú, azaz elektromos autók elterjesztésének, és piros a szélturbináknak.
A Nemzetgazdasági Minisztérium idén 2 milliárd, jövőre 3 milliárd forinttal támogatja az új elektromos autók vásárlását. Pályázni októbertől lehet, magánszemélyeknek és cégeknek egyaránt.
A támogatás a bruttó vételár 21 százalékát fedezi, de maximum másfél millió forintos lehet. További feltétel, hogy csak új, 15 millió forintot meg nem haladó vételárú gépjárművekre terjed ki.
A cél, hogy 2020-ra 30 ezer környezetbarát autó járja az ország útjait.
- Arra számítunk, hogy ez elősegíti az elektromobilitásnak a megerősítését, tehát egyre több tisztán elektromos meghajtású, ilyen szempontból emissziómentes jármű fog futkározni Budapest és a városok útjain – nyilatkozta Lepsényi István, gazdasági fejlesztésért és szabályozásért felelős államtitkár
A környezetvédelem jegyében a magyar kormány 2020-ig háromezer nyilvános töltőállomás létesítését tervezi. Az e-autók elterjedése érdekében a szabályozási rendszert is egyszerűsítették, illetve adókedvezményeket biztosítanak. Másrészről viszont a napelemek használatát környezetvédelmi adó terheli, az újabb ipari szélturbinák létesítését pedig egy új szabályozással gyakorlatilag lehetetlenné tették.
A szeptemberben életbe lépett szabályozás kimondja, hogy a települések 12 kilométeres körzetében nem lehet új, ipari szélerőművet telepíteni.
Az Energiaklub és az ELTE TTK a rendelet alapján megrajzolta, hol lenne olyan pont Magyarországon, ahol építhető szélturbina. Gyakorlatilag nincs ilyen.
A kormány klímapolitikája szerint „Magyarország a megújuló energiaforrások alkalmazását nem csak, és nem elsősorban kötelezettségnek, hanem a gazdasági fejlődéshez történő hozzájárulás egyik kiemelkedő lehetőségének tekinti. A Nemzeti Cselekvési Terv célja, hogy Magyarország természeti, gazdasági, társadalmi, kulturális és geopolitikai adottságaira építve a lehető legnagyobb össztársadalmi hasznot biztosítsa. A megújuló és alternatív energia hasznosításának elsődleges célja a gáz- és kőolajimport-függőség csökkentése.”
A hazánkban termelt villamosenergia megoszlása a 2015-ös adatok szerint a következő:
52,7% nukleáris energia
19,9% lignit és szén
17,4% szénhidrogén
10% megújuló forrás (biomassza, hulladék, szél, víz, biogáz és nap)
A napelemek után 114 forint/kg környezetvédelmi termékdíjat kell fizetni 2015 január elseje óta. A napelemeket a jelentős szennyezést okozó termékek és anyagáramok kategóriájába sorolják, miközben például az akkumulátorokat csak a szennyező termékek és anyagáramok csoportjába, így a termékdíj is jóval alacsonyabb, 57 forint/kg.
Környezetvédelmi szakemberek többször hangoztatták, hogy teljességgel érthetetlen a napelemekre kivetett adó, hiszen teljes egészében újrahasznosíthatók, és mivel működésük során a nap energiáját használják fel szén-dioxid kibocsátás nélkül, nem nevezhetők környezetszennyezőnek.
Magyarország egyébként statisztikailag viszonylag jól áll a megújuló energiaforrások felhasználása terén.
- Magyarország azt vállalta, hogy az energiafelhasználás 13 százaléka származik majd megújulókból 2020-ig. Jelenleg 10 százalék körül állunk, ami egyébként nem rossz arány, azt azonban tudni kell, hogy ennek a döntő része az tűzifa elégetése, ami nem, azaz kevésbé tekinthető korszerű energiaellátási módnak – mondta Fülöp Orsolya, az Energiaklub szakmai igazgatója.
A Nemzeti Fejlesztési minisztérium közleményében úgy reagált, hogy az időjárás miatt „Nehéz kiszámítható mederben tartani a szélerőművek energiatermelését, és emiatt a szélerőművekben termelt energia Magyarországon más megújulókhoz képest is drágának számít.”
A teljes közlemény itt olvasható: *Az Európai Parlament és Tanács 2009/28/EK irányelve (Megújuló Energia Irányelv) Magyarország számára 2020-ra minimum 13 százalékban határozta meg a megújuló energiaforrásból előállított energia bruttó végső energiafogyasztásban képviselt részarányát, amelyet hazánk a Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Tervében (NCsT) önkéntesen 14,65 százalékra emelt.
A megújuló energiaforrásokat Magyarországon elsősorban a hő- és villamosenergia-termelésben, valamint üzemanyagként hasznosítják. A 2014-es felhasználás összetétele alapján kétharmadot tesz ki a fűtés-hűtési energia, 17-17 százalékot a villamos- és a közlekedési szektorban felhasznált energia. A hazai adottságokra építve a jövőben is kiemelt szerepet kap a napenergia és földhő hasznosításának fejlesztése.
Az EUROSTAT adatbázisa alapján 2014-ben a megújuló energia részarány Magyarországon a bruttó végső energiafogyasztáson belül 9,51 százalékra emelkedett, jelentősen meghaladva az eredetileg erre az évre kitűzött 8 százalékos célértéket. A statisztikai adatok igazolják, hogy hazánk a 2010-ben meghatározott ütemtervet túlteljesítve, jó úton halad a 2020-as uniós célszámok elérése felé.
HIRDETÉSA következő években összesen több mint 760 milliárd forintos beruházási támogatás lesz elérhető az energetikai területen, ami egyebek mellett a megújuló energia termelésre is fordítható. A fejlesztési tárca 2017-ben bevezeti a megújuló alapú áramtermelés új működési támogatási rendszerét, a METÁR-t. A szükséges törvénymódosításokat a Parlament 2016 júniusában elfogadta. A végrehajtási rendeletek jelenleg készülnek, az új rendszer az Európai Bizottság jóváhagyása után, várhatóan 2017 első felében indulhat el. Az előzetes számítások szerint a METÁR rendszeren keresztül is több milliárdos forrás áll majd a zöldáram termelők rendelkezésére a következő években. A lakosság kiemelt támogatása továbbra is fennmarad, az elmúlt időszakban minden évben megduplázódott a beépített háztartási méretű napelemek száma.
A 2020-as célszámok teljesítésében a tárca számol a szélenergiából származó jelenlegi kapacitásokkal. A hazai szélerőművek relatíve alacsony működési óraszáma és időjárásfüggő működése miatt jelentős tartalékkapacitásról kell gondoskodni, így azok igen jelentős kiegyenlítő energia költségeket generálnak, ezért új szélerőművek létesítésének támogatása nem tervezett. A MAVIR legutóbbi jelentése szerint a szélerőművek terv-tény eltérései okozzák a kiegyenlítő költség kb. 56 százalékát, amelynek legnagyobb része a szélenergiára jut. Nehéz kiszámítható mederben tartani a szélerőművek energiatermelését, és emiatt a szélerőművekben termelt energia Magyarországon más megújulókhoz képest is drágának számít. Hálózatbiztonsági szempontból a szélerőművek hátránya, hogy teljesítményük nagymértékben függ a pillanatnyi időjárástól. Ráadásul főleg éjszaka termelnek, amikor kevesebb áramra van szükség. Ennek az ellensúlyozására más országokban ún. szivattyús tározós vízerőművek segítségével tárolják az éjszaka termelt energiát. Magyarországon az eddigi vizsgálatok szerint ilyen erőmű építésére alkalmas területek mind természetvédelmi oltalom alatt állnak. Jelenleg ezért nem ismert olyan megoldás, amely hosszú távon biztosítja a szükséges energiatermelést, miközben megőrzi a természeti és táji értékeket, területeket. Az említett okok miatt több szélerőmű beépítése a magyar villamos energia rendszerbe nem indokolt.
A külföldi példákból okulva sem érdemes átgondolatlan, nagyobb szélerőmű-fejlesztést véghezvinni, hiszen számos országban felmerültek az átviteli hálózatokon átfolyó nem szándékolt áramlások (unintended flows) negatív hatásai. Egyes tanulmányok szerint 2014-ben az ehhez köthető anyagi kár kb. 1 milliárd euró volt Európában, amit főleg a német szélerőművek okoztak. A kormány a megújuló energia azon alkalmazását részesíti előnyben, amely egyértelműen hozzájárul a lakossági és ipari energiaárak csökkentéséhez, és illeszkedik a hazai energiafelhasználási profilhoz (például napelemek, állandó termelést biztosító rendszerek [geotermális, hőszivattyú, helyi biomassza]).*