Az Euronews többé nem érhető el Internet Explorer-rel, ez a böngésző ugyanis nem támogatja a legújabb technikai fejlesztéseket. Arra kérjük, használjon más keresőt, mint amilyen az Edge, Safari, Google Chrome vagy Mozilla Firefox.
rendkívüli hír

Az "európai erőd" egyre csak épül...

Az "európai erőd" egyre csak épül...
Euronews logo
Betűméret Aa Aa

A második világháború óta tapasztalt legsúlyosabb migrációs válság egészen végletes biztonsági intézkedés-ötleteket hívott életre: falak épültek és épülnek több helyen, hogy útját állják az illegális bevándorlók tömegének.

A franciaországi Calais-nál például a napokban kezdődött az építkezés.

A falépítés mint olyan, tavaly nyáron kezdődött. Méghozzá Magyarországon, ahol az Orbán-kormány négyméteres szögesdrótkerítést húzattatott fel a szerb határon. A 175 kilométeren át húzódó kerítés októberre már a horvát határvonalat is lezárta.

De több más európai országban is hasonló akadály állja útját az érkezőknek, Ausztriában, Szlovéniában vagy az északi államok közül néhányban.

Ausztriát különösen súlyosan érintette a bevándorlási krízis: az országban 90 ezer menekültkérelmet regisztráltak, ami a lakosság egy százalékának felel meg. Ezek után a német illetve az olasz határon elkezdődött a falépítés, annak ellenére, hogy az olasz oldalon erőteljes tiltakozás fogadta a döntést.

Áprilisban a dél-tiroli kormányzó még a következőket mondta:

- Tudomásom szerint az, ami épül, nem más, mint egy fedett platform, hogy a határon dolgozó személyzetnek legyen tető a feje felett, ha mondjuk szakadna az eső – közölte Arno Kompatscher.

Június elsejétől Bécs megerősítette az ellenőrzést az osztrák-olasz határon.

Calais-ban is szigorítottak a kontrollon: a város főútján, a kikötőben és a Dzsungel mentén. A biztonságot egy négy méter magas és egy kilométer hosszú zöld betonfal hivatott szavatolni.

A migrációs válság még az egyébként nagyvonalú észak-európai országok befogadókapacitását is próbára teszi. Norvégia még a tél előtt drótkerítést emel, Oroszországgal közös, sarkvidéki határán, mivel tavaly 5500, többségében szíriai menekült érkezett Európa legészakibb határán keresztül a Schengeni övezeten belülre.