Mi az ára egy olimpiai rendezésnek?
Kommentek
Brazília és Rio de Janeiro rendezőként bonyolult akadálypályán jutott el a XXXI. Nyári Olimpiai Játékok előszobájába. Augusztus 5-én fellobban a láng a riói Maracana Stadionban – a tervek szerint…
Az elmúlt hónapokban többször is foglalkozott a világsajtó a vitorlás versenyeknek otthont adó tengerszakasz vizének szennyezettségével. Egy hónappal a megnyitó előtt már egyes versenyzők is segítségért kiáltottak, míg a szervezők nyugalomra intettek a Guanabara-öböl állapotát illetően.
Ezt követte a létesítmény-helyzetet ellenőrizni hivatott Mario Cilenti jelentésének a nyilvánosságra kerülése. A szakember szerint az olimpiai falu legfeljebb felvonulási területnek nyilvánítható. Ami már elkészült, az is silány minőségben.
Aggasztó hírek érkeztek arról is, hogy a vihar megtépázta a – kivételesen időben elkészült – vitorlás kikötőt, és összeomlott a kerékpáros pálya egy szakasza is. Mindehhez a mély gazdasági, politikai és társadalmi válságban vergődő, korrupcióval (az evezős és kajak-kenu pálya 4000 fős, egyenes lelátója fél milliárd dollárba, vagyis 141 milliárd forintba került volna – ha végül nem állítják le!) átszőtt Brazília adta a hátteret.
A legfrissebb számítások szerint a riói olimpia költsége eléri majd a 4,6 milliárd dollárt. Szinte mindennaposak a helyiek tüntetései emiatt.
A brazilok 60 százaléka úgy véli, több veszteséget okoz az országnak az olimpia, mint amennyi nyereséget hoz.
London 2012
A riói rendezési költség – ha valóban annyi lesz, amennyiről tudni – bár hatalmas, de messze nem a legmagasabb az olimpiai játékok történetében.A brit főváros boldogságban úszott, amikor pályázatuk nyert. Úgy számoltak, a rendezéshez szükséges 15 milliárd dollárt játszva előkotorják. Két évvel később módosították a költségvetést – az eredeti duplájára emelték!
A legolcsóbb olimpiát Tokió rendezte meg még 1964-ben. Kihozták 282 millió dollárból.
Ez a tanulmány leszögezi, ha egy ország, egy város úgy dönt, otthont ad egy olimpiának, a létező legköltségesebb és pénzügyileg legkockázatosabb vállalkozásba kezd. Sok nemzet és város ismeri már ezt a veszedelmet.
Szocsi 2014
A két évvel ezelőtti, oroszországi esemény költségvetése elérte a 22 milliárd dollárt. Ezzel a valaha volt legdrágább téli olimpia címet is elhódította. A végszámla pedig egészen elképesztő, 51 milliárd dollárra jött ki.Ez még úgy is horribilis, hogy tartalmazza egy 50 kilométeres vasútvonal kiépítését, valamint egy új síközpont kiépítését. A Krasznaja Poljana síterep kialakítása önmagában 8,7 milliárd dollárra rúgott!
Athén 2004
A görög főváros “csupán” 3 milliárd dollárból bonyolította le a 12 évvel ezelőtti nyári olimpiát, de mégis jóval nagyobb árat fizetett érte ennél.Négy évvel később beütött a globális hitelválság, Görögország képtelen volt fizetni tartozásait, egyre nőtt a munkanélküliség, a korábbi jólétet felváltotta a szegénység. Sokan vélik úgy, az ország valójában az olimpiával indult meg a lejtőn.
Athén “fehér elefántja” a sok 2004-re épített sportlétesítmény, melyek használatára, fenntartására nem futotta (igény sem volt rá), megmaradtak romos mementónak
Montréal 1976
Ha a görögöknek hatalmas fejfájást okozott az olimpia megrendezése, akkor a kanadai Montréalnak több volt az egyszerű “macskajajnál”. Talán a létező leghosszabb másnaposság az ilyen!Jean Drapeau, a város akkori polgármestere egyszer úgy fogalmazott; a montréali olimpia nagyobb veszteség a városnak, mint egy apának, ha elveszíti gyermekét.
Az 1976-os esemény költségtúllépése 720 százalékos volt. A város több mint 30 éven át fizette vissza ebből adódó tartozásait.
Az építkezések már az elejétől csúsztak. A munkások 130 napot sztrájkoltak, ami a munkálatokra szánt idő közel harmadát tette ki
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság komolyan fontolóra vette, hogy az 1968-as házigazda Mexikóvárosba költözteti az eseményt
A növekvő infláció, a drága túlóra költségek és a korrupció mértéke odáig vezetett, hogy a tartományi kormány átvette az olimpiai projektet Montréal városától.
Leváltották a francia főépítészt is – aki a kivitelezte a párizsi Parc des Princes stadiont – aki az olimpiai falut tervezte. Roger Taillibert úgy nyilatkozott akkor, hogy a létesítmények kivitelezése során “a korrupció, a lopás, a szabotázs, a középszerűség és a közömbösség olyan szintjével találkozott, amit korábban el nem tudott volna képzelni. A szereplők házipénztárnak tekintették a rendszert, ahol csak be kell nyúlni a kasszába és felmarkolni a pénzt.”
Budapest benyújtotta pályázatát a 2024-es nyári olimpia megrendezésére.