Egy tüntetés dilemmái
Kommentek
Franciaország teljes készültségben van. Az Európa-bajnokság és a folyamatos terrorfenyegetés miatt csak a fővárosban 20 ezer katona, rendőr és más biztonsági ember vigyázza a rendet.
Ezekben az időkben a munkatörvények módosítása miatt tervezett szakszervezeti demonstráció nem egyszerű ügy.
Már csak azért sem, mert egy több kilométeres menetben bármikor elvegyülhetnek olyanok, akik balhét akarnak, vagy akik erőszakra buzdítják a többieket. Mint ahogy ez nem egyszer megtörtént az elmúlt hetekben.
Az első terv az volt, hogy a vélhetően több százezres tömeg a a Basteille-től a Nation térig vonul. A párizsi rendőrség inkább ülősztrájkot javasolt. Ezt követte két nap elkeseredett tárgyalás. A szervezők és a rendfenntartók között.
Miután nem született megállapodás, a párizsi prefektus betiltotta a menetet. Erre megmozdult a politika is: Franciaországban 1962 óta nem volt példa arra, hogy szakszervezeti tüntetést betiltsanak. Akkor a rendőrség belelőtt az algériai háború ellen tiltakozó tömegbe. Kilencen maradtak a párizsi aszfalton.
A francia alkotmány nem említi a tüntetéshez való jogot. Tudniillik az az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában az már szerepel. A Büntető Törvénykönyv 431. paragrafusának 1. bekezdése pedig büntetni rendeli „Mindazokat, akik egyénileg vagy összehangolt módon akadályoznak bárkit abban, hogy gyakorolja a szabadsághoz, a munkához vagy a gyülekezéshez való jogát.”
Egy 1935-ös rendelet arra kötelezi a demonstrációk szervezőit, hogy minimum 3, maximum 15 nappal a tervezett tüntetés előtt jelentsék be a helyi hatóságnál a tervezett dátumot, útvonalat valamint a szervezők nevét. Ez a törvény lehetőséget ad a hatóságoknak arra, hogy közérdekből betiltsák a menetet.
A szervezőknek joguk van fellebbezni a bíróságnál, azután pedig az Államtanácsnál. Amennyiben a szervezők figyelmen kívül hagyják a tiltást, 7500 eurót plusz részvevőnként 11 euró bírságot kötelesek fizetni, ráadásul egy évre börtönbe is zárhatják őket.
Már annak is, hogy a kormány megpróbálta betiltani a tüntetést már most súlyos következményei vannak. Franciaország legnagyobb szakszervezeti tömörülése megfenyegette a szocialista kormányt, hogy magára marad. Ez pedig – az erőviszonyok ismeretében – politikai földindulást okozhatna Franciaországban.