Egyre nagyobb a nyomás a schengeni övezeten belüli országokon, a határmentes terület megóvása érdekében. Összeállításunkban a legfontosabb
HIRDETÉSEgyre nagyobb a nyomás a schengeni övezeten belüli országokon, a határmentes terület megóvása érdekében. Összeállításunkban a legfontosabb tudnivalókat találja.
Mi a schengeni övezet?
Egy olyan terület, amelyen belül a résztvevő országok közötti határokat eltörölték, ezzel biztosítva a polgároknak az Európai Unió egyik sarokkövének számító szabad mozgást.
Miután 1995-ben életbe lépett az erről szóló egyezmény, felszámolták a belső határellenőrzést és annak infrastruktúráját, amely helyett inkább a tagországok közötti biztonsági együttműködést erőstették meg.
A zónán belüli országok elméletileg közös vízum- és menekültpolitika alkalmazásáról is megegyeztek, de ezt az utóbbi hónapokban sorra rúgták fel.
A terület egy luxemburgi városról kapta a nevét, itt írták alá a szabad utazásról szóló megállapodást a résztvevő országok vezetői 1995-ben.
Mely országok vesznek részt a schengeni együttműködésben?
A schengeni övezethez összesen 26 ország tartozik, néhány közülük nem tagja az Európai Uniónak: Ausztria, Belgium, Csehország, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Németország, Magyarország, Izland, Olaszország,Lettország, Litvánia, Luxemburg, Málta, Hollandia, Norvégia, Lengyelország, Portugália, Szlovákia, Szlovénia, Spanyolország, Svédország és Lichtenstein.
Az Európai Unió hat országa esik a schengeni zónán kívül: Bulgária, Horvátország, Ciprus, Írország, Románia és Nagy-Britannia.
Mik a schengeni elvek?
A zónán belül élők szabad mozgása az “európai gondolat” egyik sarokköve. A schengeni övezet lehetővé teszi, hogy a munkavállalók, tanulók vagy nyugdíjasok szabadon választhassák meg, hol dolgoznak, tanulnak, vagy töltik visszavonulásuk éveit.
Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke szerint 1,7 milló munkavállaló lépi át a zónán belüli tagállamok egykori határait naponta. Ő úgy számolja, ha visszaállítanák a határokat, az 3 milliárd eurós gazdasági veszteséget okozna évente.
Mi a probléma?
2015. nyarára Európa menekültválsága addig még sosem látott méreteket öltött, ezzel sokakban kételyt keltve a schengeni zóna jövőjét illetően.
A november 13-ai párizsi terrortámadások után egyértelmű volt a kérdés: hogyan utazhattak Belgium és Franciaország között feltűnés nélkül az elkövetők? A francia hatóságok szerint az egyik terrorista ujjlenyomata egyezik a görögországi partoknál regisztrált menekülttével.
Az elmúlt hónapok menekültáradata láttán több tagállam döntött a szabad utazás korlátozásáról, a határellenőrzés visszaállításáról. Köztük volt Németország is, amely korábban a szabad mozgás egyik élharcosának számított.
Szigorított határellenőzésén Ausztria, Dánia, Finnország, Hollandia, Norvégia, szlovákia és Svédország is.
Magyarország kerítést épített Szerbiával és Horvátországgal közös határán, a schengeni zóna záróvonalán.
Franciaország a novemberi terrortámadások után rögtön lezárta határait.
HIRDETÉSEz a schengeni zóna végét jelenti?
Kétségtelenül erős az elhatározás Brüsszel részéről a szabad mozgás jogának és lehetőségének megtartására.
De Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke január közepén arra figyelmeztetett, hogy az európai vezetőknek két hónapjuk van a menekültválság megfékezésére, különben a schengeni zóna összeomlik.
Az Európai Bizottság már decemberben azt javasolta, hogy fokozzák a schengeni zóna külső határainak védelmét: eddig az unión kívüliek adatait összevetették a bűnügyi nyílvántartásokkal. Ezután az európai uniós polgárokkal is ugyanígy járnának el.