NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Albánok százait ültetik repülőre Németországban

Albánok százait ültetik repülőre Németországban
Írta: Euronews
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
Másolja a cikk videójának embed-kódjátCopy to clipboardCopied

A szegény kelet-európai országokból érkezőket visszafordítják az uniós tagállamok.

HIRDETÉS

Ez a repülőgép Berlinben szállt fel Tirana felé csütörtökön.

Csalódott albán családokat vitt haza. A német kormány hiába figyelmeztette a Balkán felől Nyugat-Európába indulókat már tavasszal arra, hogy a szegénység elől menekülőknek nem ad menedékjogot, még mindig nagyon sokan próbálkoznak így-úgy megvetni a lábukat Németországban.

A hazatoloncoltak egyike, egy fiatal családapa azt mondja, ők nem koldultak, nem szociális juttatásokért mentek, hanem dolgozni akartak. Egy menekülttáborban kellett kivárniuk, kapnak-e engedélyt a maradásra. Szerinte az nem eljárás, ahogy velük bántak: egyszerűen elmentek értük a táborba, és repülőre ültették őket Albánia felé.

Albániát ugyanis Szerbiával, Macedóniával, a vitatott jogállású Koszovóval és Montenegróval együtt úgynevezett biztonságos országgá nyilvánította Brüsszel. Az emberélet nincs veszélyben, ha a rettentő szegénységet nem tekintjük annak.

Az albánok túlnyomó többsége 300 eurót sem keres havonta, és még örülhet, hogy egyáltalán van munkája. A lakosság majdnem 15 százaléka él a szegénységi küszöb alatt.

Németországban az idei első negyedévben a menekültstátuszért folyamodók majdnem 40 százaléka albán, koszovói és montenegrói volt.

Az albán belügyminiszter azt magyarázza, hogy nemcsak otthonról, hanem Görögországból is sok albán ment Németországba, miután a görög gazdaság válsága miatt megszűnt a munkájuk. Az is sokat nyomott a latban, hogy terjedtek a tündérmesék arról, milyen jól lehet boldogulni Nyugat-Európában.

Az uniós belügyminiszterek azért döntöttek úgy, hogy nem bízzák a véletlenre, hazatérnek-e azok, akiknek a menedékkérelmét elutasították, mert ma még közülük minden második továbbra is Európában marad.

A migrációért felelős rendőrparancsnok arról beszél, hogy az Európából visszatoloncolt albánok között sokan vannak, akik valamiféle bűncselekményt követtek el korábban ott, Albániában, nyilván azért léptek le.

Az albánoknál is nagyobb bajban vannak a koszovóiak: 18 százalékuknak napi egy eurójuk sincs a megélhetésre. Az aktív lakosság 60 százaléka munkanélküli. Virágzik a szervezett bűnözés, a korrupció és minden ismeretség alapján dől el Koszovóban.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Új együttműködési tervben állapodtak meg a nyugat-balkáni országok

Rama és Zelenszkij közös fegyvergyártásról tárgyalt

A volt jobbközép miniszterelnök szimpatizánsai tüntettek Tiranában