NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Kivásárolják magukat a menekültválságból a tehetős arab államok?

Kivásárolják magukat a menekültválságból a tehetős arab államok?
Írta: Euronews
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

Pénzt adnak, amennyit csak kell, de menekülttábort határon belül nem építenek.

HIRDETÉS

A menekültválság olyan kérdéseket is felszínre hoz, amelyeket sem a nemzetközi közösség, sem az egyes államok már jó ideje nem tettek fel sem maguknak, sem egymásnak.

Az, hogy mennyire rugalmas az európai szabályrendszer, legyen szó az együttműködés kereteiről vagy a vis maior helyzetek kezeléséről, nagyjából kiderült mostanra.

A pillanatnyi kérdés, amely egyre többekben felmerül, hogy vajon ezt a szakítópróbát miért az öreg kontinensnek kell kiállnia, vagyis miért nem segítenek a menekülő szíriai, afgán és iraki civileknek a közelben lévő és tehetős Öböl menti országok.

Ez a kérdés persze nem vált ki számos másikat, amelyeket itt, Európában kell tisztáznunk, de nagyon érdekes, megéri a figyelmet.

Már csak azért is, mert elhangzott. Az érintettek tiltakoznak is. Azt mondják, ők igenis kiveszik a részüket a menekültek támogatásából.

###Az Öböl menti Együttműködési Tanács külügyminiszterei a minap poltikai megoldást sürgettek a szíriai válságra, illetve nemzetközi összefogást kértek a menekültkrízis kezelésére. Hozzátették azt is, hogy már a polgárháború kezdete, 2011 tavasza óta befogadják a szíriaiakat, és nem menekültként, hanem egyenrangú polgárként kezelik őket. Munkát vállalhatnak, kapnak orvosi ellátást, és nyitva előttük a közoktatás is.

Persze ez nem csak számtan. Kuvait, Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek is azzal érvel, hogy az elmúlt években szíriaiak milliót fogadták be, és még most is vállalják a kockázatot, de a szíriaiak többsége most Európában nagyobb lehetőséget lát, mint a Közel-Keletben.

Az Öböl menti országoktól nem kaptunk semmiféle segítséget – mondta az Euronewsnak Ali, egy iraki menekült Horvátországban. – Európa viszont tágra nyitja előttünk kapuit – folytatta -, a többség segítőkész, ha vannak is államok, amelyek nem azok.

www.euronews.com/2015/09/25/is-europe-a-place-where-dreams-can-come-true-for-refugees/

Hol él ma a legtöbb menekült?

Az Amnesty International nemzetközi jogvédő szervezet adatai szerint a Szíriából elmenekült 3.8 millió civil 95 százalékát öt állam fogadta be:

Törökország, Libanon, Jordánia, Irak és Egyiptom### .

A legnagyobb terhet Libanon viseli. Több mint egymillió menekültről gondoskodik, ami negyed annyi, mint teljes lakossága. Eközben a hat Öböl menti ország – Katar, az Egyesült Arab Emirátusok, Szaúd-Arábia, Kuvait, Bahrain és Omán – egyetlen négyzetcentimétert sem ajánlottak fel a szíriai menekültek újrakezdéséhez.

https://www.amnesty.org/en/latest/news/2014/12/facts-figures-syria-refugee-crisis-international-resettlement/ ### Akkor miben segítenek az Öböl menti államok?

Az Egyesült Arab Emírségek, Szaúd-Arábia és Kuvait ragaszkodik ahhoz, hogy ők pénzzel és ellátással is hozzájárulnak a menekültek boldogulásához.

Az Egyesült Arab Emírségek azt mondja,:

  • körülbelül százezer szíriai helyzetét oldotta meg azzal, hogy meghosszabbította a tartózkodási engedélyüket vagy megújította a vízumukat.

  • a polgárháború kezdete óta több mint 17 ezer szíriai diákot fogadott be iskoláiba
    .

  • olyan regionális programokat finanszírozott, amelyek a menekültek élelmezésével, elszállásolásával foglalkoznak. Például a jordániai Al Mreijeb Fhoud menekülttábort, ahol 10 ezer szíriai menekült él.

  • működik Jordániában olyan kórház is, amelyet az emirátusok alapítottak a menekültek ellátására. Majdnem félmillió menekült sebészeti, kardiológiai és gyermekgyógyászati ellátását biztosítja.

Szaúd-Arábia azt mondja:

  • befogadott 2.5 millió szíriai menekültet, de biztonságuk és emberi méltóságuk érdekében nem menekültként tartja számon őket. Elhelyezésüket sem menekülttáborokkal oldotta meg.

  • több mint 100 ezer szíriai fiatal tanul iskoláiban és kollégiumaiban.

  • ő is alapított kórházat Jordániában sok ezer menekült javára.

Kuvait azt mondja: - a szíriai polgárháború kitörése óta lazított a szíriaiakra vonatkozó vízumszabályokon, és azok számára, akik már ott éltek, megkönnyítette tartózkodási engedélyük meghosszabbítását.

  • 120 ezer ott élő szíriairól tudnak a kuvaiti hatóságok.

  • ottani civil szervezetek szerint Kuvait eddig 85 millió eurót adományozott a szíriaiak megsegítésére.

Összességében 800 millió eurót költöttek a szíriai menekültekre – mondja a hat Öböl menti ország.

A pénzügyi támogatás igen népszerű megoldás a földnek ezen a vidékén: a Nemzetközi Vöröskereszt a világ legbőkezűbb humanitárius adományozójává nyilvánította az Egyesült Arab Emírségeket idén megjegyezve, hogy a pénz nagy részét a Jordániában élő szíriai menekültekre fordították.

HIRDETÉS

https://www.ifrc.org/en/news-and-media/news-stories/middle-east-and-north-africa/united-arab-emirates/the-united-arab-emirates-leads-countries-of-the-world-in-foreign-humanitarian-aid-68193/

Akkor mi a gond?

A gond az, hogy miközben az Öböl menti államok milliókat készek kifizetni a menekültek tömegeinek ellátására, ragaszkodnak ahhoz, hogy ezt mások tegyék meg: ők nem akarnak menekülttáborokat építeni és működtetni.

Az Emberi Jogok Megfigyelőközpontjának válságigazgatója, Peter Bouckaert arról beszélt az Euronewsnak, hogy Szaúd-Arábia például semmiféle bizonyítékát nem tudta adni annak, amit mond, vagyis, hogy valóban befogad szíriaiakat. Nagyon úgy néz ki, hogy az általa hangoztatott adatok nagy részét az átutazók adják, illetve azok, akik egy rövid időre megállnak Szaúd-Arábiában. Miután ezekben az országokban nagyon sok szíriai dolgozik, azoknak, akik a háború elől menekülnek, nagyon nehéz elismertetniük menekültstátuszukat, amivel bizony kötelezettségek is járnának, mármint a befogadókra nézve – mondta az meberi jogi szervezet válságigazgatója az Euronewsnak.

Ebből aztán az következik, hogy az Öböl menti országok a tehetős szíriaiak menedékévé váltak. Ők azok, akik megengedhetik maguknak, hogy turistavízummal várják ki, míg jobbra fordul a helyzet hazájukban. A szegényebbek ugyan bejuthatnak, de megmaradni ott nem nagyon tudnak.

Miért éppen Európát nézték ki?

A válasz kézenfekvő: az itteni jogszabályok kedveznek nekik leginkább.

HIRDETÉS

Az Öböl menti államok nem írták alá az ENSZ Menekültügyi Egyezményét 1951-ben.
Ez a dokumentum definiálja a menekültstátuszt, illetve rögzíti az aláíró országok kötelezettségeit.
Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy náluk nincs annak semmiféle egyezményes szabályrendszere, mit és hogyan kell tenniük, ha egyszerre nagyon sok menedékkérő érkezik.

Ami az ottani kultúrát illeti, az Öböl menti országok nagyon ritkán adományoznak állampolgárságot külföldieknek, és ez az idősebb, hosszabb ideje ott élő, magas pozíciót betöltő, elismert személyekre is vonatkozik.

Azzal érvelnek, hogy lakosságukat óvják még ha az szám szerint akár csekély is. Mindarra, amit az állam nyújtani tud, elsősorban mégiscsak ők jogosultak – mondják.

Az európai normák, értékrend, egyezmények másféle elvet képviselnek, mást írnak elő. A menedékjog azt jelenti, hogy a menekült addig marad az adott országban, ameddig akar, jogosulttá válik a szociális juttatásokra, a lakhatásra, a gyerekek iskoláztatására, sok helyütt ingyen nyelvtanfolyamra, illetve tréningre, hogy könnyebben, gyorsabban munkát kapjon.

A kérelmezés protokollja persze országonként változik (nem véletlen, hogy a menekültek többsége Németországba és Svédországba akar menni), de az alapelvek azonosak.

HIRDETÉS

Az már más kérdés, hogy az elmúlt hónapokban több nagyvonalú állam is korlátozta, szigorította azokat a szabályokat, amelyek keretet adnak a külföldiek befogadásának.

A menekültáradattal küszködő európai, köztük uniós országok eddig leginkább pillanatnyi helyzetekre adtak aktuális és nem ritkán ötletszerű válaszokat. Ez nem csoda, hiszen az eddig érvényben lévő szabályrendszer, a dublini egyezmény felmondta szolgálatot.

Közös stratégiaként most az körvonalazódik, hogy egyrészt muszáj lesz új keretek közé terelni a menekültek tömegeit, másrészt meg kell próbálni lehetőséget teremteni számukra a helyben maradásra. Vagyis a válságövezettel határos államokat kell segíteni tömérdek pénzzel, hogy a mostaninál jobb életkörülményeket biztosíthassanak átmenetileg a menekülőknek.

És miután erre, mármint a menekültek ellátására, arrafelé a tehetős Öböl menti államok nem hajlandóak, maradnak azok, akik eddig is magukra vették ennek a gondját. Törökország, Libanon, Jordánia, Irak és Egyiptom.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Olajáresésről és terrorellenes összefogásról tárgyaltak Dohában

Zelenszkij szaúdi támogatást kér a béke érdekében

72 év után újra lehet majd alkoholt venni Szaúd-Arábiában