Putyin és Obama nyilatkozatai, illetve azok háttere
HIRDETÉSA világ nagyhatalmainak vezetői testbeszédükkel árulták el az ENSZ New Yorki-i közgyűlésén, hogy patikamérlegen kimért mondataik mögött milyen valós feszültségek húzódnak meg. A szíriai háborús konfliktust illető orosz és amerikai nézetkülönbségek szavakban is megmutatkoztak.
A Fehér Ház aggodalmak hosszú listáját emlegette, azokról a nemzetközi konfliktusokról, amikben Oroszország tényezőként felmerül.
Putyin elnök ellentmondást nem tűrően fogalmazott úgy az ENSZ közgyűlése előtt, hogy Aszad megkerülhetetlen, együtt kell vele élni.
- Katonai és technikai segítséget nyújtunk Iraknak és Szíriának. Szerintünk óriási hiba visszautasítani az együttműködést a szíriai kormánnyal. Tapasztalataink szerint Aszad elnök fegyveres erői és a kurd milícia ténylegesen harcol az Iszlám Állam nevű terrorszervezet és más terrorista csoportok ellen Szíriában – mondta Vlagyimir Putyin.
Az Amerikai Egyesült Államok elnöke szerint viszont Aszadot nem lehet támogatni, helyette egy új szíriai vezető segíthetné a háborús konfliktust rendezni Szíriában.
- Az Egyesült Államok kész együttműködni bármely nemzettel, így Oroszországgal és Iránnal is a konfliktus megoldása érdekében. A gyakorlatiasság azt követeli, hogy kompromisszum szülessen a harcok beszüntetése és az Iszlám Állam terrorszervezet felszámolása érdekében. A gyakorlatiasság kívánja meg az Aszadtól való elszakadást és egy új vezetőt is – hangsúlyozta Barack Obama.
Elemzők szerint Putyin beszédében helyet adott egy lehetséges damaszkuszi politikai reformnak is, feltéve, annak függvényében, hogy Aszad mennyire együttműködő. Washington szerint viszont nem Aszad elnökkel képzelhető el a konfliktus megoldása.
Bár Moszkva hangoztatja, hogy Aszad és rezsimje az Iszlám Állam nevű terrorszervezet és a többi terrorista csoport elleni küzdelem miatt fontos, geopolitikai elemzők szerint Oroszországnak sokkal többet nyom a latba a megszokott katonai partnerség. Ez alatt azt a szíriai bázist értik, amit Oroszország régóta használ Földközi-tengeri állásként, amely ideális például az utánpótlás biztosítására, illetve katonai logisztikai műveletekhez.
A Kreml és a Fehér Ház vezetői kétoldali találkozón is egyeztettek. A megbeszélés 94 percig tartott. Az orosz média közlése szerint Putyin úgy fogalmazott, hogy “továbbra is van lehetőség az együttműködésre”.
A nyilvánosság előtt tett nyilatkozatok alapján Obama és Putyin is bírálták egymást, amit hátráltatja a terrorizmus elleni globális küzdelmet és a konfliktuszónákban a helyi hatalmi pozíciók rendezését.
James Franey, Euronews: – Miért nyújt most olajágat Szíria ügyében Putyin?
Marc Pierini, Carnegie Europe: – Azt hiszem, Oroszországnak három fajta céja van ezzel. Felkarolták Asszadot, akinek a hadserege az összeomlás szélén állt északnyugaton és Szíria középső részén. Tehát megmentették egyik régi szövetségesüket. Másrészt felállítanak egy statégiai bázist, ahol harci helikoptereket, vadászgépeket állomásoztatnak. Ezzel az egész Közel-Kelet és Irán számára is üzennek. És végül, ahogy Ön fogalmazott, ez egy olajág, de a békefolyamat középpontjában már Asszad elnök áll, ez pedig nehézséget okoz majd Obamának és a franciáknak. Közben mások, mint Merkel kancellár azt mondják, beszéljünk erről. Tehát ez egy megosztó jellegű játék, de senki nem hagyhatja majd figyelmen kívűl Oroszországot. Tehát tárgyalások lesznek és kiderül majd, merre haladnak a dolgok.
Euronews: – Oroszország ezzel akarja javítani az ukrajnai alkupozícióját?
Marc Pierini, Carnegie Europe: – Így is nézhetjük a dolgot. De szerintem jóval általánosabb céljaik vannak. Emlékeznünk kell a líbiai beavatkozásra, ahol az Ensz Biztonsági Tanácsa határozatot hozott a civilek védelméről, majd a NATO lényegében megdöntötte a líbiai rezsimet. Oroszország szerint akkor visszaéltek a Biztonsági Tanáccsal. Tehát semmiképpen nem akarnak egyoldalú lépéseket látni. Ez természetesen irónikus, hiszen a terrorizmus ellenes tárgyalásokat ők is a saját elképzeléseik alapján hívnák össze. De túl sok opció nincs Szíria ügyében, egyszerűen meg kell várni az első egyeztetések eredményét.
Euronews: – Az elmúlt években nem működött a diplomácia Szíria ügyében. A légicsapások hatása korlátozott. A Nyugatnak mérlegelnie kell egy teljeskörű katonai akciót?
Marc Pierini, Carnegie Europe: – Nem hiszem, hogy ez lenne a terv. Egy új helyzet van a Közel-Keleten. Irán megerősödött, a nukleáris alku miatt pedig felelősségteljesen viselkedik. És ott van Oroszország, amely lényegében változatlanul lép fel Kelet-Ukrajnában, a Krímben, most pedig Szíriában. Mi ennek a következménye Oroszország számára? Szinte semmi. Azt hiszem a Nyugat játékterét épp a saját korlátozott katonai fellépése csökkenti. Ez különösen igaz az Egyesült Államokra, amely most mindössze megfigyelő lehet ott.