NewsletterHírlevélEventsEsemények

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
Loader
HIRDETÉS

Görögország: Fejezetek egy hitelválság történetéből

Görögország: Fejezetek egy hitelválság történetéből
Írta: Euronews
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
Másolja a cikk videójának embed-kódjátCopy to clipboardCopied

A 2009-es görög parlamenti választásokat a szocialista párt azzal nyerte meg, hogy béremelést és 3 milliárd eurós gazdaságélénkítő programot ígért

HIRDETÉS

A 2009-es görög parlamenti választásokat a szocialista párt azzal nyerte meg, hogy béremelést és 3 milliárd eurós gazdaságélénkítő programot ígért. Mindezt úgy, hogy nem ismerte a büdzsé valós állapotát. Az előző kormány által tervezett 3,7 százalékos hiány helyett Papandreu miniszterelnök azzal szembesült, hogy a görög gazdaság deficitje csaknem 13 százalékos, az államháztartási hiány eléri a 300 milliárd eurót.

- Ennek eredménye az, hogy szembe kell néznünk annak lehetőségével, Görögország adósságválságba süllyed – jelentette ki a kormányfő.

Időközben a görög adósságválság súlyosbodása európai szintű bankválsággal és az eurózóna összeomlásával fenyegetett.

2010 februárjában először rendeztek csúcsértekezletet a gazdasági krízis miatt Brüsszelben. Ekkorra a görög deficit elérte a 350 milliárd eurót, ami GDP-arányosan 115 százalékos államadósságot tett ki. A piacok pánikba estek, a nemzetközi hitelminősítő intézetek sorra árazták le Görögországot. Az Európai Unió segítséget ígért.

Májusban – az euróövezeti országok közül elsőként – a görögök 110 milliárd eurós nemzetközi hitelcsomaghoz jutottak. Ezzel sikerült elkerülni az államcsődöt, de a megszorítások mellett elmaradtak a belső reformok. Ugyanakkor a világgazdasági folyamatok, a piaci környezet sem segítette a talpra állást.

Egy évre rá szükség volt egy második mentőcsomagra. A görög adósságkötelezettség felkúszott 140 milliárd euróra. Az újabb hitel a görög konszolidációs program (nyugdíj- és bércsökkentés, adóemelések és egyéb takarékossági intézkedések) fejében született meg. Viszont a megszorító intézkedések egyre nagyobb arányú munkanélküliséghez, szociális feszültséghez vezettek a görög társadalomban. A felvett hitelek törlesztésére pedig csak az újabb hitelrészletekből futotta.

Nem csoda, hogy a 2014-es választásokat a baloldali, megszorításellenes Sziriza Párt nyerte. Alekszisz Ciprasz és kormánya kihátrálna a hitelspirálból. A hitelezők viszont ragaszkodnak pénzükhöz. Az alku hónapok óta tart. Az olykor derűs, inkább borús nyilatkozatokkal fűszerezett tárgyalások végső határideje napokon belül lejár. A megállapodás továbbra sem körvonalazódik. Egyre inkább elkerülhetetlennek tűnik a GREXIT!

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

News+: Mi az orosz-görög találkozó valódi tétje?

Miért követel háborús kártérítést Görögország a németektől?

Kinek tartoznak a görögök? Ki fizet, ha Athén államcsődöt jelent?