NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Így látta a nukleáris megállapodást az európai sajtó

Így látta a nukleáris megállapodást az európai sajtó
Írta: Euronews
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

Történelmi jelentőségű megállapodást kötöttek csütörtök este Lausanne-ban. Az iráni nukleáris programmal kapcsolatban Teherán és a Hatok csoport

HIRDETÉS

Történelmi jelentőségű megállapodást kötöttek csütörtök este Lausanne-ban. Az iráni nukleáris programmal kapcsolatban Teherán és a Hatok csoport kulcsfontosságú kérdésekben egyezett meg.

A France 2 francia televízió így látta a Lausanne-ban történteket:

A megbékélés pillanata. Középpontban Irán, körülötte Kína, Franciaország, Németország, Nagy-Britannia, Oroszország és az Egyesült Államok. Egy nyolcnapos maratoni tárgyalássorozatot követően mindenki elégedetten állt fel az asztaltól.

Az egyezség alapján Iránnak egyharmadára kell csökkentenie urándúsító kapacitását, a már meglévő dúsított készletet pedig fel kell hígítania vagy külföldre kell szállítania. A jelenlegi 19.000 centrifuga helyett a jövőben csak 6000 fog működni.

A cél az volt, hogy Irán ne tudjon atomfegyvert előállítani. A megállapodás szerint ellenőrizni fogják, hogy betartják-e a feltételeket.

Legkevesebb tíz évig korlátozzák majd az ország nukleáris tevékenységét, de a nyugati országok bíznak benne, hogy ezt ki tudják majd tolni.

Amennyiben Irán eleget tesz kötelezettségeinek, fokozatosan oldják fel a vele szemben korábban bevezetett nemzetközi szankciókat. Úgy néz, hogy most végre egy valódi mérföldkőhöz érkeztünk.

A Lausanne-i tárgyalásokon John Kerry külügyminiszter képviselte az Egyesült Államokat. Az amerikai diplomácia vezetőjét kompromisszumteremtő személynek tartják. A Barack Obama vezette demokratáknak fontos volt, hogy sikeresen záruljanak le a tárgyalások.

A spanyol TVE riportja az amerikai elnök lehetőségeiről szól:

Történelmi mérföldkőnek nevezte a Lausanne-i megállapodást Barack Obama. Az amerikai elnök számára fontos, hogy a republikánus többségű kongresszus is támogassa a megállapodást, korábban ugyanis kilátásba helyezték, hogy további szankciókkal kellene sújtani Iránt.

Az Obama-adminisztráció most elégedett lehet, abban az esetben ugyanis, ha Irán nem tartja be kötelezettségvállalásait, és a június végi határidőig nem születik meg a végleges szerződés, akkor Barack Obama jelezheti, hogy mégis szükség van arra, hogy a korábbi szankciók ismét érvénybe lépjenek.

A Lausanne-i egyezség nem a bizalmon, hanem az ellenőrzés lehetőségén alapul. Barack Obama azt mondta, hogy a világon Iránt fogják a legjobban figyelni. Egyúttal jelezte Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnökneknek, hogy a megállapodás Izraelt nem érinti. Netanjahu volt a tárgyalássorozat legnagyobb kritikusa.

- Történelmi megállapodást kötöttünk Iránnal. Amennyiben betartják a kereteit, megakadályozzuk, hogy atomfegyverük legyen. Elnökként felelős vagyok az amerikaiak biztonságáért, de meg vagyok győződve, hogy a keretmegállapodás végső egyezséghez vezet, így az országunk, a szövetségeseink és a világ biztonságosabbá válik – fogalmazott Barack Obama.

Egy békés svájci tó partján fekvő város központi szerepet játszott az elmúlt napokban. Az egész világ Lausanne-ra figyelt, de úgy tűnik, hogy megérte várni.

A svájci RTS televízió összeállításában néhány kulisszatitkot is megtudhatunk:

Az iráni nukleáris programról való tárgyalássorozat utolsó napján érezhető volt, hogy valami készülőben van. Késő délutánra váratlanul sajtótájékoztatót hívtak össze a Lausanne-i Szövetségi Műszaki Egyetem épületébe.

Mindössze annyit közöltek, hogy Mohamad Dzsavad Zarif iráni külügyminiszter és Federica Mogherini uniós főképviselő tesz nyilatkozatot az elmúlt napok eredményeiről.

Az egyeztetést a Beau Rivage Hotelben tartották. A fejleményekről semmit nem lehetett tudni. A sajtótájékoztatón bejelentették, hogy június 30-ig kell egy végleges megállapodást kötni.

HIRDETÉS

- Néhány méterre, legfeljebb tíz-húsz méterre vagyunk a célvonaltól, de legalább tudjuk, hogy az utolsó szakaszba léptünk, bár mindig az a legnehezebb – mondta Laurent Fabius francia külügyminiszter.

John Kerry, az amerikai diplomácia vezetője nem nyilatkozott, iráni kollégája is csak pár mondatot mondott.

- Amennyiben jól dolgozunk, június 30-ig véglegesítjük a megállapodást. A mai nyilatkozat szerint mindannyian egyetértünk abban, hogy milyen eszközökkel tudjuk megoldani a problémákat – nyilatkozta Mohamad Dzsavad Zarif.

Miközben mindenki a nyilatkozat végleges szövegére várt, Lausanne sok minden más is történt. A politikusok a tárgyalások szüneteiben igyekeztek kikapcsolni.

Az Olimpiai Múzeumban John Kerry amerikai külügyminiszter Jim Craig olimpiai bajnok jégkorongozó kapus mezét nézte meg, majd Nicky de Saint Phalle szobrász művét csodálta meg az egyik Lausanne-i parkban.

HIRDETÉS

Közben az újságírók sakkozással, az irániak pedig fotózással töltötték az idejüket.

A kínai külügyminiszter próbálta edzésben tartani magát, de visszatérve John Kerryre, a külügyminiszter még egy szelfire is hajlandó volt összeállni valakivel.

Az iráni küldöttségről készült fotó pont olyan, mint a Beatles-ről készült legendás kép. Hiába, Lausanne-ban sem minden a nukleáris programról szólt.

Évtizedek óta vártak arra az irániak, hogy az országuk lekerüljön a szégyenpadról. Bár hosszú út áll még előttük, Mohamad Dzsavad Zarif iráni külügyminiszter hősként térhetett haza Teheránba.

Az RSI svájci televízió a múlt eseményeit járta körül:

HIRDETÉS

Az iráni atomprogram története az 1950-es évekig nyúlik vissza. Az elindítását akkor pont azok támogatták, akik most ellenzik: az Egyesült Államok és az európai országok.

Mohammad Reza Pahlavi, az utolsó iráni sah volt hatalmon, amikor Eisenhower amerikai elnök javaslatára megalapították a Nemzetközi Atomenergia Ügynökséget.

Az iráni forradalom és a teheráni amerikai nagykövetség ellen elkövetett túszejtő akció miatt az addigi békés viszony gyorsan megromlott.

A sah bukása után felálló új vezetés felgyorsította a nukleáris programot és nyugatellenes politikát vezetett be.Iránnak végül orosz segítséggel sikerült befejeznie az első atomerőművét.

Egy iráni ellenzéki csoport 2002-ben hozta nyilvánosságra, hogy Teherán Natanzban urándúsítót, Arakban pedig nehézvíztermelőt épít.

HIRDETÉS

A nyugati országok attól tartottak, hogy Iránnak már atombombája is van, a teheráni vezetés azonban már akkor azt állította, hogy nukleáris programja békés célokat szolgál.

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség ellenőrei – miután nem találták ezzel ellentétes bizonyítékot, nem tudták cáfolni Teherán állítását.

A 2005-ben megválasztott új elnök, Mahmud Ahmadinezsád teljes mellszélességgel kiállt a nukleáris program mellett.
Több száz új urándúsító centrifugát helyeztek el az ország atomerőműveiben.

A nyugati országok szankciókkal próbálták megállítani a folyamatot. Először 2006-ban vezettek be megszorító intézkedéseket, majd később még többször is.

Néhány évvel később Barack Obama és Hasszán Rohani fordulatot hozott, és békésebbé vált az amerikai-iráni viszony.

HIRDETÉS

Egy 2013 szeptemberében történt telefonbeszélgetés történelmi jelentőségűvé vált. Barack Obama közölte akkor, hogy készen áll javítani a két ország közti kapcsolatokon, még akkor is, ha Izrael ezzel nem ért egyet.

Hosszú tárgyalássorozat kezdődött a Hatok és Irán között. Genfben, Bécsben és Montreux-ben is egyeztettek, a legfontosabb találkozóra azonban néhány nappal ezelőtt, Lausanne-ban került sor.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Nem átlátható az iráni atomprogram a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség szerint

Tengeralattjárót avatott a brazil és a francia elnök

A Hamász elleni győzelemhez szükséges a behatolás Rafahba az izraeli miniszterelnök szerint