EventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Irán: évek óta tartó patthelyzet atomügyben - visszatekintés

Irán: évek óta tartó patthelyzet atomügyben - visszatekintés
Szerzői jogok 
Írta: Euronews
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

Az iráni atomprogramot illetően 2002-ben merültek fel először kételyek, ekkor derült ugyanis fény arra, hogy az iszlám köztársaság nukleáris

HIRDETÉS

Az iráni atomprogramot illetően 2002-ben merültek fel először kételyek, ekkor derült ugyanis fény arra, hogy az iszlám köztársaság nukleáris létesítmények építésén dolgozik, anélkül, hogy azt bejelentette volna a Nemzetközi
Atomenergiaügynökségnek.

Az Arak városa melletti nehézvízüzem létére az Iráni Ellenállás Nemzeti Tanácsa hívta fel a figyelmet, az üzem működése négy évvel később, 2006-ban indult el.

Kiderült tehát, hogy Irán uránt dúsít, ami mind békés, mind katonai célokra egyaránt felhasználható, a Nemzetközi Atomenergaiügynökség csak hoszú évek múlva állapodott meg Teheránnal arról, hogy ellenőrei a helyszínen vizsgálódhassanak.

Teherán 2004-ben – békés szándékait bizonyítandó – egy Franciaországgal, Németországgal és Nagy-Britanniával kötött megegyezés alapján felhagyott az uránátalakítással. Egy évvel később azonban újra nekilátott, mondván, nukleáris üzemanyagot állít elő magának.

Ezzel tehát megszegte az EU-val kötött megállapodást – az Európai Unió kilátásba helyezte, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé viszi az ügyet.

Mahmud Ahmedinezsád elnök 2005-ös elnöki székbe kerülésével új korszaka nyílt a nézeteltéréseknek. 2006 áprilisában az iráni államfő bejelentette, hogy az ország sikeres urándúsítást hajtott végre. Szavai, miszerint az urándúsításhoz eddig használt 164 centrifuga, amellyel 3,5 százalékos dúsítást hajtottak végre, a P1 típushoz tartozott, de a következő lépés a P2 lesz, amelynek hatékonysága ennek négyszerese, nem kis aggodalmat váltottak ki. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa a NAÜ kérésére április 28-ig adott időt Iránnak arra, hogy leállítsa az urándúsítással kapcsolatos tevékenységét.

Négy évre rá Irán elnöke már alig burkoltan fenyegette meg az atomprogramjáról tárgyaló nagyhatalmakat, mondván, “ha bárki megpróbál nehézségeket támasztani Iránnak, a válaszunk nem olyan lesz, mint a múltban”.

A 2013 nyarán megválasztott következő elnök, az elődjénél jóval mérsékeltebb Hasszán Rohani személyével valamelyest felcsillant a remény, hogy sikerülhet diplomáciai megoldást találni.

Néhány hónappal később Irán és a Hatok Genfben megkötötték az első kompromisszumot – annak értelmében Irán semlegesíti a 20 százalékosra dúsított urániumát, nem nyitja meg az araki nehézvízreaktort és beengedi az országba az ENSZ nemzetközi nyomozóit. Cserébe a nemzetközi közösség enyhíti az Iránt jelenleg sújtó nemzetközi szankciók egy részét.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Az iráni atomtárgyalások jövője: megoldandó kérdések a végső megállapodáshoz

Nem átlátható az iráni atomprogram a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség szerint

Nembináris svájci győzelem az Eurovízión, az izraeli énekesnő ötödik lett