EnglishFrançaisDeutschItalianoEspañolPortuguêsРусскийTürkçeΕλληνικάMagyarفارسیالعربيةShqipRomânăქართულიбългарскиSrpski
Egyesült Királyság

Megkezdődött a brit választási kampány - hatalmas kérdőjelekkel

Access to the comments Kommentek
Írta: Euronews
Megkezdődött a brit választási kampány - hatalmas kérdőjelekkel

David Cameron brit miniszterelnök hétfőn délben felkereste II. Erzsébet királynőt a londoni Buckingham-palotában, és tájékoztatta a 2010-ben megválasztott törvényhozás feloszlatásáról. Ez csupán udvariassági látogatás volt, mivel a négy éve elfogadott új választási törvény kivette az uralkodó hatásköréből a parlament hivatalos feloszlatásának jogát, átruházva azt a kormányfőre.

A brit választási törvény alapján Nagy-Britanniának hétfőtől a választásokig hátralévő 38 napban nincs parlamentje, az alsóház 650 képviselőjének megszűnt a mandátuma, és az eddigi törvényhozók magánemberré váltak.

A május 7-ei választások kimenetele hosszú évtizedek óta a legmegjósolhatatlanabb. Csak az biztos, hogy vagy David Cameron, az eddigi konzervatív párti kormányfő, vagy Ed Miliband, az első számú kihívó, az ellenzéki Munkáspárt vezetője lesz Nagy-Britannia következő miniszterelnöke. Idén a kisebb pártok is jó eséllyel indulnak – ha nem is a miniszterelnöki székért, de a parlamenti helyekért zajló politikai versenyben.

Kik is szállnak ringbe?

Az öt nagy párt és jelöltjeik:

Konzervatívok: David Cameron @David_Cameron

Liberális Demokraták*Nick Clegg* @nick_clegg

Munkáspárt: Ed Miliband @Ed_Miliband

Függetlenségi Párt (UKIP): Nigel Farage @Nigel_Farage

Zöldek: Natalie Bennett @natalieben

Melyek a fő kampánytémák?

- A brit költségvetési hiány, – Európai Unió: kint vagy bent? – Skóciával vagy nélküle? – Az egészségügy rendszer súlyos deficitje, – Bevándorlók

A ComRes közvélemény-kutató által az ITV News és a Daily Mail című tömeglap számára készített felmérés szerint a torykat a szavazók 36, a Munkáspártot pedig 32 százaléka támogatja. A Zöldek őt, a Liberális Demokraták 9 százalékon állnak, míg brit EU-tagság megszüntetésének programjával induló UKIP támogatottsága 12 százalékos.

Az intézet a múlt héten egy százalékkal alacsonyabb támogatottságot mért a konzervatívoknak és három százalékkal magasabbat a Munkáspártnak.

Azt, hogy a két nagy párt támogatottsága fej fej mellett van, mi sem bizonyítja jobban, hogy egy másik felmérés szerint a Munkáspárt négy százalékkal vezet David Cameron kormányfő Konzervatív Pártja előtt.

Ebből az is egyértelműnek látszik, hogy sem a Konzervatív Párt, sem a Munkáspárt nem lesz képes megszerezni az önálló többségi kormányzáshoz minimálisan szükséges 326 alsóházi mandátumot. Így az is bizonyosra vehető, hogy a következő brit kormány a jelenlegihez hasonlóan koalíciós lesz, de az új koalíció összetétele teljesen bizonytalan.

Mit ígér a két nagy?

A konzervatív miniszterelnök, David Cameron már jelezte, ha nyer, utolsó ötéves periódusát viszi, aztán visszavonul. A kormányfő népszavazásra viszi az Európai Uniós tagság kérdését. Ugyanakkor leszögezte, annak nem az a célja, hogy Nagy-Britannia távozzon az Európai Unióból, hanem az uniós reform a brit szempontokat tartalmazza.

A következő időszak kormányzati célkitűzéseiről nyilatkozva Cameron kijelentette: változatlan az a törekvés, hogy a Nagy-Britanniában letelepülő bevándorlók nettó száma évi 100 ezer alá csökkenjen. A brit statisztikai hivatal legfrissebb becslése szerint tavaly 298 ezer volt a bevándorlók nettó száma, több, mint a Munkáspárt vezette előző kormány utolsó évében.

Cameron szerint a számszerű korlátozásnál hatékonyabbak lesznek azok a szigorítási tervek, amelyek a kormány szándékai szerint egyebek mellett előírnák, hogy az EU-társállamokból érkező munkavállalóknak Nagy-Britanniában négy évig folyamatos munkaviszonyban kell majd állniuk, mielőtt hozzáférnének a brit szociális ellátórendszer szolgáltatásainak teljes köréhez.

A brit kormányfő kijelentette: amint sikerül elérnie a London által igényelt EU-reformokat, kiírja a referendumot.

Kampányindító beszédében a Munkáspárt kormányfőjelöltje. Ed Miliband a deficit lefaragását, a költségvetés kiegyensúlyozását ígérte, az energiaárak befagyasztásával, 8 fontos órabérrel. Óvodai támogatással javítanák a bérből élők helyzetét. A Labour megvédené az egészségbiztosítási rendszert, luxusingatlan-adót vezetne be. A bevándorlóknak két évig nem járnának a szociális juttatások, fellépnének a visszaélések ellen. A fiataloknak azt ígérik, nő az ösztöndíj.

Nigel Farage, az Európa-ellenes UKIP-pártvezér a másik 6 jelölttel április 2-án, élő tv-vitában fejtheti ki terveit.

Két további érdekesség kuszálja még a szálakat.

Egyrészt az eddig a konzervatívokkal koalícióban kormányzó Liberális Demokraták elnöke, Nick Clegg bejelentette; önállóan is indulnak, vagyis nem kizárólagos célkitűzés a jelenlegi koalíció fenntartása.

Másrészt, döntő szerephez juthat a Skócia függetlenségére törekvő Skót Nemzeti Párt (SNP), amely az előrejelzések szerint a Skóciának jutó 59 alsóházi képviselői hely zömét megszerzi májusban. Nicola Sturgeon skót miniszterelnök, alig burkoltan koalíciós együttműködést javasolt a legnagyobb brit ellenzéki erőnek a májusi választások utáni időszakra.
Pártja glasgow-i kongresszusán kijelentette: a május 7-ei választások után az SNP semmiféle körülmények között nem szavazna meg egy újabb tory kormányt.
Felszólította a Munkáspártot, együttes erővel távolítsák el David Cameront a Downing Streetről.

Szoros verseny lesz!

Hogyan festene a brit parlament egy Konzervatí-Liberális, illetve egy Munkáspárti-SNP koalíció esetén: