Megkezdődött a brit választási kampány - hatalmas kérdőjelekkel

David Cameron brit miniszterelnök hétfőn délben felkereste II. Erzsébet királynőt a londoni Buckingham-palotában, és tájékoztatta a 2010-ben megválasztott törvényhozás feloszlatásáról. Ez csupán udvariassági látogatás volt, mivel a négy éve elfogadott új választási törvény kivette az uralkodó hatásköréből a parlament hivatalos feloszlatásának jogát, átruházva azt a kormányfőre.
A brit választási törvény alapján Nagy-Britanniának hétfőtől a választásokig hátralévő 38 napban nincs parlamentje, az alsóház 650 képviselőjének megszűnt a mandátuma, és az eddigi törvényhozók magánemberré váltak.
A május 7-ei választások kimenetele hosszú évtizedek óta a legmegjósolhatatlanabb. Csak az biztos, hogy vagy David Cameron, az eddigi konzervatív párti kormányfő, vagy Ed Miliband, az első számú kihívó, az ellenzéki Munkáspárt vezetője lesz Nagy-Britannia következő miniszterelnöke. Idén a kisebb pártok is jó eséllyel indulnak – ha nem is a miniszterelnöki székért, de a parlamenti helyekért zajló politikai versenyben.
Kik is szállnak ringbe?
Az öt nagy párt és jelöltjeik:
Konzervatívok: David Cameron @David_Cameron
Liberális Demokraták*Nick Clegg* @nick_clegg
Munkáspárt: Ed Miliband @Ed_Miliband
Függetlenségi Párt (UKIP): Nigel Farage @Nigel_Farage
Zöldek: Natalie Bennett @natalieben
Melyek a fő kampánytémák?
- A brit költségvetési hiány, – Európai Unió: kint vagy bent? – Skóciával vagy nélküle? – Az egészségügy rendszer súlyos deficitje, – Bevándorlók
A ComRes közvélemény-kutató által az ITV News és a Daily Mail című tömeglap számára készített felmérés szerint a torykat a szavazók 36, a Munkáspártot pedig 32 százaléka támogatja. A Zöldek őt, a Liberális Demokraták 9 százalékon állnak, míg brit EU-tagság megszüntetésének programjával induló UKIP támogatottsága 12 százalékos.
As day one of campaigning gets underway, here's the latest poll projection http://t.co/Ar6Bc9ukG1#GE2015pic.twitter.com/WcDKPaFtLw
— The Guardian (@guardian) March 30, 2015
Az intézet a múlt héten egy százalékkal alacsonyabb támogatottságot mért a konzervatívoknak és három százalékkal magasabbat a Munkáspártnak.
Azt, hogy a két nagy párt támogatottsága fej fej mellett van, mi sem bizonyítja jobban, hogy egy másik felmérés szerint a Munkáspárt négy százalékkal vezet David Cameron kormányfő Konzervatív Pártja előtt.
Ebből az is egyértelműnek látszik, hogy sem a Konzervatív Párt, sem a Munkáspárt nem lesz képes megszerezni az önálló többségi kormányzáshoz minimálisan szükséges 326 alsóházi mandátumot. Így az is bizonyosra vehető, hogy a következő brit kormány a jelenlegihez hasonlóan koalíciós lesz, de az új koalíció összetétele teljesen bizonytalan.
Mit ígér a két nagy?
A konzervatív miniszterelnök, David Cameron már jelezte, ha nyer, utolsó ötéves periódusát viszi, aztán visszavonul. A kormányfő népszavazásra viszi az Európai Uniós tagság kérdését. Ugyanakkor leszögezte, annak nem az a célja, hogy Nagy-Britannia távozzon az Európai Unióból, hanem az uniós reform a brit szempontokat tartalmazza.
A következő időszak kormányzati célkitűzéseiről nyilatkozva Cameron kijelentette: változatlan az a törekvés, hogy a Nagy-Britanniában letelepülő bevándorlók nettó száma évi 100 ezer alá csökkenjen. A brit statisztikai hivatal legfrissebb becslése szerint tavaly 298 ezer volt a bevándorlók nettó száma, több, mint a Munkáspárt vezette előző kormány utolsó évében.
Cameron szerint a számszerű korlátozásnál hatékonyabbak lesznek azok a szigorítási tervek, amelyek a kormány szándékai szerint egyebek mellett előírnák, hogy az EU-társállamokból érkező munkavállalóknak Nagy-Britanniában négy évig folyamatos munkaviszonyban kell majd állniuk, mielőtt hozzáférnének a brit szociális ellátórendszer szolgáltatásainak teljes köréhez.
A brit kormányfő kijelentette: amint sikerül elérnie a London által igényelt EU-reformokat, kiírja a referendumot.
Kampányindító beszédében a Munkáspárt kormányfőjelöltje. Ed Miliband a deficit lefaragását, a költségvetés kiegyensúlyozását ígérte, az energiaárak befagyasztásával, 8 fontos órabérrel. Óvodai támogatással javítanák a bérből élők helyzetét. A Labour megvédené az egészségbiztosítási rendszert, luxusingatlan-adót vezetne be. A bevándorlóknak két évig nem járnának a szociális juttatások, fellépnének a visszaélések ellen. A fiataloknak azt ígérik, nő az ösztöndíj.
Nigel Farage, az Európa-ellenes UKIP-pártvezér a másik 6 jelölttel április 2-án, élő tv-vitában fejtheti ki terveit.
Két további érdekesség kuszálja még a szálakat.
Egyrészt az eddig a konzervatívokkal koalícióban kormányzó Liberális Demokraták elnöke, Nick Clegg bejelentette; önállóan is indulnak, vagyis nem kizárólagos célkitűzés a jelenlegi koalíció fenntartása.
Másrészt, döntő szerephez juthat a Skócia függetlenségére törekvő Skót Nemzeti Párt (SNP), amely az előrejelzések szerint a Skóciának jutó 59 alsóházi képviselői hely zömét megszerzi májusban. Nicola Sturgeon skót miniszterelnök, alig burkoltan koalíciós együttműködést javasolt a legnagyobb brit ellenzéki erőnek a májusi választások utáni időszakra.
Pártja glasgow-i kongresszusán kijelentette: a május 7-ei választások után az SNP semmiféle körülmények között nem szavazna meg egy újabb tory kormányt.
Felszólította a Munkáspártot, együttes erővel távolítsák el David Cameront a Downing Streetről.
Szoros verseny lesz!
Populus:
CON 34 (+3)
LAB 34 (+1)
LIB 8 (-1)
UKIP 15 (-1)
GRN 4 (-1)
Fieldwork 27th-29th
N=2,004
Tabs http://t.co/D7oLlCl9JZ#GE2015
— NumbrCrunchrPolitics (@NCPoliticsUK) March 30, 2015
Hogyan festene a brit parlament egy Konzervatí-Liberális, illetve egy Munkáspárti-SNP koalíció esetén:
New ITVNews</a> / <a href="https://twitter.com/DailyMailUK">
DailyMailUK poll: Conservative/Lib Dem coalition preferred to Labour/SNP coalition #GE2015pic.twitter.com/pA4qBhr0zu
— ComRes (@ComResPolls) March 29, 2015