Jürgen Todenhöfer valószínűleg az első nyugati újságíró, aki bejutott a magát Iszlám Államnak nevező dzsihádista szervezet által ellenőrzött területre.
HIRDETÉSJürgen Todenhöfer valószínűleg az első nyugati újságíró, aki bejutott a magát Iszlám Államnak nevező dzsihádista szervezet által ellenőrzött területre.
A szabadúszó tudósító azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy az elfoglalt Moszulban interjút készített egy német férfivel, aki önként csatlakozott a radikális szunnita fegyveresekhez. A beszélgetést a héten sugározta a német RTL televízió.
Todenhöfer alanya a dzsihádisták terjeszkedéséről beszélt, amely reményei szerint Európát is el fogja érni, és felfedte, hogy védelmi pénzt szednek a területükön élő keresztényektől és zsidóktól, míg a síita muzulmánokat a hitetlenek közé sorolják, akiket felszámolandó ellenségnek tartanak.
Kirsten Rippel, euronews:
Jürgen Todenhöfer német újságíró a vendégünk. Korábbi könyveiben védelmébe veszi az iszlámot, úgy fogalmaz, a terrorista kisebbségek fenyegetését csak akkor győzhetjük le, ha a muzulmán világgal olyan jól bánunk, amilyen elbánást mi magunk is elvárnánk. Ennek fényében mit szól az európai terrorelhárító razziákhoz, vagy a belgiumi támadások tervéhez?
Jürgen Todenhöfer, újságíró: – A rendőrség teszi a dolgát, de fölösleges pánikot kelteni.
Könyveiben többször visszatérő gondolat, hogy több megértést érdemel az iszlám. Miért gondolja, hogy az iszlámot rosszul közelítjük meg?
- Az elmúlt 200 évben egyetlen arab ország sem támadt a Nyugatra. Inkább nekünk kellett magyarázkodnunk, miért küldünk csapatokat Afganisztánba, Irakba vagy Líbiába. Hogy megértsük, miért létezhet az Iszlám Állam, ahhoz ismernünk kell a történelmét. A szervezetet néhány héttel azután alapították meg, hogy az amerikaiak bevonultak Bagdadba. Így az Iszlám Állam akár a korábbi elnök, George W. Bush gyermekének is tekinthető. Az erőszak, amit most átélünk, egy bumeráng: saját erőszakos tetteink csapnak vissza ránk.
Mi lepte meg legjobban az Iszlám Állam területén?
- Az, hogy sokkal erősebb a szervezet, mint azt a nyugati politikusok gondolják. Az is, hogy a Nyugatnak nincs stratégiája az Iszlám Állam ellen. A városok bombázásával legfeljebb 5 ezer szélsőséges harcost fenyegetnek, miközben több ezer civil halálát és újabb terrorista akciókat kockáztatnak. Így nem lehet legyőzni az Iszlám Államot.
A dzsihádistákhoz csatlakozott német harcos interjúját többen bírálták. Keményebb kérdéseket kellett volna feltenni?
- Már többször leírtam, hogy nem az számít, én mit gondolok az Iszlám Államról. A véleményem egyébként eléggé lesújtó. Az a fontos, hogy az Iszlám Állam vezetői mit gondolnak. Azt üzenem minden újságírónak, aki szerint az oroszlán barlangjában vakmerőnek kell lenni, hogy el tudom intézni bárkinek, hogy ő is bejusson és úgy beszéljen az Iszlám Állam vezetőivel, ahogy akar.