Tarik Ramadannal, az egyiptomi származású svájci akadémikussal, íróval és muzulmán gondolkodóval beszélget Isabelle Kumar a párizsi merényletsorozat kapcsán.
Világszerte számos muszlim csoport ítélte el a Charlie Hebdo szerkesztőségét ért terrortámadást.
A Magyar Iszlám Közösség közleményében például ezt írta: “attól még nem muszlim egy terrorista, hogy az Iszlámra hivatkozva követ el bűncselekményt. A terrorista az terrorista, a terroristának a terror a vallása.”
A francia iszlám közösségek is elhatárolódtak a történtektől. A Párizshoz közeli Drancy város imámja a Charlie Hebdo szerkesztősége előtt imádkozott az áldozatokért.
- Miért használják arra a fiataljainkat, hogy megtámadják Franciaországot? Korábban Maliban harcoltak a dzsihádisták oldalán, manapság Szíriában vagy bárhol máshol. Mindenkinek szembe kell néznie a saját felelősségével. A társadalomnak, a politikusoknak és a bíróságnak is, mert nem tesznek eleget azért, hogy ne legyenek ilyen esetek – mondta Hassen Chalghoum, Drancy város imámja.
Az iszlám közösségek attól félnek, hogy a történtek miatt megbélyegzik majd a muzulmánokat.
Az Euronews Tariq Ramadan iszlamológussal készített interjút. Az Oxfordon tanító egyiptomi származású, de svájci állampolgárságú professzor szerint a muszlim elveket békésen is lehet egyeztetni a nyugati világ kultúrájával.
Euronews: - Az első kérdés: miért gyilkolnak ezek a fiatalok?
Tarik Ramadan: – Szerintem ennek sok oka van, az első természetesen az, ahogy ők az iszlám hitet értelmezik. Az iszlámnak az a szélsőséges változata, amit ők tanultak, tudomásunk szerint Szíriából és és Irakból jön. Bizonyos szélsőséges csoportok azt mondják, hogy a Nyugat, vagyis Franciaország és az Egyesült Államok, tehát a Nyugat általában elnyom minket, ez a helyzet téves értelmezése.
- Sokak szerint ez az integrációs folyamat kudarca Franciaországban.
- Nem hiszem, hogy ennek sok köze lenne az integrációhoz. Azt hiszem, hogy a francia és európai muzulmánok jelentős többsége beilleszkedett a társadalomba. Nézze a reakciókat: teljes egyetértés van a nyugati muzulmán közösségek között abban, hogy elítélik, ami történt. Ennek nincs különösebb jelentősége az integrációs folyamat szempontjából. Történelmi léptékkel nézve kétségbevonhatatlan tény, hogy a muzulmánok az európai és a nyugati társadalom részei, el kell kerülnünk azt, hogy ugyanazt a kérdést tegyük fel újra meg újra.
- Ön szerint fokozódik az idegengyűlölet Franciaországban?
- Szerintem tévedés ilyen általános kijelentéseket tenni. Vannak rasszisták Franciaországban, de maga az ország nem az.
- Ön Nagy-Britanniában él. Hogy látja a különbséget a két ország között, abban, ahogyan a muzulmán közösségekhez viszonyulnak?
- Egy nemzeteken átívelő folyamatról van szó. Ezt látjuk Németországban, Belgiumban, Franciaországban. Ezt látjuk Nagy-Britanniában a UKIP párt megerősödésével, amely megbélyegzi a bevándorlókat és a muzulmánokat azzal, hogy azt állítja, hogy az iszlám vallás idegen test az európai kontinensen. Az én álláspontom épp ellenkező, az iszlám egy nyugati vallás, és együtt kell felépítenünk a közös jövőnket.
- Ön szerint az a terroristák célja, hogy éket verjenek a muzulméánok és a többség közé, félelmet keltsenek és ezzel további radikalizációt indítsanak el?
- Táplálni akarják az iszlámmal szembeni félelmeket, erősíteni az ellenséges érzéseket és a frusztrációt. Ezért kell ellenállnunk, és ezt üzenem minden muzulmánnak a világon, ezért kell az ellentétét tenni, mint ami a természetes reakció ebben a helyzetben. Nem szabad elszigetelni magunkat. Be kell lépni a mainstreambe, láthatóvá kell tenni magunkat, és megszólalnia a csendes többségnek, amely egyértelműen elítéli azt, ami történt.
- Végül: az iszlámnak egyre erőszakosabb értelmezései nyernek teret, ön szerint ez a rendkívül ijesztő vallási trend megmarad?
- Nem tudom, mi fog történni. Még egyszer: ez elhanyagolható kisebbség a muzulmánok többségéhez képest.
- De növekszik.
- Növekszik, de még mindig elhanyagolható. Nézze, az esetek kilencven százalékában azért hívnak meg a médiába, hogy olyasmiról beszéljek, ami nem az Iszlám vallás. Sosem hívnak azért, hogy arról beszéljek, mi az Iszlám, melyek azok a lelki értékek, amelyek közösek bennünk, egyfolytában védekeznem kell, ugyan mondjam már el, miért nem jelentek veszélyt? Miért nem kérdezi meg tőlem, mit tudok adni a társadalomnak. Nyugaton a muzulmánok állandó defenzívában vannak vagy mentegetőzniük kell. Nem szabad tovább így beszélni magunkról, végső soron ugyanolyan nyugati vagyok, mint ön, muzulmánként része vagyok a közös jövőnknek.