HIRDETÉSAnkarában csütörtökön, egész nap Recep Tayyip Erdoğant ünnepelték. Az új török államfő – beiktatása után nem sokkal – az államalapító, Mustafa Kemal Atatürk sírját koszorúzta meg.
Erdoğan miniszterelnökként többször került a támadások kereszttüzébe, elég csak a kormányát érintő korrupciós botrányra, vagy az isztambuli park beépítésére gondolni. Szakértők szerint elnökként sem a nyugodt utat választja majd.
Kampánya során többször szóba került, hogy alkotmánymódosításra készül. Nem titkolt célja, hogy elnöki rendszert vezessen be, ehhez azonban kétharmados parlamenti többségre van szüksége.
Ez egyelőre nincs meg, 2015 júniusában viszont választásokat tartanak Törökországban. Amennyiben megszerzik a kétharmadot, vélhetően változtatnak az alkotmányon.
Az új államfőt Ahmet Davutoğlu – miniszterelnökként – segíteni fogja céljai elérésében.
Ahhoz, hogy kicsit jobban megérthessük az új török államfő, Recep Tayyip Erdogan üzenetét, az “Új Törökország” koncepcióját, az Ahmet Davutogluval tervezett tandemet, törökországi tudósítónk az isztambuli Marmara Egyetem Közel-Keleti Intézetének igazgatójával beszélgetett.
Az új elnök felesküdött. Ön szerint hogyan fogja irányítani az országot?
- Törökországban most először választottak államfőt közvetlenül. Ez egy új dolog. Éppen ezért úgy kell tekintenünk az egészre, mint egy új korszak kezdetére. Erdogan a biztosíték arra, hogy az ország átalakulóban van, már 12 éve. És ő hangsúlyozza, hogy a változás folytatódni fog. Na meg ott az általa gyakran emlegetett koncepció: az “Új Törökország” koncepciója.
Feltételezhetően külpolitikai téren is aktív lesz. Most kezdődő elnöksége alatt van valami, aminek különösen nagy figyelmet szentel, ez pedig nem más, mint a globális igazságosság.
Láttuk ezt a gázai konfliktusnál, és a szomáliai szegényég elleni küzdelem terén is, még kormányfői évei alatt. Megpróbál befolyást gyakorolni a nemzetközi közösségre, az ENSZ-re, hogy a globális igazságosság és egyenlőség célja elérhetővé váljon.
Természetesen vannak különbségek a “régi” és az “új” Törökország között. Nem csak a retorikáról van szó. A régi Törökországban a politikai részvétel erősen korlátozva volt, a jogok, a szabadság úgyszintén. Politikai instabilitás is jellemezte az egészet. 1990-2000-ig aztán másfél évente voltak választások, a média monopolizálódott, és az Új Törökország sokoldalúbb állam lehetőségét rejtette magában. Egy olyan országról volt itt már szó, ahol reformokat visznek végbe, és elérhető közelségbe kerül az uniós felvétel, ahol a hadsereg kevés szerephez jut, ahol a politikai részvétel egyre nagyobb.
Davutoglu most az AKP pártot és az országot is irányítja. Milyen kormányfő lesz ő?
- Ahmet Davutoglu jelentős értelmiségije az országnak. Kormányfői mandátuma nem nyit új korszakot, hanem a folytatása lesz az AKP 12 éve tartó uralmának. Több dinamizmust és fiatal hívet ad majd ennek a pártnak. Az, hogy kettőnél többször nem lehet képviselő valaki, azt hordozza magában, hogy egy csomó tapasztalt politikus találja magát a parlamenten kívül a következő választásokra.
Ahmet Davutoglu tisztában van ezzel. Törökország úgy akarja növelni a hatalmát, hogy közben megszilárdítja rendszerét, úgy, hogy a lehető legjobban lecsökkentse az egyenlőtlenségeket. Ez látszik az országnak az Európai Unióhoz fűződő viszonyán.