HIRDETÉSIrakban megállíthatatlan a menekültáradat, az emberek kétségbeesetten próbálják elhagyni a harcizónákat. Főként északi és nyugati irányba tartanak.
Ez a helyzet kedvez az Iraki és Levantei Állam nevű szélsőséges szunnita szervezetnek. Mióta június 10-én elfoglalták Moszult, a dzsihádisták előrenyomulása csekély ellenállásba ütközött. Nemcsak a civileket, hanem a hadsereget is könnyedén meghátrálásra kényszerítették.
Falludzsa volt az első zsákmányuk még januárban. Legutóbb pedig a szíriai határ mentén több kulcsfontosságú helyszínt is elfoglaltak. Előrenyomulásuk iránya a már elfoglalt területek felől Bagdad felé tart. Helyszíni beszámolók szerint a hadsereg gyakorlatilag visszavonult az egész nyugati határvidékről. Az iszlamista szervezet célja, hogy újrarajzolja a határokat a régióban.
Az Iraki és Levantei Állam nevű szélsőséges szervezet komoly internetes kampányt indított, ahol különböző lelkesítő szövegekkel, képekkel és videókkal terjeszti nézeteit, és toboroz újabb tagokat. Propagandájukban egyrészt szidalmazzák a síitákat, másrészt fenyegetik a nemzetközi közösséget. A felvételek között tömeges kivégzés képei is láthatók, bár nem minden anyaguk valóságtartalmát erősítették meg független források.
A dzsihádisták külföldön is toboroznak. Nagy-Britanniában attól félnek, hogy sokkal több fiatal britet radikalizálhattak már eddig a szélsőségesek, mint a kormány azt korábban becsülte. Ráadásul több száz kiképzett, potenciálisan veszélyes ember már vissza is térhetett Európába.
- Harcoltunk már Szíriában, és pár napon belül Irakba megyünk, azután pedig Jordániába és Libanonba megyünk tovább – mondta egy brit harcos, Abu Muthanna al-Yemeni.
Ezek a brit harcosok arra szólítják föl testvéreiket, hogy jöjjenek és erősítsék a dzsihádisták sorait Irakban és Szíriában is. Ez a fenyegetés a szomszéd országokra is kézzelfogható veszélyt jelent. Jordánia a potenciális célpontok egyike lehet, és a felkelők előretörése egyre jobban aggasztja Ammánt. A jordán hadsereg megerősítette a határ védelmét.
Az Euronews törökországi tudósítója Tariq al-Hashemi volt iraki alelnökkel készített interjút. A politikus ellen 2011 decemberében elfogató parancsot adtak ki, síiták elleni merénylettel vádolták. Al-Hashemi Törökországba szökött akkor, ahol tartózkodási engedélyt kapott.
Tariq al-Hashemi: Núri al-Maliki politikája a mérsékelt szunnitákat is célozza, de a szélsőségesek is megtalálják azt, amihez tudnak kötődni. A mérsékelt fiatalok egyre szélsőségesebbé válnak, mert nem tudják elfogadni azokat az embertelen körülményeket, melyek között élnek. Itt főként a hátrányos megkülönböztetésre és a megaláztatásra gondolok, amit csak azért kapnak, mert szunniták és munkanélküliek. A szélsőségesek pedig elmennek hozzájuk és azt mondják: “Ez az eredménye a megoldás békés keresésének. Változtass a mentalitásodon, a viselkedéseden, alkalmazz erőszakot és jobb jövő vár rád”. Ezzel az üzenettel a mérsékelt fiatal férfiak szélsőségessé válnak.
Van egy kép, amin az iraki hadsereg egyik katonáját lehet látni, aki felteszi a lábát egy fiatal szunnita férfi fejére. Hol van az emberi méltóság? Egy másik képen pedig egy szunnita testét egy autó vonszolja. Hol van ott az emberi méltóság?
Euronews: Az az egyensúly, melyet 2010 és 2013 között az amerikaiak biztosítottak a síiták és a kurdok között, annak most az Iraki és Levantei Iszlám Állam végetvet?
- A nemzetközi közösség nem hibáztathat minket. Saját magukat kell, és al-Malikit. 2010-ben a győztest támogatták, mi voltunk azok. Egy napon viszont rá kellett jönnünk arra, hogy az Egyesült Államok Iránnal együttműködve támogatja al-Malikit. Eljött az idő, hogy a nemzetközi közösség lépjen, és segítsen az irakiaknak. Orvosolja a történelmi hibákat azért, hogy létrejöhessen egy olyan állam, amely minden irakit befogad, függetlenül a gyökereitől, a rangjától, a felelősségétől és a jogaitól.