NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Orosz útlevéllel utazik a Dnyeszter Menti Köztársaság elnöke

Orosz útlevéllel utazik a Dnyeszter Menti Köztársaság elnöke
Írta: Euronews
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
HIRDETÉS

A magát Dnyeszter Menti Köztársaságnak nevező terület teljesen elszakadna Moldovától és csatlakozna a vele nem is határos Oroszországhoz. A félmillió lakosú terület 1990-ben kiáltotta ki függetlenségét Moldovától, amit egy két évig tartó polgárháború követett. 2011-ben lett a potenciális reformernek tartott, nagy lovas Jevgenyij Sevcsuk a hivatalosan nem is létező Transznisztria államfője. Az el nem ismert ország elnökével beszélgettünk.

euronews: Sevcsuk úr, itt az irodájában az egyik falon Vlagyimir Putyin orosz elnök, a másikon pedig a Kreml fényképe van kiakasztva. Orosz földön vagyunk vagy moldovai területen?

Jevgenyij Sevcsuk: A Dnyeszter menti Köztársaság területén. Egyébként van kép a falamon az orosz pátriárkáról is.

- Nem aggódik, hogy a szomszédos Ukrajnában lévő zűrzavaros helyzet átterjedhet Moldovára is?

- Nagyon is aggódunk amiatt, ami most Ukrajnában történik, de azt reméljük, ránk az egyáltalán nem lesz hatással.

- És mi az önök üzenete a kijevi kormány felé?

- Hogy azonnal állítsa le az erőszakot.

- Pár napon belül Moldova aláírja a szabadkereskedelmi megállapodást az Európai Unióval. Ennek milyen hatása lesz a Dnyeszter menti területek, Transznisztria életére?

- Mindent figyelembe véve ennek a megállapodásnak negatív gazdasági következményei lesznek ránk nézve. Eleve, mivel nem vettünk részt annak tárgyalásain. Természetesen vannak pozitív elemei is ennek a szabadkereskedelmi egyezménynek, de sokkal több a negatív hatása. Már a tárgyalások idején óvatosságra intettünk mindenkit, és felhívtuk a figyelmet ezekre a negatív hatásokra. Tettünk is erőfeszítéseket ezek elhárítására, de ezek úgy tűnik, nem voltak elegendőek.

- Miért nem inkább Transznisztria és Moldova újraegyesülését készítik elő? Megszűnhetnének az előbb említett problémák.

- Az újraegyesítés akár jó ötletnek is tűnhetne, ha nem volna ellentmondásos, ha nem lennének konfliktusos ügyek Transznisztria és Moldova között. Természetesen Transznisztria lakói is szeretnének újraegyesülni Moldovával, de most nem az a helyzet van, amikor ez megvalósítható. Épp ellenkezőleg. A legjobb megoldás az lenne, ha civilizált módon elválnánk Moldovától, ami után jó esélyünk és lehetőségeink lennének a transznisztriai külgazdaság fejlesztésére.

- Ez azt jelenti, hogy teljesen kizárja az újraegyesültést Moldovával? Kérem, igennel vagy nemmel válaszoljon.

- Tiszta választ erre a kérdésre szerintem országom állampolgárai adhatnak, nem pedig az államfő. És állampolgáraink akarata már kifejeződött egy népszavazáson. Az emberek nem akarták az újaegyesítést Moldovával.

- Önök Oroszország részévé tennék a területet. Ebbe az irányba haladva, nem érzi annak kockázatát, hogy a befagyott konfliktus felolvadhat a térségben? Nem érzi egy újabb konfliktus, egy újabb háború, egy vérfürdő kockázatát?

- Elsődleges célunk természetesen a függetlenség, ez élvez mindenekelőtt elsőbbséget. Meg a függetlenség nemzetközi elismertetése. Ez az első lépés. Azt akarjuk, hogy adják meg a tiszteletet Transznisztria népének, és az itteni lakosság akaratát is vegyék figyelembe. Természetesen a világban, a különböző országokban megoszlanak a vélemények. És az országok között lehetnek, amelyek akár katonai erőt is alkalmaznának, vagy megfontolnák a hadsereg bevetését ebben a kérdésben. De nem gondolnám, hogy ez egy huszonegyedik századi megoldás volna. Ebben az évszázadban már a tárgyalóasztal mellett kellene megoldani a problémákat, és tiszteletben kellene tartani az állampolgárok akaratát, ennek az országnak a polgárainak akaratát is.

- Vannak információk, hogy transznisztriai fegyveresek vettek részt az ukrajnai Odesszában történt összecsapásokban. Meg tudja ezt erősíteni?

- Ez egy hamis információ, amelyet az ukrán média és az ukrán hatóságok egy része terjesztett. Találkoztam a moldovai ukrán nagykövettel és az ukrán különleges megbízottal, aki a Moldova és a Transznisztria közötti tárgyalásokat vezeti, és ők hivatalosan is megerősítették, hogy nem vettek részt transznisztriai fegyveresek az odesszai eseményekben.

- Az Európai Parlament szerint a Dnyeszteren túli területek a szervezett bűnözés, a csempészek és az emberkereskedelem egyik fellegvára. Ezt a jelentést még az előző elnök, Igor Szmirnov hivatali ideje alatt adták ki. Változott bármi is azóta? Vagy Transznisztria még mindig küzd ugyanezzel a problémával?

HIRDETÉS

- Ami a csempészetet illeti, azt kell mondanom, hogy ez a jelenség a világ számos országában létezik, még azokban is, amelyek rengeteg pénzt költenek határvédelemre. Voltak vádaskodások Transznisztria ellen, hogy itt virágzik a fegyvercsempészet meg az emberkereskedelem. Hallottuk ezeket korábban is, meg halljuk most is. De hivatalosan mondom, hogy a transznisztriai államnak nincs köze ezekhez a csempésztevékenységekhez. Ezt csak azért híresztelik, hogy ráijesszenek az Európai Unió országaira, hogy azok azt higyjék, fel kell lépniük Transznisztria ellen, hogy harcolniuk kell Transznisztria ellen, mert csak így lehet megoldani a csempészet problémáját.

- Hány útlevelet bocsátott ki Oroszország ebben a régióban az elmúlt években? Nem mellékesen, önnek milyen útlevele van?

- Kétszázezer orosz állampolgár él Transznisztriában. De az itteni lehetőségek miatt más országok állampolgársával is bárki rendelkezhet. A parlament ugyanis elfogadta többszörös állampolgárság engedélyezéséről szóló törvényt. Én is orosz állampolgár vagyok, de moldovai állampolgárságom nincs. És ha lenne olyan útlevél, amelyben az szerepelne, hogy világpolgár, örömmel kiváltanám.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Putyin: Nem támadunk meg egyetlen NATO-tagállamot sem

A Crocus-dráma óta keményen rászállt az orosz rendőrség a tádzsik állampolgárokra

Ötéves csúcsot ért el az antidepresszánsok eladása az orosz gyógyszertárakban