HIRDETÉSMindig van valami váratlan kiadás, ami miatt sosem marad pénz a hó végére – mondja Johanna és Gábor, akik – hiába a családi adókedvezmény és a rezsicsökkentés – egy teljes és egy fél fizetésből nehezen jönnek ki. A növekvő költségeik mellett ugyanis Gábor bére alig nőtt.
- Kevesebbet keresünk, vagy hát sokáig ugye csak én dolgozok, plusz nem ketten vagyunk, hanem négyen vagyunk, a terheink megnőttek, viszont a bevételeink azok csökkentek – meséli Molnár Gábor, aki számítógépes grafikusként dolgozik.
A legnagyobb teher persze a lakáshitel, amit Gáborék is svájci frankban vettek fel. Százezret fizetnek havonta, jelen állás szerint harmincöt éven át. Ez az, ami miatt az már nem fér bele az életükbe, hogy moziba, színházba menjenek, vagy új ruhákat vegyenek.
- Valószínűleg az a százezer forint, amit minden hónapban lakáshitelre költünk, az pont az az összeg, ami adott esetben a mi költéseink által pörgetné a gazdaságot, tehát ez kiesik a gazdaságnak is, és hát nekünk is – mondja Rácz Johanna, aki most félállásban dolgozik újságíróként.
Az elmúlt négy év alatt a lakossági devizahitelek száma 349 ezerről 231 ezerre csökkent. Ebben szerepe volt az úgynevezett végtörlesztésnek, de ezzel elsősorban a tehetősebbek jártak jól. Közben a hitelesek több mint egyharmada problémás adós, késve vagy egyáltalán nem fizet.
A törlesztőrészletek egy átlagos budapesti család életében nagyon meghatározó tételt jelentenek, csak úgy, mint Gáboréknál. Vidéken azonban a munkanélküliség jelenti a legnagyobb problémát.
Magyarországon összesen hét régió van. Ebből négy az Eurostat adatai szerint benne van az unió 20 legszegényebb térségében. Közülük pedig Észak-Magyarország a legszegényebb régió.
Alsógagyon, egy borsodi településen minden reggel a polgármester igazítja el a közmunkásokat. Itt szinte ez az egyetlen munkalehetőség. Az egyik közmunkás, Révész István stábunknak azt mesélte: ő sem lát más kiutat a munkanélküliségből, a bért azonban kevesli, hiszen 50 ezer forintból sehogy sem tudja eltartani a családját.
- Ha nagyobb volna a bér, legalább 70 vagy 80 ezer forint, akkor azt mondanám, hogy meg lehetne élni, de ebből a kis pénzből egyáltalán nem lehet – fogalmazott István.
Alsógagyon 120 ember él. Ebből mindössze 10-nek van bejelentett állása, 15 pedig az Orbán-kormány közmunkaprogramjában vesz részt. A fiatalok többsége már elköltözött.
- A legnagyobb probléma, hogy nincs infrastruktúra, a tömegközlekedés teljesen szinte meghalt, nincsenek üzemek, a mezőgazdaságot pedig szinte zöldbárók uralják – sorolja a problémákat Takács László polgármester, aki egyetért a közmunkaprogram céljaival, de a módjával nem, és ő is kevesli azt a bért, amit a közmunkások kapnak. Szerinte sokan azért nem tudnak elmenni valamelyik közeli városba dolgozni, mert naponta két busz megy a faluból, és sokan a jegyet vagy bérletet sem tudják kifizetni.
Rengeteg embernek ad azonban munkát Magyarországon az autógyártás. A két legnagyobb autógyár az ország ipari termelését is jelentősen növeli.
Az Orbán-kormány a 2012-es évet kivéve minden évét GDP-növekedéssel zárta, 2011 óta pedig 3 százalék alatt maradt az államháztartási hiány.
Ugyanakkor az államadósságot nem sikerült a tervek szerint csökkenteni. A magánnyugdíjpénztári vagyon államosítása ellenére a GDP 80 százalékáról mindössze a 78 százalékára csökkent az adósság.
Választ az ország
Új szabályok szerint tartanakválasztásokat a hét végén Magyarországon. A tét, hogy megőrzi-e a kétharmados többségét az ellentmondásos megítélésű jobboldali Fidesz, vagy a következő ciklusban meg kell elégednie az egyszerű többséggel, esetleg át kell adnia a kormányrudat a megosztott baloldali ellenzéknek.
A szavazás napjáig többször is foglalkozunk a választások legfontosabb kérdéseivel: először a gazdasággal. Négy éve a Fidesz fölényes győzelme után unortodox módszerekkel látott hozzá az ország átalakításához.
Számba vettük, hogy mit eredményezett a rendhagyó gazdaságpolitika, hogyan élte meg a társadalom az adórendszer vagy a közfoglalkoztatás átalakítását, és mit hozott a konyhára a rezsicsökkentés vagy a végtörlesztés. A budapesti stúdióból kapcsoljuk Mihálovits András közgazdászt.
- Mik voltak a legfontosabb alapkövei az elmúlt 4 évben a kormány gazdaságpolitikájának?
HIRDETÉS- Az első és legfontosabb az államadósság elleni küzdelem, a másodiknak a gazdasági növekedés beindítását, harmadiknak pedig a munkanélküliség csökkentését tartom, hiszen az Magyarországon is igen magas.
- A kormány megalakulása után azt ígérte négy éve, hogy tíz év alatt egymillió munkahelyet teremtenek. Ebből mi valósult meg?
- Nagyon kevés sajnos, és ennek nem örülnek a magyar emberek. Nagyon sokan, 300 ezren külföldön vállaltak munkát, illetőleg nagyon megnőtt a közmunkások száma is. Ők viszonylag alacsony fizetésért dolgoznak az önkormányzatoknak, és ezzel a két adattal viszonylag sikerült elfogadható szintre leszorítani a munkanélkuliséget, de az egymillió munkahely még messze van.
- A magyar gazdaságnak és a munkahelyeknek rendkívül fontosak a beruházások. Milyen teljesítményt nyújtott ezen a téren a kormány?
- Sajnos a beruházási ráta nagyon alacsony. A kisebb vállalkozások azért nem fejlesztenek, nem ruháznak be, mert nagyon nagy terhek alatt nyögnek, a nagy nemzetközi cégek pedig a nagy jogbizonytalanságot okolják a fejlesztések, beruházások elmaradásáért. Elsősorban azt hogy több fontos gazdasági ágazataot különadókkal sújtott a kormány, és ezt nem vették jó néven. Ezért a beruházások száma ma zéró közeli
HIRDETÉS- Hogy áll Magyarország a többi visegrádi országhoz képest?
- A magyarok néhány éve nagyon büszkék voltak arra, hogy az egyik éllovasnak számítottak tőkevonzó képességben, alacsony munkanélküliségben és gazdasági növekedésben. Ez ma már sajnos a múlté, és ha megnézzük a beruházási számokat, akkor jó ideig ez a kedvezőtelen helyzet konzerválódhat Magyarország számára is.
