Önkormányzati választásokat tartanak vasárnap Törökországban. Recep Tayyip Erdogan kormányfő számára a tét a hatalom megőrzése lesz. A miniszterelnök – főként a vidéki területeken – még mindig népszerű, bár a megítélésén sokat rontottak az elmúlt időszak botrányai, például a személyét is érintő korrupciós ügy, vagy a közösségi média tervezett ellehetetlenítése.
A török kormány múlthéten a Twittert, a napokban pedig a Youtube-ot korlátozta. Igaz, a mikroblog betiltását a bíróság érvénytelenítette.
Az ellenzék folyamatosan kritizálja Erdogant, aki látszólag megpróbálja elhallgattatni a negatív hangokat. Legutóbb egy kormánnyal szemben kritikus televízió sugárzását korlátozták.
A miniszterelnök Igazság és Fejlődés Pártja számára Isztambul és Ankara megnyerése kulcsfontosságú lehet, hiszen ezzel fel tudják mérni jelenlegi támogatottságukat, ami azért fontos, mert augusztusban elnökválasztást tartanak majd Törökországban.
A demokráciáról is szavaznak Törökországban
A helyhatósági választások tétjéről az Euronews tudósítója a Milliyet című lap újságírójával, Aslı Aydıntaşbaşsal beszélgetett Isztambulban.
- A hangulat olyan, mintha parlamenti választásokról lenne szó. A kormánypárt és az ellenzék is osztja ezt a nézetet. Ön hogyan látja?
- Pontosan így, ez túlmutat az önkormányzati választásokon. Fontos keresztúthoz érkeztünk a török demokrácia szempontjából. Ez a választás főként egy emberről szól: Recep Tayyip Erdogan miniszterelnökről. Arról szavaznak majd az emberek, hogy hisznek-e abban a Törökországban, amelyet Recep Tayyip Erdogan képvisel, és támogatják-e a kormányzási stílusát, vagy sem. Természetesen a helyi jelöltek is fontosak. Főként a kis településeken az emberek a jelöltek alapján hozzák meg a döntésüket, aszerint, hogy mit remélnek a megválasztásuktól. A nagyvárosokban viszont, ahol Törökország lakosságának a többsége él, a választás bizalmi szavazás lesz Erdogan számára.
- A versengő pártok úgy tekintenek a választásra, mintha alapvető lenne túlélésük szempontjából. Mi a tét? Miért használnak ennyire kemény szavakat egymással szemben?
- Úgy vélem, a tét a szabadság, az alapvető jogok és a demokrácia. Az én nézőpontomból az az ország nem demokrácia, ahol betiltják a Twittert, ahol az ellenzéki cégeket megbüntetik magas adókkal, ahol újságírókat tartóztatnak le, és üzletembereket fenyegetnek meg. Azoknak, akik hozzám hasonlóan éreznek, ez a szavazás a túlélésről szól.
- A nemzetközi sajtóban a Twitter betiltása és a Gezi parki incidensek a vezető hírek közé kerültek. Ha ez a helyzet fennmarad a választások után, hogyan érinti ez az országot?
- Nem vitatkozunk eleget itt Törökországban. Az ország sajnos már leértékelődött a nemzetközi közösség szemében. A Twitter betiltása az utolsó csepp volt a pohárban. Törökország imázsa már jóval a Twitter-ügy előtt sokat romlott. A kormány nem volt tisztában azzal, hogy a nyugati közvélemény szemében autoriter kormányzásnak minősül, ha erőt alkalmaznak azok ellen, akik egy isztambuli park beépítése ellen tiltakoznak, ha vízágyúkkal lövik őket. A kormány nem volt képes felfogni, hogy milyen súlyos dolog a Twitter betiltása azoknak, akik be akarnak fektetni Törökországban. A Nyugatnak, a szövetségeseinek, az Európai Uniónak, annak az uniónak, amelynek Törökország a tagja szeretne lenni.
- Gondolja, hogy a korrupciós ügyeknek lesz szerepük az emberek döntésében?
- Mindaddig, amíg a gazdaság jól áll, a korrupciós ügyek nem érdeklik az embereket, amikor szavaznak, legalábbis a fejlődő országokban. Amikor a gazdaság rosszul megy, akkor komolyan veszik ezeket az ügyeket, és megbüntetik a vezetőket. Ahhoz is időre van szükség, hogy kialakuljon ez a kép az emberekben, elterjedjenek a hírek. Nem hiszem, hogy Törökországban mindenki ismeri a korrupciógyanús ügyeket. Azok azonban az elnökválasztásig is napirenden maradnak. Törökországnak folytatnia kell a vitát erről.