HIRDETÉSRossz gazdasági helyzetben lévő országot örököl a leendő iráni kormány. Az elmúlt években a gazdasági mutatók folyamatosan romlottak, nőtt a szegénység és a munkanélküliség, valamint egyre értéktelenebbé vált az iráni valuta.
Mahmud Ahmedinezsádot 2003-ban választották Teherán polgármesterének, 2005 óta Irán elnöke. A politikus akkoriban társadalmi igazságosságot hirdetett és azt mondta, az olajból befolyó pénz az emberek zsebébe kerül majd. Első elnöki ciklusának utolsó hónapjaiban célzott támogatási rendszert jelentett be, amit az iráni gazdaság műtétjének nevezett.
Nem valósultak meg a tervek
Ahmadinedzsád elnökségének kezdetekor Irán a Kőolaj-exportáló Országok Nemzetközi Szervezetének (OPEC) második legnagyobb tagja volt. Ezzel egyidőben az volt a terv, hogy az olajból befolyó pénz bekerül a költségvetésbe és azt a szegények kapják meg.
Az elnök ciklusának utolsó évére Irán inflációs rátája azonban 40%-kal emelkedett, néhány gazdasági elemző szerint a valós adatok viszont inkább 60-70%-os növekedést mutatnak.
Súlyos gond a munkanélküliség
Az állástalanok aránya szintén emelkedett az elmúlt években. Az Iráni Statisztikai Hivatal szerint az elmúlt öt évben több mint 71 ezer iráni talált állást, az ország lakosságának egynegyede azonban továbbra is munkanélküli.
2005 óta a gazdasági termelés és az export is csökkent. Az egyik legfőbb oknak az Iránt érintő amerikai és Európai Uniós szankciókat tartják. A legutóbbi korlátozások előtt az ország olajexportja naponta elérte a 2 millió 200 ezer hordót, az elmúlt néhány hónapban ez napi 700 ezer hordóra csökkent.
Az euronews Dr. Shahin Fatemit, a Párizsi Amerikai Egyetem professzorát kérdezte az iráni helyzetről.
Euronews: A Nemzetközi Valutaalap legutóbbi jelentése szerint az iráni gazdaság az előző évi két százalékos növekedés után idén gyakorlatilag stagnál. Ami az elmúlt nyolc évet illeti, gazdasági szempontból hogy értékeli Mahmud Ahmedinezsád két elnöki ciklusát?
Shahin Fatemi: Úgy vélem, hogy negatív folyamatot láttunk. A nemzetközi környezet és a belpolitikai helyzet mind-mind hatással volt a gazdaságra. Megszűntek azok a tényezők, melyek segítségével növekedhetett volna az ágazat. Annak ellenére, hogy az elnöknek több mint 700 milliárd dollárt érő olaj áll rendelkezésére, az iraki háborút és az iráni iszlám forradalmat leszámítva ez volt az ország történetének egyik legrosszabb időszaka.
- Az Iránt érintő szankciók miatt nőtt az infláció. Ez az első alkalom, hogy az iráni riál is reagált a történtekre. A fizetőeszköz értéke a felére csökkent. Milyen jövőt jósol a riálnak?
- Fordított kapcsolat van a valuta értéke és az infláció között. Emelkedő infláció mellett a fizetőeszköz értéke csökken. Jelenleg sok múlik a nemzetközi helyzeten, hiszen amikor egy Iránhoz hasonló ország gazdasága kizárólag az olajkereskedelemtől függ, amit éppen szankciókkal sújtanak, annak az lesz az eredménye, hogy a jövőben még kevesebbet fog érni az adott valuta. Különösen akkor, ha a riált is szankciókkal sújtják. Az infláció továbbra is nőni fog, és ez ellen nem elég csak szavakkal harcolni.
- A gazdasági szakértők úgy tekintenek az elmúlt nyolc évre, mint a szegénység és a munkanélküliség időszakára. Mit gondol, mennyi idő alatt birkózik meg az iráni társadalom ezzel a problémával?
- Ezek az események egy szabad társadalomban nem történtek volna meg. Egy ilyen esetben ugyanis az emberek a szavazataikkal politikai változtatásra kényszerítik a kormányt, és ha ez nem történik meg, akkor leváltják az adott kabinetet. De Iránban nincs szabadság. Az embereknek nincs beleszólásuk a történésekbe. Mindaddig amíg a kormány erősebb, mint a lakosság, addig ez folytatódni fog. Általánosságban az azonban elmondható, hogy az iráni vezetés Achilles-ina maga a gazdaság és végülis ez változtatta meg a kormány politikáját is.
- Az elnökjelöltek gazdasági ígéretekkel kampányolnak. Hogyan értékeli a javaslatokat? A programok között lát olyat, ami megoldaná Irán helyzetét?
- Mindannyian általános dolgokról beszéltek. Az iráni gazdaság helyzetét leginkább a nemzetközi környezet határozza meg, ami fontosabb, mint bármi más. Amennyiben a körülmények nem változnak, akkor a jelöltek nem nagyon tudnak döntést hozni. Addig amíg Irán nem rendezi helyzetét a világgal, nem számíthatunk változásra. Előállhatnak különböző ötletekkel, de ők is tisztában vannak azzal, hogy fontos dolgokban nem tudnak dönteni anélkül, hogy megoldanák a nemzetközi feszültséget. Azt is pontosan tudják, hogy az alapvető problémák politikai eredetűek. A megoldás az lenne, ha rendeznék a vitás kérdéseket a nemzetközi közösséggel.
Az iráni elnökválasztást június 14-én tartják.