Észak- és Közép-Európában a kórházakból kizárják a háziállatokat. A São João rugalmas modellje ötvözi a klinikai hasznot és a biztonságot, eddig nem volt fertőzés. „Túlzott a félelem” – állítja a projekt szabályzatán dolgozó orvos.
Július 9-e óta a São João, a portugál egészségügyi rendszer egyik kiemelt, állami fenntartású egyetemi kórháza megnyitotta a kórtermek ajtaját a házi kedvencek látogatása előtt.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A „Pets and Company” program a One Health São João (forrás: portugál) kezdeményezés különböző szakembereit, továbbá a Fertőzések és Antimikrobiális Rezisztencia Megelőzésére és Ellenőrzésére létrehozott egység, valamint a kórház humanizációs szolgálatának munkatársait fogja össze. Az akció egy olyan stratégiába illeszkedik, amelynek célja, hogy megtörje a betegek elszigeteltségét, és enyhítse a hosszan tartó kórházi bennfekvés okozta kimerültséget.
Az állatok terápiás potenciálja korántsem új felfedezés. Az Egyesült Királyságban és Németországban már a 19. században is alkalmazták őket pszichiátriai kezelésekben és emberek fizikai problémáinak enyhítésére. A „pet therapy” (állatasszisztált terápia) kifejezést az 1960-as években jegyezték le tudományosan, egy amerikai pszichológus nevéhez fűződik, aki véletlenül fedezte fel az ilyen beavatkozások gyógyító hatásait.
Portugáliában az érzelmi támogatást nyújtó, kiképzett és tanúsított kutyák évek óta jelen vannak a kórházakban – így a São João-ban is –, egyesületek gazdáival együttműködve.
2023. május 30-án egy 77 éves beteg, aki vérzéses sztrók (agyi érkatasztrófa) után lábadozott a cascaisi kórházban, saját kutyáját fogadhatta látogatóként; az érzelmes találkozás a kórház kültéri részén zajlott.
Ezt az úttörő tapasztalatot terjeszti ki most a São João egy átfogó, a semmiből felépített protokollal, amely továbblép, és normává teszi, hogy a háziállatok beléphessenek a kórházi osztályokra. A kórház a kedvenceket a páciens családi körének részének ismeri el, és biztonságos higiénés feltételek mellett ad lehetőséget arra, hogy az otthonuktól hosszú ideje távol élők pillanatokra visszakapják a megszokott közeg nyújtotta vigaszt.
Mit ír elő a protokoll?
A látogatást az a kezelőorvos vagy ápoló kezdeményezi, aki a beteget követi, és aki jelzi, hogy indokolt-e az eset. A lehetőség nem áll automatikusan minden bent fekvő beteg rendelkezésére, minden alkalommal egyénre szabottan mérlegelik a kockázatokat és a várható előnyöket.
Miután a szakemberek értesülnek a kérésről, a programért felelős csapat felméri, hogy klinikai szempontból fennáll-e a szükség, valamint hogy a választott helyszínen biztosítható-e a fertőzésellenőrzés a látogatás idején. Arra is rákérdeznek a kórteremben fekvő többi betegnél, mennyire érzik magukat komfortosan az állatok jelenlétében.
Ha megszületik a jóváhagyás, a beteg családjának állatorvosi igazolást kell benyújtania arról, hogy az állat oltásai és féregtelenítése naprakészek, és viselkedése megfelel a kórházi környezetben való tartózkodással járó követelményeknek.
„Bármelyik dolgozó – a biztonsági őrtől az orvoson és az ápolón át –, aki úgy látja, hogy valami nincs összhangban a protokollal, megszakíthatja a látogatást” – mondja a Euronewsnak Filipa Ceia, a One Health São João csoport szóvivője.
Ha az állat „szorong” „a kórterem zajától”, „agresszíven” viselkedik vagy „szemmel láthatóan koszos”, a látogatás „azonnal leállításra kerül” – teszi hozzá az infektológus és állatorvos.
Kutyák, macskák és akár „különlegesebb fajok” is jöhetnek, amennyiben „minden feltétel teljesül” – ismerteti Filipa Ceia. A kórházi épületben az állatnak végig egy felnőtt kíséretében kell lennie.
Minden beteg hét naponta, legfeljebb félórás találkozókat élvezhet kedvencével. A projekt elsősorban a végstádiumban lévőkre és a hosszú ideje kórházban fekvőkre összpontosít.
A szervezők számára meglepetés, hogy eddig főként férfi betegek kérik a „szőrös családtagok” jelenlétét, bár a kis mintaszám miatt még nem lehet végleges következtetéseket levonni. „Valószínűleg a férfiaknál nagyobb a betegség miatti törékenység. Rádöbbennek, hogy bizonyos dolgoknak óriási szerepe van az életben, és közel akarják tudni ezeket a kórházi tartózkodás alatt” – fogalmaz Ceia.
Előnyök a betegnek és az állatnak
A kiképzett állatokkal végzett terápiás beavatkozásokról szóló vizsgálatok valódi javulást mutatnak ki a betegek klinikai állapotában – csökken a vérnyomás, és gátlódik a stresszhez és szorongáshoz kapcsolódó hormonok termelődése. Ha a beteg saját háziállata vesz részt, „a hatás még erőteljesebb” – emeli ki Filipa Ceia.
A Euronews elkísérte Princesát, amely második alkalommal járt a São João-ban tizenöt napon belül, hogy enyhítse gazdája, a három hónapja bent fekvő António honvágyát iránta. A kutyát a beteg felesége vitte be a kórházba, és pórázon vezette egészen a kórteremig.
Amint kinyílt a lift ajtaja, Princesa nem tudta visszafogni az örömét – ahogyan António sem.
„A szívem a helyéről is kiugrott az örömtől. Olyan, mintha családtag lenne. Számomra olyan, mint egy lány” – vallotta be a 65 éves férfi, aki egyensúly- és járászavarai miatt van rehabilitáción.
A végleges diagnózist még nem állapították meg, de felmerült egy ritka vérbetegség gyanúja. Az öt éve, az utcáról mentett kutya viszont, amelyet akkor adtak át neki, most lelkének igazi balzsamot jelent.
„Úgy érzem, mintha ettől még jobban akarnék járni, mindent jobban csinálni. Ez az a fajta öröm, amelyet az ember átélhet” – mesélte. Az ilyen találkozások „mosolyt hoznak, javítják az együttműködést a kezelésekben, és ösztönzik a betegeket, hogy mielőbb elhagyják a kórházat” – sorolja Filipa Ceia, aki szerint a program az állatoknak és még az egészségügyi személyzetnek is előnyös.
„Maradék kockázat”
A kezdeményezés július elején indult, és eddig egyetlen fertőzést sem jegyeztek fel.
A projekt mögött álló csapat a későbbi szakaszban szeretné értékelni a protokoll működését, hogy kijavítsa az esetleg felmerülő hiányosságokat. A jelenlegi eljárások fényében azonban az „váratlan komplikációk” előfordulása „rendkívül valószínűtlen” – hangsúlyozza Filipa Ceia.
Észak- és Közép-Európában a fertőzésellenőrzési és közegészségügyi szabályok szigorúbbak. Elsősorban segítőkutyák beavatkozásait részesítik előnyben, a háziállatok látogatásai pedig – amikor egyáltalán engedélyezik őket, jellemzően palliatív ellátásban részesülő betegek esetében – elkülönített infrastruktúrákban zajlanak, például nyitott belső udvarokban vagy a főépülethez csatlakozó kerthelyiségekben.
Jó példa a belgiumi Sint-Truidenben működő Sint-Trudo kórház. 2023 júliusában ez az egészségügyi intézmény egy, a központi épülettől független, de a kórházzal összekapcsolt pavilont (forrás: portugál) nyitott meg, hogy a végstádiumban lévő vagy hosszú bennfekvésű betegek találkozhassanak házi kedvenceikkel. A szőrös látogatók (forrás: portugál) kívülről, egy udvaron keresztül közelíthetik meg az épületet, és semmilyen körülmények között nem léphetnek be a kórház belső tereibe.
A fizikai korlátok, külön épületek emelése helyett a São João olyan szabályrendszert dolgozott ki, amely megőrzi a klinikai szigort, miközben rugalmas, tudományos bizonyítékokra épülő protokollba ágyazódik.
„A zoonózisok terjedésétől való félelem sokszor túlzó, és a kutatásokban nem igazolódik” – állítja Filipa Ceia. Valójában – jegyzi meg az infektológus – „a legtöbb betegség sokkal könnyebben terjed emberről emberre, mint állatról emberre”.
„Mivel mindent megteszünk a biztonság megőrzéséért, és mivel a beteg otthonában úgyis együtt fog élni az állatával, a kockázat tényleg elhanyagolható. El kell gondolkodnunk azon, hogy a kockázat csökkentésének nevében nem fosztjuk-e meg a betegeket a terápiás haszontól” – teszi hozzá.
A São João merészsége nemcsak az empátia és a higiénés kontroll közötti egyensúlyban rejlik, hanem abban is, hogy autonóm módon, a jogalkotóra várakozás nélkül képes emberközelibbé tenni az ellátást – ellentétben például Olaszországgal, ahol a változások regionális kormányrendeletek nyomán indultak el.
