Kazahsztán azt szeretné, ha a mesterséges intelligencia több lenne digitális eszköznél: a növekedés új motorjává tenné, az egyetemektől az iparon át az energiaágazatig és az infrastruktúráig.
Chatbotok önmagukban nem építenek fel egy valódi MI-gazdaságot. Az igazi áttörés akkor jön el, amikor a mesterséges intelligencia valóban annak része lesz, hogyan keresik meg az emberek a kenyerüket, hogyan állítanak elő termékeket a vállalatok, és hogyan hoznak döntéseket a kormányok.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
„Az embereknek el kell kezdeniük felismerni, hogy az MI nem játék. Az MI nem a chatbotokról szól” – mondta Lee Kai-fu, az 01.AI alapítója és vezérigazgatója, valamint a Sinovation Ventures elnöke az euronewsnak a kazah fővárosban, Asztanában.
„Az MI-nek azzá az eszközzé kell válnia, amellyel az emberek megkeresik a megélhetésüket. Csak akkor beszélhetünk digitális népgazdaságról.”
Az áttérés a hagyományos gazdaságról egy MI által vezérelt gazdaságra végig jelen volt az AI & Digital Bridge fórumon, amely kormányzati tisztviselőket, technológiai cégeket, befektetőket és szakértőket hozott össze Asztanában.
Kazahsztán célja, hogy a mesterséges intelligenciát ne pusztán a meglévő ágazatok modernizálására használja, hanem a feldolgozóipar átalakítására és arra, hogy feljebb lépjen az értékláncon.
„Az MI valódi értéke az emberi képességek kibővítésében rejlik” – mondta Kaszim-Zsomart Tokajev elnök az Artificial Intelligence Development Council harmadik ülésén, amelyet a fórummal párhuzamosan tartottak.
„A verseny már nem korlátozódik a természeti erőforrásokra, a tőkére és a piacokra; ma már arra is kiterjed, milyen gyorsan lehet javítani a termelés hatékonyságát” – fogalmazott Tokajev.
Az ország IT-szektora már most is terjeszkedik külföldön. Az IT-szolgáltatások exportja tavaly meghaladta a 860 millió eurót, miközben a kazah digitális megoldásokat már több mint 100 országban használják.
Zhaslan Madijev digitális fejlesztési miniszter szerint Kazahsztán az MI-gazdaság mind az öt rétegét fejleszti, az energia-infrastruktúrától, a chipektől és a felhőplatformoktól kezdve egészen a nyelvi modellekig és az alkalmazásokig.
„A legnagyobb potenciált Kazahsztán számára az alkalmazott MI-ben látjuk: olyan megoldások létrehozásában és felskálázásában, amelyek növelik a gazdaság és az üzleti szféra hatékonyságát, valamint az emberek mindennapi életének minőségét” – mondta Madijev.
A potenciális piac óriási. Madijev olyan becsléseket idézett, amelyek szerint a globálisan megcélozható MI-piac értéke meghaladja a 43 billió eurót.
MI a gyártósorokon
A 2026-os ENSZ iparfejlesztési jelentés az MI-t a világgazdaságot átalakító öt meghatározó megatrend egyikeként azonosítja.
Kazahsztán számára ez azért fontos, mert az ország igyekszik csökkenteni nyersanyagfüggőségét, és növelni a nagyobb hozzáadott értékű termelés arányát.
Az év első nyolc hónapjában az ipari termelés csaknem 90 milliárd eurót ért el, miközben a feldolgozóipar 8,4 százalékkal bővült az előző év azonos időszakához képest – közölte Tokajev.
Ennek a növekedésnek a fenntartásához azonban nem lesz elég pusztán a termelési volumen növelése.
„Ahhoz, hogy tartósan magas ütemű gazdasági növekedést érjünk el, növelnünk kell a munkaerő-termelékenységet, modernizálnunk kell az ipari bázist, és bővítenünk kell a nagy hozzáadott értékű termékek gyártását” – mondta Tokajev.
Az MI segíthet a vállalatoknak ebben azzal, hogy lehetővé teszi a mérnökök számára a pontosabb döntéshozatalt, automatizálja a folyamatokat, és valós idejű információval látja el a vezetőket a termelésről.
Az AI Development Council ülésén Tokajev utasította a kormányt, hogy jelölje ki az átfogó MI-átalakításra kiválasztott vállalatokat, gyorsítsa fel az átmenetet a pilotprojektekből a kereskedelmi alkalmazások felé, fejlesszen ipari adatbázisokat, és csökkentse a befektetők kockázatait.
Az emberek, akik a technológia mögött állnak
Önmagában az MI-infrastruktúra sem hoz létre MI-gazdaságot. Kazahsztánnak olyan emberekre is szüksége van, akik képesek fejleszteni és használni ezeket a rendszereket.
Lee Kai-Fu szerint azok az aggodalmak, hogy az MI munkahelyeket szüntet meg, elterelik a figyelmet egy fontosabb változásról: azokról a munkavállalókról, akik megtanulják hatékonyan használni az MI-t, és ezzel előnyre tesznek szert azokkal szemben, akik ezt nem teszik meg.
„Az emberek állandóan azon gondolkodnak, hogyan szerezhetnének munkát. Azt mondják: az MI elveszi az állásomat. Ez nincs így, mert az keresheti a legtöbb pénzt, aki tudja, hogyan kell használni az MI-t” – mondta.
Ezt a szemléletet Kazahsztán oktatási rendszerébe is beépítik.
A fórumon mutatták be a Qazaq AI Research Universityt (QAIRU), az ország első, mesterséges intelligenciára specializálódott kutatóegyetemét, amely egyben Közép-Ázsia első MI-vezérelt egyeteme is.
„A Qazaq AI Research University nemcsak a magas szintű szakemberek képzésének központjává válik, hanem az alkalmazott kutatás vezető központjává is. Kutatási programjának teljes egészében közvetlenül kell igazodnia a gazdasági fejlődés gyakorlati igényeihez” – mondta Tokajev.
Az egyetem szeptember 1-jén kezdte meg működését 528 alapképzésben és mesterképzésben részt vevő hallgatóval. Programjai a gépi tanulást, a fizikai MI-t, az ipari MI-t és intelligens rendszereket, az MI-rendszermérnökséget és -biztonságot, intelligens pilóta nélküli légi rendszereket, valamint a digitális jogot foglalják magukban.
A hallgatók tanulmányaik során is végig használnak MI-t, többek között a feladatok elkészítéséhez, az előadásokhoz, az órarend összeállításához és saját előrehaladásuk nyomon követéséhez.
Az infrastruktúra kihívása
Kazahsztán ambíciói azonban jóval az oktatáson túlmutató kihívásokkal néznek szembe.
A MIT Kuo Sharper Center for Prosperity and Entrepreneurship (MIT KSC) kutatása négy közép-ázsiai ország és Azerbajdzsán MI-felkészültségét értékelte a szabályozás, az infrastruktúra, az emberi erőforrások, az akadémiai programok és a magánszektor általi alkalmazás szempontjából. A kutatók 650 startupot és 130 vállalatot kérdeztek meg.
A régióban erős a politikai támogatás az MI iránt, de a kritikus infrastruktúrához való hozzáférés továbbra is szűk keresztmetszetet jelent.
„Azt látjuk, hogy Közép-Ázsia gyors ütemben építi ki saját MI-infrastruktúráját. Erős politikai akaratot látunk, amelyet az MI-be – az infrastruktúrába és az akadémiai programokba egyaránt – irányuló finanszírozás is alátámaszt. Ugyanakkor komoly korlátokkal is szembesülünk, például a mikrochipekhez való hozzáférés terén” – mondta Samil Ibragimov, az MIT KSC kutatási igazgatója.
Ahogy nő az adatközpontok iránti igény, az áramellátás is szűk keresztmetszetté válhat.
„Az egyik fő korlát az, hogy a régióban áramhiány tapasztalható. A legtöbb ország azt a dilemmát éli át, hogy mire használja a rendelkezésre álló kapacitást: több adatközpontot építsen, vagy inkább a lakossági ellátásra összpontosítson?”
A probléma jól példázza az MI-verseny fizikai oldalát. Az algoritmusok ugyan digitálisak, de chipekre, adatközpontokra, felhőinfrastruktúrára és nagy mennyiségű, megbízható villamos energiára támaszkodnak.
A fórumtól a gazdasági átalakulásig
Az AI & Digital Bridge mérete is tükrözi, milyen nagy hangsúlyt fektet Kazahsztán az ágazatra. A fórum mintegy 25 ezer látogatót, 300 előadót és csaknem 200 startupot és IT-céget vonzott, és 62 memorandumot, illetve megállapodást írtak alá.
A rendezvény az AI Month program része volt, amelyet szeptember 23. és október 23. között tartottak, és amely magában foglalta az AI & Digital Bridge Awards 2026 díjátadót és az Astana Hub Battle döntőjét is. Négy startup egyenként 21 500 eurót nyert, míg más részt vevő vállalatok akár 170 000 euróig terjedő finanszírozást biztosítottak maguknak.
A fórum valódi jelentősége azonban túlmutat az üzleteken és a bejelentéseken.
Kazahsztán célja, hogy az MI-t technológiai ágazatból gazdasági infrastruktúrává alakítsa, amely képes növelni a termelékenységet, erősíteni a feldolgozóipart, új vállalkozásokat teremteni és átalakítani a munkavégzés módját.
Hogy ez a stratégia sikerrel jár-e, kevésbé attól függ majd, hány MI-projektet indítanak, mint attól, hogy ezek a technológiák ténylegesen megjelennek-e a gyárakban, a vállalkozásokban, az egyetemeken és a mindennapi életben.