A Tien-san délkelet-kazahsztáni és kirgizisztáni szakasza ad otthont a vad Sievers-almának (Malus sieversii), a ma ismert almák ősének. De hogyan jutott el Közép-Ázsiából a világ ültetvényeibe?
A szerény alma az egyik legolcsóbb, legszélesebb körben termesztett és legnépszerűbb gyümölcs étrendünkben. De elgondolkodott már azon, hogyan utazott ez a gyümölcs kontinenseken át, míg végül az Ön asztalára került?
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Évtizedeken át rejtély övezte az alma történetét. A genetikai kutatásoknak (forrás: angol) köszönhetően ma már tudjuk, hogy két vadalmafaj, a Közép-Ázsiából származó Malus sieversii és az Európában honos Malus sylvestris kulcsszerepet játszott a ma termesztett almák kialakulásában.
A közép-ázsiai Tien-san hegység lankái között ma is hatalmas Malus sieversii-, vagyis vad Sievers-almaerdők zöldellnek.
Ezt a fajt a német botanikusról, Johann August Carl Sieversről nevezték el, aki a 18. században írt azokról a vadalmaerdőkről, amelyekkel a térségben találkozott.
„Az 1930-as években Nikolai Vavilov tudós tanulmányozta Közép-Ázsia erdeit, és megállapította, hogy a Sievers-alma őshazája Kazahsztán” – mondta Gulnara Sitbayeva, a biológiai tudományok doktora.
„Egy vizsgálatban a kutatók több mint 10 000 termesztett almafajta genetikai állományát elemezték. Az a tény, hogy a minták 46 százaléka hordozta a Sievers-alma genetikai örökségét, bizonyítékként szolgált arra, hogy ez a modern, termesztett almák egyik ősforrása” – tette hozzá.
De hogyan jutott el a Sievers-alma Közép-Ázsiából a világ többi részére?
Először a madarak és a vadállatok terjesztették szét az alma magjait a Tien-san lejtőin. Később az emberek vitték tovább a vadalmát a Selyemúton.
A Sievers-alma virágzásának ünnepe
Ma a Sievers-alma virágzását Kazahsztán egyik leglélegzetelállítóbb természeti látványosságaként ünneplik, amelyet gyakran Japán híres cseresznyevirágzásához hasonlítanak.
Minden tavasszal a Zsetiszu régió fesztivált rendez a Sievers-alma virágzásának ünneplésére.
A rendezvény idejére hagyományos jurtatábor épül, mellette népművészeti kiállításokkal és kézműves foglalkozásokkal. A látogatók hagyományos sportokat nézhetnek, és más nemzeti játékokban is részt vehetnek.
Mi köti össze Almatyt és New Yorkot?
New Yorkkal ellentétben, amelyet gyakran „The Big Apple”-ként emlegetnek, Almaty esetében maga a város neve kapcsolódik az almához.
Kazakul az „alma” szó jelentése: alma, és Almaty nevét hagyományosan az almában bővelkedő vidékkel hozzák összefüggésbe. Itt a gyümölcs nemcsak a város nevének része, hanem szellemiségének jelképe is.
Almaty a hegyek lábánál fekszik, ahol vadalmafák nőnek már évszázadok óta. Az alma formája és motívuma visszaköszön a várostervezésben, a díszítőelemekben, a szobrokon, falfestményeken és köztereken szerte a városban.
Idővel ültetvények is létesültek, és olyan fajták jelentek meg, amelyek messze a régión túl is ismertté váltak. Ezek közül az egyik leghíresebb az Aport. Ezt a fajtát tudatos nemesítéssel alakították ki, és nagy gyümölcseiről, valamint jellegzetes illatáról vált ismertté.
Ivan Sergeev és családja csaknem 20 éve termeszti a legendás Aportot.
„Az Aport alma illata olyan, mint a francia parfümöké. Ezeknek az almáknak a héja is rendkívül vékony, ezért a teljes termést kézzel szedjük” – mondta.
„Az ültetvényemen Sievers-almafák is vannak. A legfőbb különbség a Sievers és az Aport között, hogy a Sievers vadalma, a fái akár 250–300 évig is élhetnek. Az Aport-fák élettartama ezzel szemben nagyjából 40–70 év.”
Ma már az almaültetvények is turisztikai célponttá váltak. Almaty környékén számos gazdaság várja az érdeklődőket a szüret idején, ahol bejárhatják az ültetvényeket, és közvetlenül a fáról szedhetik le az almát.
Emellett Almaty ad otthont az Alma Festnek, egy nagyszabású, évente megrendezett betakarítási fesztiválnak, ahová a gazdák saját ültetvényeikről hozzák az almát.
Itt az almát számos formában lehet megkóstolni és megcsodálni: frissen préselt léként, aszalt almaszeletekként, lekvárok és más termékek alapanyagaként. Idén több mint 200 tonna almát vittek a fesztiválra.