A vidék és a szigetek elnéptelenedése egyre nagyobb mértékű.
A demográfiai válság talán a legsúlyosabb probléma, amellyel Görögország szembesül, és a helyzet folyamatosan romlik. A vidéki térségekben és a szigeteken évek óta tart az elnéptelenedés, iskolák zárnak be, mert nincsenek gyerekek. Egy ilyen hely Thymaina, a keleti Égei-tengeren, ahol az általános iskola idén mindössze két tanulóval működik.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
„Amikor ezek a gyerekek befejezik az általános iskolát, az intézmény először szüneteltetni fogja a működését, majd néhány év múlva végleg bezár” – mondja Konstantínosz Fandélasz tanár.
A szigeten sem óvoda, sem középiskola nem működik. Hat ott élő tinédzser minden reggel kénytelen hajóra szállni, hogy átmenjenek a szomszédos Fúrnusz-szigetekre, ahol iskolába járhatnak.
A visszamaradó diákok elszigeteltsége a szülőkre is súlyos terhet ró. „A gyermekem egyedül van az iskolában, és nincsenek más gyerekek, akikkel játszhatna, kimehetne, vagy megélhetné a versengés, a motiváció érzését. Teljesen egyedül van. Idén kezdett egy kisfiú az első osztályban, így legalább vele tud játszani” – mondja Katerína Markáki, a thymainai negyedik osztály egyetlen tanulójának édesanyja.
Heti két hajójárat
Thymaina mindössze heti két alkalommal kapcsolódik Athénhoz, olyan úttal, amely legalább nyolc órán át tart, és átszállást igényel Fúrnuszban. Ha elromlik az idő, a járatokat gyakran leállítják, és a lakosok napokra elzárva maradnak.
A helyiek az ösztönzők hiányára és a megélhetési költségek nagyságára panaszkodnak. „Miért maradjanak a fiatalok a szigeten, miért maradjanak? Mit nyújt az állam ahhoz, hogy itt maradjanak? Azért is harcolnunk kellett, hogy állandó orvost kapjunk a szigetre. Gyerekek pedig nem születnek. Az élet itt rendkívül drága. Ha valaki idejönne élni, mindennek magasabb az ára. Élelmiszer, bevásárlás, minden, de szó szerint minden kétszer annyiba kerül, mint egy athéni szupermarketben” – mondja Sztéliosz Grammatikósz nyugdíjas.
„Valaha 45 gyerek járt az iskolába”
Az idősebbek teljesen más korszakra emlékeznek vissza. „Régen többen voltunk, és sok gyerek élt itt. Akkoriban az emberek sok gyermeket vállaltak. Voltak 15 gyerekes családok, másoknak 7, 9, 12 vagy 13 gyereke volt. Ma már csak egyet vállalnak. Ön is látta az iskolát: mindössze két gyerek. Amikor én nőttem fel, az általános iskolában 45-en voltunk” – idézi fel Aikateríni Markáki, a szigeten élő nyugdíjas.
Ma a szigeten mintegy 140 állandó lakos él, többségük nyugdíjas.
Jannisz Mitíkasz halász egy sokszor ismétlődő pályát ír le: „Az itt felnövő gyerekek mind elhagyják végül a Fúrnusz-szigeteket. Athénba mennek, munkát találnak, vagy tengerre szállnak és hajókon dolgoznak. Nem jönnek vissza a szigetre, hogy letelepedjenek és itt éljék az életüket. Nem maradt élet a szigeten.”
Nem elégséges ösztönzők
A görög kormány ösztönzőket jelentett be arra, hogy az emberek a városokból tartósan a szigetekre és falvakba költözzenek. Az infláció miatt azonban úgy tűnik, mindez nem elég vonzó.
Ezzel párhuzamosan a helyi hatóságok hangsúlyozzák, hogy a probléma nem egyetlen szigetre korlátozódik. „A demográfiai kihívás nem csak Thymainát érinti, mindenhol jelen van. A kisebb települések elnéptelenednek” – mondja Maringó Kottára, Fúrnusz alpolgármestere.