Az USA újabb 40 millió hordó olajat dob piacra.
Az Egyesült Államok arra kérte az európai országokat, hogy további sürgősségi olajtartalékokat engedjenek ki, hogy fékezzék az elszálló energiaárakat, miután Washington bejelentette, hogy újabb 40 millió hordó olajat dob piacra.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
„Miközben az Egyesült Államok és Japán teljesíti vállalásait, több európai tagállam csak töredékét bocsátotta ki annak a nyersolaj- és olajtermék-mennyiségnek, amelyet megígért” – mondta Chris Wright amerikai energiaügyi miniszter szeptember 29-én. „Arra kérünk minden tagállamot, hogy maradéktalanul teljesítse vállalásait.”
A Trump-kormányzat eközben egy 90 napos dízelexport-tilalom lehetőségét vizsgálja, hogy megfékezze a belföldi üzemanyagárakat a novemberi félidős választások előtt.
Washington közlése szerint a stratégiai tartalékokból most piacra dobott készlet egy összehangolt erőfeszítés része az olajpiacok stabilizálására, mivel a közel-keleti zavarok meredeken felfelé lökik az árakat.
Az amerikai dízel ára gallononként 7 dollárra szökött fel, a Brent nyersolaj pedig szeptember vége óta 97 és 102 dollár között mozog hordónként, ami 25–30 dolláros drágulást jelent a háború előtti szintekhez képest.
A Hormuzi-szoroson áthaladó hajóforgalom zavarai, a fokozódó feszültség az Ádeni-öbölben és az orosz finomítók elleni támadások tovább szorítják az amúgy is feszes olajpiacot.
Dan Jørgensen európai energiaügyi biztos szeptember 29-én közölte, hogy az EU az idén több mint 100 milliárd euróval költött többet energiára, anélkül hogy cserébe több gázt vagy olajat kapott volna.
Európa még tud tartalékaihoz nyúlni
A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) 400 millió hordónyi olaj márciusi felszabadítását koordinálta, amelyhez az EU mintegy 20 százalékkal járult hozzá, nem sokkal azután, hogy az Egyesült Államok és Izrael február 28-án támadást intézett Irán ellen.
Fatih Birol, az IEA ügyvezető igazgatója azonban lehűtötte a várakozásokat egy újabb összehangolt sürgősségi készletfelszabadítást illetően, amikor szeptember 29-én Dublinban, egy energiaügyi miniszteri találkozó margóján beszélt újságíróknak, nem sokkal Washington felszólítása előtt.
Birol szerint egy újabb felszabadítás jelenleg nem élvez prioritást, ráadásul az eddig vállalt olaj nagy része még nem jutott el a piacokra.
„A sürgősségi olajtartalékok mintegy kétharmadát már felszabadítottuk, és eljutott a piacokra, egyharmaduk pedig még hátravan” – fogalmazott.
Hozzátette, hogy az európai országok jelentős erőfeszítéseket tettek, ugyanakkor még mindig rendelkeznek nyersolaj- és finomított termékkészletekkel.
Az amerikai belügyminiszter, Doug Burgum viszont azt javasolta, hogy Európa különösen a dízel terén tehetne még többet.
„Nagyon sok opcióról folyik a vita” – mondta Burgum újságíróknak Washingtonban szeptember 29-én, majd hozzátette: „Nem szeretnék senki elébe vágni.”
Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az európai országoknak „sok dízeltartalékuk van”.
Egy esetleges új, összehangolt sürgősségi készletfelszabadítást normál esetben az IEA felügyelné, az Európai Bizottság pedig az uniós tagállamok álláspontját hangolná össze. Az IEA a cikk megjelenéséig nem válaszolt az Euronews megkeresésére.
Európa jelentős sürgősségi olajtartalék-párnát épített fel, bár a készletszintek országonként nagy eltérést mutatnak.
2025 májusában az uniós országok összesen 108,6 millió tonna sürgősségi olajkészlettel rendelkeztek, ebből mintegy 43,5 millió tonna volt nyersolaj, 39 millió tonna dízel és gázolaj, valamint 10,4 millió tonna benzin – derül ki az Európai Bizottság adataiból.
Azonban ez a védőpárna egyenlőtlenül oszlik meg. Finnország 2025 májusában a nettó import 178 napjának megfelelő készlettel rendelkezett, Görögország 112, Belgium 108, Svédország 107, Málta 105, Spanyolország pedig 104 napra elegendő tartalékkal.
Írország 83, Csehország 79, Bulgária pedig 88 napnyi készletet tartott.
A Bizottság a 2026-ra vonatkozó összehasonlítható adatokat egyelőre nem tette közzé.
Szorult helyzetben Európa
Az amerikai dízelexport-tilalom tovább növelné a nyomást az európai fogyasztókon és az iparon – véli Francesco Sassi, az Oslói Egyetem politikatudományi adjunktusa.
„Az azonnali következmények az európai fogyasztók számára még drágább beszerzési forgatókönyvek, az ipar és az energiavállalatok számára pedig többletköltségek lennének” – mondta Sassi az Euronewsnak.
Hozzátette, hogy a kormányoknak emellett nagyobb állami kiadásokkal kellene szembenézniük, mivel próbálják tompítani a háztartásokat és a vállalkozásokat sújtó energiadrágulást.
Sassi arra is figyelmeztetett, hogy az elhúzódó ellátási zavarok fokozhatják a nyomást Európán, hogy felülvizsgálja az orosz energiaforrásokhoz való viszonyát.
„Az EU továbbra is figyelmen kívül hagyja azokat a súlyos ellátási zavarokat, amelyekkel a piac a Perzsa-öbölben zajló háború és a Hormuz blokádja kezdete óta szembesül” – mondta, azzal érvelve, hogy Európa továbbra is nagymértékben függ olyan ellátási útvonalaktól, amelyeket más hatalmak védenek, vagy a globális piacok irányítanak.
Írország energiaügyi minisztere, Darragh O’Brien szerint az amerikai dízelexport-tilalom „nem valószínű”, mivel az Atlanti-óceán mindkét oldalán ártana a gazdaságnak.
Ugyanakkor arra intette Európát, hogy készüljön fel a lehetőségre.
„Óvatosnak kell lennünk” – mondta O’Brien. „Nem lehetünk önelégültek.”