A legtöbb SLAPP-pert rágalmazás vagy jó hírnév megsértése miatt indítják, és többnyire olyan gazdag, befolyásos szereplők használják, akik meg tudják fizetni az ügyvédi költségeket.
A bolgár parlament szerdán elfogadott egy törvényt, amelynek célja, hogy hatékonyabban megvédje az újságírókat, aktivistákat és másokat azoktól a visszaélésszerű perektől, amelyek a kritikusok elhallgattatására vagy megfélemlítésére szolgálnak.
Ezzel Bulgária túllépett az Európai Unió minimális követelményein, hogy védelmet nyújtson a médiának egy olyan országban, ahol a sajtószabadság tartós nyomás alá került.
Az úgynevezett közösségi részvétel elleni stratégiai perek (SLAPP) célja nem az ügy tényleges megnyerése, hanem az, hogy elhallgattassák vagy anyagilag tönkretegyék az újságírókat, a visszaéléseket feltárókat és a jogvédő szervezeteket.
Az SLAPP-perek többsége rágalmazásra vagy a jó hírnév megsértésére hivatkozik, és jellemzően azok indítják, akik elég gazdagok és befolyásosak ahhoz, hogy megfizessék a magas ügyvédi díjakat.
A reform ugyan egy 2024-es európai uniós irányelvet ültet át, amely arra kötelezi a tagállamokat, hogy megvédjék az újságírókat a visszaélésszerű, határokon átnyúló perektől az unión belül, Bulgária azonban úgy döntött, hogy a védőintézkedéseket a kizárólag belföldi ügyekre is kiterjeszti.
A jogszabály lehetővé teszi különösen, hogy az egyértelműen megalapozatlan kereseteket már a korai szakaszban elutasítsák, rövid határidőket ír elő a bírósági döntésekre, és szigorítja azokat a feltételeket, amelyek mellett az alperesekkel szemben ideiglenes intézkedéseket, például vagyonzárlatot rendelhetnek el.
Az új szabályok azokra az eljárásokra is vonatkoznak majd, amelyek már folyamatban vannak, de még nem tartották meg az első tárgyalást.
A különböző SLAPP-perekben érintett ügyvéd, Alekszander Kacsumov „jelentős előrelépésnek” nevezte a törvényt.
Kacsumov szerint jelenleg több tucat ilyen ügy van a bíróságok előtt, ügyenként „több tízezer, sőt akár több százezer euróval”, amelyek „bénító hatást gyakorolnak a véleménynyilvánítás szabadságára”.
A Riporterek Határok Nélkül legutóbbi, a sajtószabadság globális helyzetét bemutató rangsorában Bulgária a 180 vizsgált ország közül a 71. helyre került; a szervezet szerint az országban a sajtószabadság „törékeny és instabil”.