Az öt fiatal brit férfiból álló csoportot hétfőn óvadék ellenében szabadlábra helyezték, és a terrorellenes nyomozók közölték, hogy „több vizsgálati irányt” vizsgálnak.
Az amerikai külügyminiszter, Marco Rubio, szerint a dél-angliai RAF-támaszpont közelében öt férfi robbanószerrel és terrorcselekménnyel kapcsolatos vádak miatt történt letartóztatása „egyértelműen egy külföldi szereplő keze nyomát viseli”, de nem nevezett meg konkrét országot. „Ami az Egyesült Királyságban a hétvégén történhetett volna, az rendkívül súlyos helyzet”, mondta Rubio hétfő este a Fox News csatornának, de nem szolgált bizonyítékokkal arra az állítására, hogy egy másik ország is érintett lenne.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A terrorellenes rendőrség hétfőn közölte, hogy vizsgálja, van-e bármilyen kapcsolat az incidens és Irán között.
Irán londoni nagykövetsége az X-en közzétett bejegyzésében közölte, hogy „kategorikusan elutasítja és határozottan elítéli” azokat a „megalapozatlan és rosszindulatú találgatásokat”, amelyek szerint Teherán érintett volna.
Az öt fiatal brit férfit hétfőn óvadék ellenében szabadlábra helyezték, a terrorellenes nyomozók pedig közölték, hogy „több lehetséges nyomozási irányt” vizsgálnak.
A férfiakat vasárnap kora reggel vették őrizetbe, miután három furgont észleltek a vidéken a RAF Fairford közelében. A brit tulajdonú támaszpontot amerikai bombázók használták az elmúlt évtizedek közel-keleti konfliktusai során, köztük az idei Irán elleni háborúban is.
A nyomozók egyelőre nem jutottak arra a következtetésre, hogy az incidens mögött állami támogatás állna. Vizsgálják a lehetséges kapcsolatot Iránnal, Oroszországgal vagy nem állami fegyveres csoportokkal. A RAF Fairford már korábban is háborúellenes aktivisták tüntetéseinek is fókuszában állt.
Az öt gyanúsítottat, akiket nem neveztek meg, először feltételezett robbanószerrel kapcsolatos bűncselekmények miatt tartották fogva, később pedig terrorcselekmény előkészületének gyanújával is őrizetbe vették őket. A férfiak brit állampolgárok, Londonból származnak, és húszas éveikben járnak.
Az Egyesült Királyság országos hírügynöksége, a PA források megjelölése nélkül arról számolt be, hogy a rendőrség nem talált működőképes robbanószerkezeteket.
Amikor bejelentette, hogy a gyanúsítottakat óvadék ellenében szabadon engedték, az Egyesült Királyság terrorellenes rendőrségének vezetője, Laurence Taylor közölte, hogy szigorú feltételeknek kell megfelelniük, és „egyértelműen továbbra is nyomozás alatt állnak”.
Taylor elmondta, hogy a vizsgálat lehetséges irányai között szerepel az is, hogy a feltételezett bűncselekményeket „megbízottak vagy olyan egyének követték el, akik tudatosan vagy tudtukon kívül egy külföldi állam megbízásából cselekedtek”.
Vasárnap 85 lakóházból költöztették ki a lakosokat a bázis közelében fekvő Whelford faluban, és a hadsereg tűzszerészei robottal vizsgálták át a három fehér furgont.
A rendőrség közlése szerint a falubeliek hétfő késő délután térhettek vissza otthonaikba, bár a három járművet továbbra is kordonnal vették körül.
A letartóztatások gyanús járművekről érkezett bejelentések után történtek
Donald Trump amerikai elnök szerint a gyanúsítottakat Washington és London együttműködésének eredményeként vették őrizetbe, és „egy ideje megfigyelés alatt álltak”. A rendőrség viszont közölte, hogy a letartóztatásokat egy késő éjszakai bejelentés váltotta ki a bázis közelében lévő „gyanús járművekről”.
Egy helyi gazdálkodó nő elmondta, hogy szombat késő este, hazafelé autózva három furcsán leparkolt furgont látott, ezután hívta a rendőrséget, és a közelben „egy nagy csoport férfit” vett észre, akik közül néhányan eltakarva viselték az arcukat. Elmondása szerint a férfiak szétszéledtek, amikor meglátták az autóját. A bejelentő nem kívánta felfedni kilétét, hogy megvédje személyazonosságát, mivel úgy vélte, hogy az általa látottak lehetséges biztonsági hiányosságokra utalnak.
Wes Streeting brit védelmi miniszter szerint a gazdálkodó „teljesen helyesen cselekedett”, amikor értesítette a rendőrséget, ugyanakkor csak „részleges képet” kapott az akcióról. A letartóztatások olyan időszakban történtek, amikor fokozott feszültség tapintható az ellenséges államok jelentette fenyegetés miatt. A brit hírszerző szolgálatok szerint Oroszország és Irán egyaránt megbízottakon keresztül követett el bűncselekményeket brit területen.
Idén márciusban illetékesek közölték, hogy az ellenséges államok, köztük Irán tevékenységével összefüggő nemzetbiztonsági ügyek száma 50%-kal emelkedett a 2025 decemberéig tartó hat hónapban.
Iránhoz köthető európai támadássorozat
Az Egyesült Királyság nem csatlakozott az Egyesült Államokhoz és Izraelhez az Irán elleni háborúban, amely február 28-án kezdődött, és kezdetben elutasította Trump kérését, hogy brit támaszpontokat használhassanak az ország elleni csapásokhoz.
Keir Starmer akkori miniszterelnök azonban márciusban beleegyezett abba, hogy az Egyesült Államok brit támaszpontokat használjo, majd amerikai B-1-es és B-52-es bombázók Fairfordból, szálltak fel az Iránnal kapcsolatos hadműveletekre.
Irán közölte, hogy minden, a területe elleni támadásokhoz használt támaszpontot jogos célpontnak tekint.
Brit biztonsági illetékesek szerint Iránhoz köthető megbízottak állnak gyújtogatások és más támadások sorozata mögött az Egyesült Királyságban és más országokban. Ezek közül sok a zsidó közösséget célozza, és céljuk a félelemkeltés. Korábban arra is figyelmeztettek, hogy Teherán kibővítheti az Egyesült Királyságon belüli célpontjait, ha a közel-keleti konfliktusok folytatódnak.
Ed Miliband brit külügyminiszter hétfőn úgy fogalmazott, hogy az incidens „emlékeztet arra, milyen fenyegetésekkel néz szembe országunk”.