A 2026-os Euronews Utazás és Turizmus Csúcs Brüsszelben zajlik, ahol politikai vezetők, döntéshozók és iparági szakértők vitatják meg az utazás jövőjét formáló fő kérdéseket.
Ma az európai utazási ágazat áll reflektorfényben a brüsszeli Albert Hallban megrendezett Euronews Travel & Tourism Summit 2026 -on.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A nap folyamán az Euronews élőben jelentkezik a belga fővárosból interjúkkal, kerekasztal-beszélgetésekkel és vitákkal arról, miként reagál a turizmus egy olyan évre, amelyet geopolitikai feszültségek, légtérlezárások és szélsőséges időjárás jellemeznek.
Kövesse ezt az oldalt a brüsszeli Euronews Travel & Tourism Summit 2026 élő frissítéseiért és legfontosabb pillanataiért
Dubrovnik mindenki előtt nyitva áll – bizonyos feltételekkel
Dubrovnik polgármestere, Mato Franković kiemelte, hogy városa sikeresen talált „új egyensúlyt” a nagy számú turista fogadása és a helyiek életminőségének, illetve a város sajátos hangulatának megőrzése között.
Brüsszeli négyszemközti beszélgetésében elárulta: amikor 2017-ben átvette a polgármesteri tisztséget, Dubrovnikot már-már haldokló városként írták le, amelyet a turisták tömeges beáramlása fojtogat. Válaszként a város elindította a „Respect the City” kezdeményezést, hogy fékezze a fenntarthatatlan tengerjáró-hajó érkezéseket, és szabályozza a nappali és az ott éjszakázó vendégek áramlását.
Elismerte, hogy a szabályozás némileg csökkenthette szülővárosa, Dubrovnik meglátogatásának „varázsát”, szerinte azonban összességében a változtatások a turisták érdekét szolgálják: megóvják őket a hosszú soroktól és a zsúfoltságtól, különösen az óvárosban.
Franković hozzátette, hogy az intézkedések ellenére a város 35 százalékkal több vendéget fogad, mint 2017-ben, ugyanakkor hangsúlyozta: a látogatók napszaki eloszlása „kulcsfontosságú”. Dubrovnik szerinte „világváros, történelmi világörökségi helyszín, és mindenkinek nyitva kell állnia. De bizonyos feltételek mellett”.
„A szavakat tetteknek kell követniük”
Az Európai Parlament képviselőinek azon kell dolgozniuk, hogy a kevésbé ismert úti célok is fejleszteni tudják turisztikai szektorukat, miközben a túlterhelt helyszíneknek „légteret” kell hagyni – mondta Daniel Attard szocialista EP-képviselő.
A „Látogatói áramlások kezelése és a holnap úti céljainak formálása” című panelbeszélgetésen úgy fogalmazott: nem sok értelme van arra biztatni az utazókat, hogy letérjenek a kitaposott ösvényről, ha nincsenek meg az eszközök ahhoz, hogy el is jussanak ezekre a helyekre.
„Uniós szinten ott kell pénzt tennünk az ígéretek mögé, ahol beszélünk róluk” – tette hozzá, hangsúlyozva, hogy „jobb összeköttetéseket kell létrehoznunk, új kapcsolatokba kell beruháznunk”, és erősíteni kell a légi közlekedési szolgáltatásokat is.
Attard mellett felszólalt Ourania Georgoutsakou, az Airlines for Europe (A4E) ügyvezető igazgatója is, aki kiemelte, hogy a légi összeköttetések ugyanilyen fontosak. Megjegyezte, hogy az elmúlt években a szezonon kívüli időszak meghosszabbodott, és mintegy 30 százalékkal nőtt a forgalma.
„Az emberek hosszabb időre utaznak, és az ilyen jellegű együttműködés a helyi vendéglátóiparral és a hatóságokkal lehetővé teszi a szezon meghosszabbítását, ami fontos irány a jövő szempontjából” – mondta.
Ami pedig azokat a desztinációkat illeti, amelyek turisztikai adókkal próbálják szabályozni a keresletet, Marta Machado, a HOTREC - Hotels, Restaurants, Bars & Cafés in Europe - főigazgató-helyettese hangsúlyozta a jobb adatok szükségességét, különösen a rövid távra kiadott európai nyaralóingatlanokról. Csak így hozhatók megalapozott döntések „a látogatói áramlások kapacitásának kezeléséről”.
Edi Rama exkluzív interjút ad az Euronewsnak
Az Euronews Travel & Tourism Summit keretében Maria Tadeónak adott exkluzív interjúban Edi Rama albán miniszterelnök arról beszélt, hogy országa látványos lépésekkel zárkózik fel a nemzetközi turizmusban.
Felidézte, hogy Albánia egykor „Európa legelszigeteltebb országa, Európa Észak-Koreája” volt, amely a nyitást követően „nagyon zavaró sztereotípiákkal” szembesült.
Rama hozzátette: Albánia a világpiacot célozza meg a turizmusban. Elismerte, hogy az infrastruktúra még hiányos, de gyors ütemben fejlődik.
Elmondása szerint az ország rendelkezik „Európa leggyorsabban fejlődő repülőterével”, és folyamatban vannak egy új vlorai repülőtér megnyitására irányuló tervek, valamint egy szezonális légiközlekedési csomópont létrehozására az ország déli részén.
„Van egy negyedik repülőterünk is a hegyekben, de az még nem úgy működik, ahogyan szeretnénk” – tette hozzá.
„A Dél-Kaukázus teljesen alulértékelt”: Azerbajdzsán több látogatót szeretne
Azerbajdzsán Bakun túlmutató turisztikai kínálatot kíván kialakítani; az ország turisztikai vezetője a természeti sokszínűséget, a kulturális örökséget és a javuló közlekedési kapcsolatokat emelte ki, amikor a nemzetközi vendégek számának növeléséről beszélt.
Jane Witherspoon moderátornak nyilatkozva Florian Sengstschmid, az Azerbajdzsáni Turisztikai Hivatal vezérigazgatója elmondta: a tágabb Dél-Kaukázus térsége nagyrészt kívül esik a nemzetközi utazók látókörén.
„A Dél-Kaukázus teljesen alulértékelt” – fogalmazott, hozzátéve, hogy Azerbajdzsánnak „még rengeteg újdonsága és kínálnivalója van”.
Arra biztatta a látogatókat, hogy lépjenek túl a fővároson, és fedezzék fel az ország selyemút-kori örökségét, ősi falvait, UNESCO-helyszíneit és hegyvidéki tájait.
„Valóban arról van szó, hogy az emberek Bakun túl utazzanak, a Selyemút mentén, mellékvölgyeken át, ősi örökségfalvakhoz és UNESCO világörökségi helyszínekhez” – mondta.
Azerbajdzsán a nemzetközi összeköttetések javításán is dolgozik: 2027 májusától Brüsszelből heti négy járat indul majd Bakuba.
Schmid szerint a turizmusfejlesztésnek a helyi közösségek javát is kell szolgálnia; olyan falvakat említett, ahol a befektetések új vállalkozások létrejöttét és a hagyományos kézművesség újjáéledését segítették.
Ugyanakkor hangsúlyozta: a növekedést nem lehet pusztán a látogatószám alapján mérni.
„Csak a számokról szól ez az egész? Nem, egyáltalán nem csak a számokról” – mondta Sengstschmid.
„Az a kérdés, hogyan növeljük ténylegesen a tartózkodási időt. Hogyan érjük el, hogy az emberek utazásuk alatt minél többet élvezzenek az országból?”
Azt mondta, célja „néhány utazóval több, de sokkal nagyobb hatás”.
Románia arra hívja az utazókat, hogy a fővároson túl is felfedezzék az országot
Dan-Adrian Pop, Románia gazdasági, digitalizációs, vállalkozásügyi és turisztikai minisztériumának államtitkára Evi Kiorri moderátornak beszélt Európa egyik legizgalmasabban fejlődő úti céljáról.
Bár Románia Ukrajnához közel fekszik, és a szomszédban háború zajlik, Pop arra biztatta a turistákat, hogy személyesen ismerjék meg az országot.
„Összességében azt mondanám, hogy ugyanolyan biztonságosak vagyunk, mint bármely más európai ország. Az egész ország nagyon jól védett, és a belső biztonság szempontjából – akár az állampolgárok, akár az utazók számára – Európa egyik legbiztonságosabb állama vagyunk” – fogalmazott.
Bukarest mint turisztikai célpont régóta népszerű az európai utazók körében, Pop azonban hangsúlyozta, hogy Románia jóval többet kínál a főváros vonzerejénél.
„Nagyon erős hangsúlyt fektetünk a falusi turizmusra, a gyógyturizmusra, valamint a kaland- és aktív turizmusra” – mondta.
„Rengeteg lehetőségük van a természetben lenni, közel kerülni a helyi lakosokhoz, azokhoz az emberekhez, akik ott élnek, ismerik a helyeket, és végigvezetik őket ezen az élményen.”
Dicsérte az országban található túraútvonalak óriási hálózatát is, köztük egyes útvonalakat, amelyek „1000 kilométeren át, északról délre, a Kárpátokon keresztül” vezetnek.
Elismerte, hogy bizonyos térségekben hiányos az infrastruktúra, és a nyári szezon sem olyan hosszú, mint más európai országokban, mégis rengeteg élményt kínál Románia – részben az ott élő embereknek köszönhetően.
„A román emberek az egyik legértékesebb »nagykövetünk«: ők ismerik azokat a helyi úti célokat, amelyek leginkább illenek ismerőseikhez. Ők az elsők, akik meghívják barátaikat a világ minden részéről Romániába” – mondta Pop.
A tengeri hajózás fiatalabb utazókat és zöldebb jövőt céloz
Gianni Onorato, az MSC Cruises vezérigazgatója Hannah Brownnak, a The Big Question című műsor keretében adott interjúban arról beszélt, hogy az ágazat egyre fiatalabb utazókat vonz, miközben a kínálat diverzifikálása és az új technológiák segíthetnek kezelni a tömegturizmussal és a környezeti hatásokkal kapcsolatos aggodalmakat.
Azt is hangsúlyozta, hogy az utasok összetétele az elmúlt 40 évben jelentősen átalakult.
„Ma már sokkal fiatalabb a vendégkör. Az átlagéletkor 35 és 54 év között van, rengeteg család, sok fiatal utazik, és ez nagyon jó, mert így biztosítható az ágazat jövője” – mondta.
Visszautasította azt a vélekedést is, hogy a hajóutak utasai csak megérkeznek egy kikötővárosba, alig költenek, majd továbbutaznak; felhívta a figyelmet az ágazat jóval szélesebb gazdasági hozzájárulására.
„A tengeri hajózás évente 65 milliárd euróval járul hozzá az európai gazdasághoz, és 445 ezer állandó munkahelyet biztosít” – emlékeztetett.
Szerinte a hajózási társaságok abban is segíthetnek, hogy a turizmus ne csak Európa legzsúfoltabb célpontjaira koncentrálódjon: ehhez együttműködnek a helyi hatóságokkal, és kevésbé ismert kikötőket népszerűsítenek.
„Nagy hangsúlyt fektetünk úti céljaink diverzifikálására” – mondta, példaként a görög Szirosz szigetét említve, amely a jóval ismertebb Szantorini és Míkonosz közelében fekszik.
„Szirosz egyre markánsabban jelenik meg a turisztikai térképen, és ennek nagyon örülünk, mert ez is segít kezelni a [tömegturizmus problémáját]” – tette hozzá.
Felhívta a figyelmet arra is, hogy a hajóutak a hagyományos nyári szezonon kívül is támogathatják a turizmust, hiszen a hajók az időjárási körülmények változásához igazodva könnyen átcsoportosíthatók különböző desztinációk között.
A fenntarthatóság kapcsán úgy fogalmazott, hogy az ágazat jelentős előrelépést tett, de még sok feladat áll előtte. Az MSC például 2008-as bázisévéhez képest csaknem 42 százalékkal csökkentette kibocsátását, így „majdnem öt évvel előrébb járunk a 2030-ra kitűzött ellenőrzőponthoz képest”.
Ugyanakkor a tisztább üzemanyagok elérhetőségét továbbra is nagy kihívásnak nevezte.
„A célkitűzés megvan. Egyetlen problémánk van: az üzemanyag rendelkezésre állása. Nagyüzemi szinten kell előállítani” – hangsúlyozta.
Előretekintve úgy véli, hogy a hajóutak továbbra is új célcsoportokat vonzanak majd, köztük az egyedül utazókat és a több generációs családokat.
„Egyre fiatalabb közönségünk lesz. Emellett új szegmens jelenik meg: az egyedül utazók. Ez egy új, nagyon fontos csoport” – mondta.
Onorato szerint az ágazat egyre kevésbé fogja pusztán utasszám alapján mérni a sikert.
„Úgy gondolom, a turizmust általában sokkal kevésbé a mennyiségen, a volumeneken mérjük majd, és sokkal inkább azon, milyen minőségű élményeket tudunk adni az utazóknak, illetve milyen – nemcsak gazdasági – minőségű hozzájárulást nyújtunk a helyieknek és a helyi közösségeknek” – fogalmazott.
A fenntarthatóság a középpontban
A fenntarthatóság, a megfizethetőség és a hozzáférhetőség összeegyeztethető, de a turizmusnak egyensúlyt kell teremtenie a környezeti, társadalmi és gazdasági szempontok között – hangsúlyozták a résztvevők az Euronews Travel & Tourism Summiton.
Mike Starling moderátornak nyilatkozva Andreea Stăjcu, a turisztikai szektort vezető egységvezető-helyettes, a DG MOVE turisztikai egységének vezetője az Európai Bizottságnál elmondta: maguk az utazók egyre inkább igénylik a fenntarthatóbb lehetőségeket.
„Az utazók valóban fenntartható módon szeretnének utazni” – mondta, példaként a kerékpározást és az éjszakai vonatokat említve.
Nikolina Brnjac, európai parlamenti képviselő és volt horvát turisztikai miniszter azt hangsúlyozta, hogy a fenntarthatóságot nem lehet pusztán környezetvédelmi intézkedésekre szűkíteni.
„Elérhető cél, de csak akkor, ha három pillérben közelítjük meg: társadalmi, környezeti és gazdasági szempontból” – mondta, hozzátéve, hogy jobb vasúti és tömegközlekedési kapcsolatokra van szükség a vidéki és periférikus térségek eléréséhez.
A látogatószámok kezelése szintén kiemelt téma volt. „Nem szabad félnünk a számoktól” – mondta Brnjac.
„A probléma a turisztikai áramlások rossz kezelése.”
Ujhelyi István volt EP-képviselő, az ENSZ Turizmus tisztségviselője hasonlóképpen hangsúlyozta, hogy a turizmus növekedését nem lehet egyszerűen megállítani.
„Ezt a növekedést nem lehet megállítani” – mondta, rámutatva, hogy a nemzetközi turisták száma 1950-ben 25 millió volt, tavaly pedig meghaladta az 1,5 milliárdot.
Sven Wiltink, a Radisson Hotel Group képviselője szerint a fenntarthatóságnak az ágazat alaptevékenységének részévé kell válnia, nem pedig választható kiegészítőnek tekinteni.
„A fenntarthatóság nem ráépülő elem” – fogalmazott.
Közép-Európa mint „egy desztináció”
Csendes Olivér, a Magyar Turisztikai Ügynökség elnöke és Sandrine Buffenoir, az Atout France hollandiai, belga és luxemburgi igazgatója Mared Gwyn-Jonesszal beszélgetett arról, hogy Közép-Európát egyetlen úti célként érdemes-e bemutatni, valamint a természet és a turizmus elválaszthatatlan kapcsolatáról.
Cndish Olivér, a Magyar Turisztikai Ügynökség képviseletében úgy vélte, hogy a turizmust arra kellene használni, hogy Közép-Európát egyetlen, összekapcsolt úti célként mutassuk be, ahelyett hogy nemzeti határokhoz kötnénk a gondolkodást.
„Nagyon szeretném, ha több nemzetközi együttműködés jönne létre, amelyekben életmódunkat és régióinkat lényegében egy közös desztinációként pozícionáljuk” – mondta.
„Nem kell a gondolkodásunkat és az élménytérségek kialakítását a nemzeti határokra korlátoznunk” – tette hozzá.
Cndish felhívta a figyelmet arra, hogy az európai országok közötti viszonylag rövid távolságok lehetőséget teremtenek több országot érintő utazási élmények kialakítására – ez jól illeszkedik az idei évben különösen népszerű „trip-maxxing” trendhez.
„Ha amerikai vagy ázsiai szemszögből nézzük, Európában nagyon kicsik a távolságok. Megtesznek 100 kilométert, és máris két-három közép-európai fővárost érintenek” – fogalmazott.
A Duna példáját is kiemelte, mint olyan vonzerőt, amelyet határokon átnyúlóan lehetne népszerűsíteni.
„Olyan kincseink vannak, mint a Duna, amely számos európai országban jelen van, és mindig is összekötő elemként, kultúrákat összekapcsoló folyóként működött” – mondta. „Miért ne használnánk ezt aktív részeként annak az élménynek, amelyben az emberek részesülnek, gazdagítva az életüket, valamint azt, ahogyan Európát látják és megtapasztalják?”
Cndish az uniós együttműködést is méltatta, kijelentve: „Úgy gondolom, Európa kiváló munkát végez az együttműködés terén.”
Példaként az európai turisztikai adattérre hivatkozott, amely segíthet az országoknak együttműködni többek között a látogatói áramlások és a szélsőséges időjárási jelenségek kezelésében.
„Gondoljunk csak azokra a vitákra, amelyeket a látogatói áramlásokról, a turisták védelméről és a veszélyekre – legyen az erdőtűz vagy bármilyen szélsőséges időjárási jelenség – való figyelmeztetésről folytattunk. Mindez csak akkor lehetséges, ha a megfelelő adatok a megfelelő helyeken rendelkezésre állnak” – hangsúlyozta.
A természeti környezet védelmének fontosságát is kiemelte, mondván: „Természet nélkül nincs turizmus.”
„A turizmusnak a jó ügyek szolgálatában kell állnia, és hozzá kell járulnia az élőhelyek ellenálló-képességéhez is” – tette hozzá.
Sandrine Buffeno, az Atout France Benelux-igazgatója a turizmus európaiakat összekötő szerepét emelte ki.
„A turizmus kulcsfontosságú tényező az európai emberek közötti kapcsolatokban. Kulcsszerepe van abban, hogy jobban megismerjük egymást, jobban tudjunk együtt dolgozni és együtt élni” – mondta.
„Ez egyfajta tanterem, ahol egymásról tanulunk” – tette hozzá.
„A klímaváltozás a turizmus legnagyobb fenyegetése”
Eduardo Santander, az Európai Utazási Bizottság vezérigazgatója Mared Gwyn-Jonesszal beszélgetett arról, milyen hatással van a klímaváltozás jelentette fenyegetés a globális turizmusra, és mi Európa szerepe mint úti cél.
A vezérigazgató szerint „a klímaváltozás messze a turizmus legnagyobb fenyegetése jelenleg”.
Nyilatkozata egy rekordmeleg nyár és az ahhoz kapcsolódó utazási fennakadások után hangzott el a kontinens számos pontján.
„Látjuk, hogy a vonatok időnként nem tudnak közlekedni, mert a sínek a hőség miatt kitágulnak. Hasonló helyzet alakult ki az európai folyókon közlekedő hajójáratoknál is – nem tudtak elindulni, mert túl alacsony volt a vízszint” – mondta Santander.
„Erre sokkal koordináltabban és átfogóbban kell felkészülnünk” – tette hozzá.
„Azt látjuk, hogy az ellenálló-képesség az európai turizmus egyik motorjává válik. Még rugalmasabbá kell válnunk mindazzal szemben, ami ezután következik.”
Santander arra is rámutatott, hogy a klímaváltozás hatásai miatt az utazás és a turizmus egyre kevésbé megfizethető.
„Az utazás sokkal drágábbá válik, és gondolom, Önök is utaztak ezen a nyáron – a saját pénztárcájukon érzik ezt” – fogalmazott.
Beszélt a „coolcation” trendről is, amely idén különösen nagy figyelmet kapott: „Sok déli európai országból érkező utazó keresi az úgynevezett »cool locations«-t – olyan helyeket, ahol nyáron hűvösebb az idő, és kiszámíthatóbbak az időjárási viszonyok.”
Santander hangsúlyozta a turizmus gazdasági jelentőségét is: az ágazat az európai gazdaság mintegy 10 százalékát adja, egyes országokban pedig 15–20 százalékra rúg a GDP-n belüli aránya.
Európát mint turisztikai célpontot is méltatta.
„Európa – ahogyan egyesek nevezik – játszótérré válik. Múzeummá, vidámparkká lesz” – mondta, majd hozzátette: „Mi ebben a rossz?”
„Egy vidámpark vagy egy múzeum tökéletes hely a tartózkodásra: általában jól szervezettek, jól működnek, van bennük jó étterem, tiszta mosdók – ebben semmi rossz nincs.”
US Global Entry a belgák számára 2026 végéig?
Bill White, az Amerikai Egyesült Államok Belgiumi Királysághoz akkreditált nagykövete Jane Witherspoonnal beszélgetett a két ország különleges kapcsolatáról.
A nagykövet szerint Belgium jóval többet kínál „gofrinál, csokoládénál és sörnél”, ugyanakkor élesen bírálta a brüsszeli repülőtér sorait, amelyek szerinte egyszerűen „pocsékok”.
„Valóban nagyon rosszak. Az atlanti szövetség és a kétoldalú kapcsolat egyik feladata, hogy felismerjük: ha azt akarjuk, hogy az emberek Belgiumba jöjjenek, meg kell oldanunk ezt a problémát. Azonnal javítani kell rajta” – tette hozzá.
White ugyanakkor bejelentette, hogy Donald Trump elnöktől jóváhagyást kapott arra, hogy a belga állampolgárok jelentkezhessenek az amerikai Global Entry programba, amely az Egyesült Államok repülőterein való beléptetést gyorsítja fel. A Global Entry a belbiztonsági minisztérium előzetesen jóváhagyott nemzetközi utazói számára létrehozott programja.
Gyakorlati szempontból ez – magyarázta – azt jelenti: „Önök regisztrálnak, befizetik a díjat, átvilágítják Önöket, majd elrepülnek az Egyesült Államokba, odalépnek a JFK-n vagy bárhol máshol a kioszkhoz, mosolyognak vagy nem mosolyognak, és »whoop!« – máris átjutnak, aztán felveszik a csomagjukat, és költekeznek.”
Arra biztatta a belga állampolgárokat, hogy „írjanak a kongresszusi képviselőjüknek vagy a parlamenti képviselőjüknek, induljunk, intézzük el a papírmunkát, mert ha utaznak, minden zökkenőmentes lesz. Egy, kettő, három.”