„Ha Irán nem tud olajat eladni, a térségben senki sem fog” – jelentette ki Ghalibaf házelnök.
Irán energiakivitelének bármilyen akadályozása az egész térségre kiható következményekkel járna – jelentette kedden Mohammad Bagher Ghalibaf, az iráni parlament elnöke, miközben az IRGC nyilvános támadást indított Donald Trump amerikai elnök ellen, és közölte, hogy új fegyvereket készít elő a harctérre.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
„Ha Irán nem tudja eladni az olaját, akkor a térségben senki sem fog olajat eladni, és ha biztonságunk nincs garantálva, egyetlen infrastruktúra sem lesz biztonságban” – mondta Ghalibaf egy online parlamenti ülésen, figyelmeztetve Washingtont a „téves számításokra”.
„Az iráni népet soha nem szabad blokáddal és fenyegetésekkel megfélemlíteni. Ha az amerikai ellenség döntéshozó gépezete nem képes felfogni ezt az alapvető valóságot, akkor továbbra is az iráni nemzettől elszenvedett súlyos csapások ördögi körében reked” – tette hozzá Ghalibaf.
Az IRGC szóvivője, Hossein Mohebi kedden, külföldi sajtó képviselőivel tartott sajtótájékoztatóján „nagy hazugnak” nevezte Trumpot, közölte, hogy az amerikai erőknek el kell hagyniuk a Közel-Keletet, és hogy Teherán folyamatosan új fegyvereket gyárt.
„Folyamatosan új fegyvereket tervezünk, a meglévőket korszerűsítjük, és tömegesen gyártunk fegyverrendszereket, hogy megvédjük magunkat” – mondta Mohebi.
„Ha a szembenállás más formát ölt, egészen biztosan új fegyvereket viszünk a harctérre.”
A parlament nemzetbiztonsági bizottságának elnöke, Ebrahim Azizi külön nyilatkozatban közölte, hogy Irán teljes mértékben felkészült egy olyan konfliktusra, amely intenzívebb annál, mint amit ő „40 napos háborúként” jellemzett.
Az IRGC szerint az amerikai katonai támaszpontok az egyetlen „bizonytalansági forrás”
A regionális viszonyokról szólva Mohebi kijelentette, hogy az amerikai katonai bázisok „az egyetlen bizonytalansági forrást” jelentik a térségben, és „hosszú múltra visszatekintő kapcsolatokra” utalt 15 szomszédos országgal.
Az Egyesült Államok és Izrael februus végén indított csapásai óta – amelyek a háború nyitó szakaszát jelentették – Teherán megtorló lépései, beleértve a szomszédos országok területére mért csapásokat, a hajózás akadályozását és a Hormuzi-szoros lezárását, feszültté tették ezeket a kapcsolatokat.
Az iráni tisztségviselők következetesen hangsúlyozzák, hogy kizárólag amerikai katonai létesítményeket támadnak. Anwar Gargash, az Egyesült Arab Emírségek elnökének diplomáciai tanácsadója nemrég Dubajban azt mondta, hogy bár a kapcsolatoknak Teheránnal folytatódniuk kell, a Perzsa-öbölben történt támadások által megrendített bizalom helyreállítása éveket vesz majd igénybe.
A nukleáris kérdésekkel kapcsolatban Mohebi elutasította azokat az állításokat, amelyek szerint Irán csak hetekre lenne egy atombomba megépítésétől, mondván, ez „ugyanaz a hazugság, amelyet 25 éve terjesztenek”.
A NAÜ még nem jutott megállapodásra Teheránnal az ellenőrök újbóli kiküldéséről vagy a felügyelet folytatásáról.
Amióta Mojtaba Khameneit választották az Iszlám Köztársaság új ajatollahjának, az iráni politikai elitben egyre gyakrabban vetik fel az ország nukleáris doktrínájának esetleges felülvizsgálatát, ami nemzetközi aggodalmat vált ki.