Az Erebti elfoglalása után a TPLF Afdeera felé nyomult előre; csak Afarban mintegy 150 000 ember menekült el. A támadás a dzsibuti folyosót célozza, amelyen Etiópia külföldi kereskedelmének szinte egésze zajlik, így a lázadók nyomást gyakorolhatnak a szövetségi kormányra.
Az Etiópia északi részén zajló harcok a hétvégén is hevesen folytatódtak, ami táplálja a félelmeket, hogy visszatérhet a 2020 és 2022 között dúló háború, amelyben becslések szerint mintegy 600 000 ember vesztette életét.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Szerdától újra súlyos összecsapások zajlanak a Tigrayi Népi Felszabadítási Front (TPLF) és a szövetségi kormány erői között.
A TPLF elfoglalt repülőtereket, és támadásokat indított a szomszédos Afar és Amhara etióp szövetségi államok területére, azt állítva, hogy „védelmi háborút” folytat Abiy Ahmed miniszterelnök kormánya ellen.
Vasárnap dróntámadás érte a Tigrai TV székházát, amelyet a tigrayi fővárosban, Mekellében működő lázadó hatóságok egyik legfontosabb médiumának tartanak.
A kommunikáció péntek óta erősen korlátozott, miután a távközlési szolgáltatók a telefon- és internetszolgáltatás súlyos zavarairól számoltak be Tigrayben, ami megnehezíti a konfliktusról szóló tudósítást.
Sokan attól tartanak Tigrayben, hogy megismétlődik az a blokád, amelyet a szövetségi kormány az előző háború idején vezetett be, amikor az áramellátást, a banki szolgáltatásokat és gyakorlatilag minden segélyt leállítottak.
Egy humanitárius forrás szerint az Afar régióban, Tigray határához közel fekvő Erebti városa vasárnap esett el, miután a lázadók súlyos tüzérségi tűz alá vették.
A TPLF ezután Afdeera városa felé nyomult előre, amely mintegy 100 kilométerre (60 mérföldre) található keletre.
Ugyanez a forrás úgy becsülte, hogy Afarban legalább 150 000 ember kényszerült elhagyni otthonát, de hozzátette, hogy pontos számokat lehetetlen megadni.
„Az etiópiai harcok erősödésével azt látjuk, hogy a civileket fenyegető veszély terjed egy olyan időszakban, amikor a diplomáciai figyelem és a helyzet nyomon követése csökkent, tekintettel a tágabb regionális dinamikákra és katasztrófákra is” – mondta Laetitia Bader, a Human Rights Watch Afrika-részlegének igazgatóhelyettese.
„A térség már most is súlyos emberi jogi és humanitárius válságokkal küzd” – tette hozzá. „A szomszédos Szudánban a világ legnagyobb humanitárius válságáról beszélünk.”
Etiópia a szomszédait vádolja
Közben Etiópia hadseregének parancsnoka vasárnap azzal vádolta Egyiptomot, Eritreát és Szudánt, hogy támogatják az ország északi részén az etióp csapatok ellen harcoló fegyveres csoportokat.
A hadsereg YouTube-csatornáján megszólalva Birhanu Jula tábornagy, a vezérkari főnök azt mondta: „Olyan erőkkel harcolunk, amelyek szervezetten, szövetségben szolgálják külső hatalmak érdekeit.”
„Sem a Shaebia (Eritrea), sem a TPLF nem tudna önmagában semmit elérni, még szövetségben sem, ha nem támogatná, látná el és segítené őket Szudán, Egyiptom és más külső hatalmak” – tette hozzá.
Szudán fegyveres erői vasárnap késő este közleményben reagáltak, amelyben leszögezték, hogy „teljes mértékben elutasítják ezeket a vádakat, és megalapozatlannak tartják őket”, hozzátéve, hogy Szudán „elkötelezett a nemzetközi jog és a jószomszédi kapcsolatok elvei mellett”.
A TPLF hat más fegyveres csoporttal fogott össze az ország különböző részein, és létrehozta az Etióp Népi Erők Túlélési Szövetségeként emlegetett koalíciót, amelynek célja Abiy kormányának megdöntése és egy átmeneti adminisztráció hatalomra juttatása.
A szövetségben részt vesznek az amhara nacionalista Fano milíciák is – amelyek az előző háborúban a szövetségi csapatok oldalán harcoltak a TPLF ellen –, valamint az Oromo Felszabadítási Hadsereg, amely Etiópia legnépesebb régiójában folytat aktív felkelést. Rajtuk kívül három másik régióból négy csoport csatlakozott, így a koalíció az ország 12 szövetségi államából hatot fog össze.
A TPLF 1991 és 2018 között irányította Etiópiát, mielőtt Abiy felemelkedésével kiszorult a hatalomból; ez vezetett végül a 2020-ban kirobbant háborúhoz.
A pretoriai békemegállapodás vetett véget a háborúnak, és törékeny nyugalmat hozott egészen 2025 végéig, amikor újra összecsapások kezdődtek.
A múlt héten indított legújabb offenzívában a tigrayi lázadók eddig úgy tűnik, hogy megismétlik a korábbi háború stratégiáját: Amharán keresztül dél felé nyomulnak Addis Abeba irányába.
A TPLF Afarban indított támadása célja, hogy elvágja az utánpótlási útvonalakat Dzsibuti felől, amely Etiópia nemzetközi kereskedelmi forgalmának – köztük az üzemanyag-szállítmányoknak – szinte teljes egészét bonyolítja.
Abiy szerint „kezelhető” a harcok helyzete – vélik szakértők
„A jelek szerint a szövetségi kormány egyelőre kezelhető kihívásnak tekinti az újra fellángolt harcokat” – mondta dr. Jalale Getachew Birru, az ACLED Kelet-Afrikáért felelős vezető elemzője az Euronewsnak megosztott szakértői elemzésében.
„A Dzsibuti felé vezető létfontosságú kereskedelmi és ellátási folyosó továbbra is nyitva van, miközben a kormányerők visszafoglaltak területeket Sekota környékén, a Wag Hamera övezetben, valamint Alamatában, a déli Tigray övezetben.”
„A TPLF Ugugumóval közösen Afarba irányuló előrenyomulása megváltoztathatja ezt a számítást, ha veszélybe sodorja a Semera–Dzsibuti útvonalat” – tette hozzá dr. Jalale.
„A folyosó megbénítása ugyanakkor azzal a kockázattal is járna, hogy szembeállítja Dzsibutit, egy fontos regionális partnert, amelynek nincs kapcsolata a kialakulóban lévő kormányellenes szövetséggel” – mondta.
„Ennek az útvonalnak az ellenőrzése jelentős alkupozíciót adhatna a TPLF-nek a szövetségi kormánnyal szemben, mivel Etiópia fő kereskedelmi folyosóját fenyegetné a Dzsibuti kikötő felé.”
António Guterres ENSZ-főtitkár szóvivője, Stéphane Dujarric közölte, hogy a világszervezetet „különösen aggasztják a drónok bevetéséről szóló jelentések, valamint a civileket ért incidensek”.
Az Afrikai Unió szintén felszólított „a lehető legnagyobb önmérsékletre és minden olyan cselekmény azonnali leállítására, amely tovább fokozhatja a feszültséget”, és sürgette, hogy haladéktalanul folytassák a pretoriai megállapodás keretében elindított tárgyalásokat.
Közben etióp ortodox keresztények ezrei gyűltek össze Addis Abebában, hogy megünnepeljék a Meszkelt, az évente megrendezett fesztivált, amely a „Igazi kereszt” megtalálására emlékezik – arra a keresztre, amelyről a keresztények hiszik, hogy Jézust ezen feszítették keresztre nagypénteken.
Abiy szombati üzenetében arra szólította fel az etiópokat, hogy fogjanak össze „egy nagy nemzeti erő” megteremtéséért.
„A Meszkelnek családi és közösségi jellege van. A családok összejönnek, a szomszédság apraja-nagyja összegyűlik, a város és környéke egyetlen téren találkozik” – fogalmazott Abiy.