Ez ötszöröse az Európai Bizottság becslésének, derül ki Danuše Nerudová EP-képviselőnek az Euronewsnak exkluzívan átadott adataiból.
Az Európai Parlament által javasolt, az EU következő hosszú távú költségvetésének finanszírozását segítő digitális illeték évente akár 25 milliárd eurót is hozhat – Danuše Nerudová vezető európai parlamenti képviselő szerint.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az új számítások szerint az EP által javasolt uniós szintű adók hozama messze meghaladná az Európai Bizottság eredeti becsléseit.
A tárgyalások fordulóponthoz érkeztek. Az uniós tagállamok versenyt futnak az idővel, hogy az év végéig megállapodjanak a következő többéves pénzügyi keretről (MFF), miközben az EU kasszájába közvetlenül befolyó új „saját források” továbbra is kulcsfontosságú vitapont.
„Új saját forrásokra van szükségünk ahhoz, hogy fedezni tudjuk a közös adósság törlesztését, és finanszírozni tudjuk az EU-költségvetés új prioritásait” – mondta Nerudová (Csehország/EPP) az Euronewsnak.
Azt kérte a parlamenti szolgálatoktól, mérjék fel, hogy az online szerencsejátékra, a digitális szolgáltatásokra és a kriptoeszközökre kivetett, uniós szintű adók mennyi bevételt hozhatnának. Az eredményeik jelentősen eltérnek a Bizottságétól.
Az Euronews által kizárólagosan megismert parlamenti becslések szerint a digitális illeték évente akár 25,2 milliárd eurót is termelhetne, ami az ötszöröse a Bizottság számításának.
„Az Európai Parlament a Bizottságnál jóval szélesebb adóalappal számol. A technológiai szektorba például a streaming és az adatfeldolgozási szolgáltatások is beletartoznak, amelyeket a Bizottság teljesen kihagyott” – mondta Nerudová.
A parlamenti javaslat az illeték hatályát jóval a reklám- és közvetítői szolgáltatásokon túlra terjeszti ki, és az adókulcsot 3-ról 5 százalékra emeli. A Bizottság becslése a Franciaországban, Spanyolországban és Olaszországban már létező digitális szolgáltatási adókra épült.
„Ez egy nagyon óvatos becslés, még úgy is, hogy jóval magasabb a Bizottság javaslatánál. A hatalmas különbséget az az adóalap jelenti, amellyel mi számolunk” – tette hozzá Nerudová.
Eközben több tagállam geopolitikai aggályok miatt kétkedéssel fogadja a digitális illeték ötletét, mindenekelőtt attól tartva, hogy az amerikai kormány új kereskedelmi intézkedésekkel válaszolhat.
„Ezek a reakciók a digitális illeték nélkül is megjelennek. Számos technológiai óriás működik itt, amelyek egész Európában üzletelnek anélkül, hogy méltányos részt vállalnának a közteherviselésből. Ez az az eszköz, amellyel azokat a vállalatokat lehet megadóztatni, amelyek nincsenek az európai cégekkel azonos versenyfeltételek között” – mondta Nerudová.
„Ez a megfelelő eszköz ahhoz, hogy fenntartható módon teremtsünk bevételt az EU költségvetése számára” – tette hozzá.
A Parlament online szerencsejátékból származó bevételre vonatkozó becslése több mint kétszerese a Bizottságénak: 3,9 milliárd euró az 1,9 milliárddal szemben. A kriptoeszközök árfolyamnyereségére kivetett adó hozamát pedig 3 milliárd euróra teszi, míg a Bizottság 2,4 milliárddal számol.
Az online szerencsejátékot terhelő adó komoly ellenállásba ütközik Máltán, ahol számos online fogadási társaság európai központja található.
A kriptoeszközök árfolyamnyereségére kivetett adót általában kedvezően fogadják, ugyanakkor rendkívül nehezen végrehajthatónak tartják, mivel könnyű lenne megkerülni, és erősen kitett e piac volatilitásának.
Arra a kérdésre, hogy a Bizottság képes lesz-e bevezetni az adókat a következő költségvetési időszak 2028-as kezdetéig, Nerudová úgy válaszolt, hogy a tárgyalások már most késésben vannak.
„A kriptoeszközökre kivetett adó bonyolult lehet, egy digitális illeték bevezetése viszont viszonylag egyszerű uniós szinten” – mondta.