Loader
Hirdetés

A rákos megbetegedések nyolcadáért megelőzhető fertőzések felelnek, derül ki egy tanulmányból

Minden nyolcadik daganatos megbetegedés megelőzhető fertőzésekkel hozható összefüggésbe.
Minden nyolcadik rákos megbetegedés összefügg megelőzhető fertőzésekkel. -  Szerzői jogok  Cleared/Canva
Szerzői jogok Cleared/Canva
Írta: Marta Iraola Iribarren
Közzétéve:
Megosztás Kommentek Kövesse az Euronewst a Google-on
Megosztás Close Button

A vírusok, baktériumok és paraziták okozta fertőzések 2024-ben becslések szerint 2,3 millió új rákos megbetegedést idéztek elő, főként az alacsony és közepes jövedelmű országokban.

2024-ben világszerte mintegy 2,3 millió új rákos megbetegedés volt vírus-, baktérium- vagy parazitafertőzés következménye. Ez az összes új daganateset 12 százaléka – derül ki a Nemzetközi Rákkutató Ügynökség (IARC), az Egészségügyi Világszervezet rákkal foglalkozó ügynökségének friss tanulmányából.

HIRDETÉS
HIRDETÉS

„Az oltások és a szűrővizsgálatok terén elért előrelépés ellenére a fertőzésekkel összefüggő daganatok továbbra is komoly globális kihívást jelentenek, és aránytalanul nagy terhet rónak az alacsony és közepes jövedelmű országok lakosságára” – mondta Harriet Rumgay, az IARC Rákmegfigyelő Osztályának kutatója, a tanulmány egyik társszerzője.

„Az eredmények rávilágítanak arra, hogy a fertőzések visszaszorítása milyen fontos szerepet játszhat a globális rákteher csökkentésében” – tette hozzá.

A szerzők olyan intézkedések egész sorát javasolják az elsődleges megelőzéstől, a szűréstől és a kezeléstől kezdve egészen a kutatásig és a szabályozásig: a meglévő védőoltások kiterjesztése és új vakcinák kifejlesztése mellett parazitaellenes, célzott programok bevezetését és a tesztelés bővítését is szorgalmazzák.

„A legnagyobb hatást az új megelőzési eszközökbe történő beruházás hozhatná” – mondta Gary Clifford, a tanulmány vezető társszerzője.

„Ilyen jövőbeli befektetés lehetne például az Epstein–Barr herpeszvírus (EBV) elleni védekezés, amely az egyik legelterjedtebb emberi vírus a világon, és amely ellen jelenleg nincs engedélyezett védőoltás” – mondta Clifford. Ez a fertőzés hatféle daganattípust okozhat, köztük torok- vagy gyomorrákot.

Az EBV csupán egy azon 12 fertőző ágens közül, amelyek bizonyítottan rákkeltők az emberben; közéjük tartoznak különféle vírusok, egy baktérium és több parazita.

Melyek a leggyakoribb fertőzések?

A fertőzések közül a Helicobacter pylori baktérium a rák leggyakoribb oka; a gyomrot fertőzi meg, és gyakran gyomorfekélyt okoz. 2024-ben 760 ezer új daganatesetért volt felelős, ami az összes eset 4 százaléka.

Ez a baktérium három daganattípussal hozható összefüggésbe: a gyomorrák két altípusával – a nem cardia és a cardia gyomorrákkal –, valamint egy, a gyomorban kialakuló non-Hodgkin limfóma-típussal.

Az emberi papillomavírus (HPV) a második helyen áll, 750 ezer új esetért felelős, amelyet a B típusú hepatitiszvírus (HBV) követ.

A HPV nyolcféle daganattípus kialakulásáért felelős, a méhnyakráktól és a péniszráktól kezdve egészen a gégerákig. A szerzők rámutatnak, hogy valamennyi méhnyakrákos eset a HPV-hez köthető, ezért a vírus kiemelt célpontja a szűrési és oltási stratégiáknak.

Jelentős földrajzi különbségek

Bár a fertőzéssel összefüggő daganatok bárkit érinthetnek, a teher nem oszlik meg egyenlően a világban. A tanulmány súlyos egyenlőtlenségeket tárt fel: az alacsony és közepes jövedelmű országokban fordul elő az ilyen esetek közel háromnegyede.

Kelet-Ázsiában jegyezték fel a legtöbb, fertőzésnek tulajdonítható daganatos megbetegedést 2024-ben: 990 ezer esetet, ami a globális összesítés 42 százaléka, elsősorban a H. pylori és a B típusú hepatitisz miatt.

A legmagasabb arányt a szubszaharai Afrika mutatta, ahol minden negyedik daganatos megbetegedés fertőzéssel hozható kapcsolatba, ami főként a HPV-hez köthető rákos esetek magas számának tudható be.

A legkevésbé érintett térségek Észak-, Nyugat- és Dél-Európa, Észak-Amerika, valamint Óceánia voltak.

A földrajzi egyenlőtlenségek a megelőzési politikák és stratégiák közötti különbségeket is tükrözik.

A tanulmány szerint Kelet-Ázsiában például Japánban, Dél-Koreában és Kínában népességszintű szűrőprogramokat vezettek be, amelyek endoszkópos vizsgálatokkal igyekeznek visszaszorítani a főként a Helicobacter pylori által okozott magas gyomorrákelőfordulást.

Mivel az endoszkópos szűrés invazív és költséges eljárás, több európai ország kísérleti jelleggel H. pylori „screen-and-treat” programokat indít: ezek nem invazív vizsgálatokkal azonosítják a fertőzést, majd célzott antibiotikum-kezeléssel próbálják megszüntetni.

Ugrás az akadálymentességi billentyűparancsokhoz
Megosztás Kommentek Kövesse az Euronewst a Google-on

kapcsolódó cikkek

Koleszterin, vérnyomás: csendes gyilkosok, az Európai Bizottság lép

Madármegfigyelés a sztrók utáni felépülésben: kutatók szerint javítja a kommunikációt

Kutatók igyekeznek csökkenteni a Balti-tenger gyógyszerszennyezését