„Armin Papperger, a Rheinmetall vezérigazgatója az üres rakétakészletekről, a termelés bővítéséről, a jövő fegyverrendszereiről: Skyranger, drónok, harci robotok, űrfegyverek. Interjú Németország legnagyobb hadiipari vállalatának vezetőjével.”
Németország jelentősen szeretné növelni védelmi képességét. Ez azonban már rég nem csak több lőszerről és rakétáról szól. Egyre fontosabb szerepet kap a légvédelem, a drónok és az olyan új technológiák, mint a humanoid robotok és az űrrendszerek.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A Rheinmetall vezérigazgatója, Armin Papperger az újrafegyverzésről, a jelenlegi szűk keresztmetszetekről, valamint arról beszél, mely fegyverrendszerek lehetnek a jövőben döntő jelentőségűek.
A 424-es osztályú harmadik flottaszolgálati hajó wolgasti gerincfektetésén beszélgettünk Pappergerrel Németország fegyvergyártásáról, a Skyranger szerepéről és a jövő fegyvereiről.
Euronews: Armin Papperger úr, márciusban azt mondta, hogy a rakétakészletek aggasztóan kiürültek. Mi a helyzet most?
Papperger: Úgy gondolom, ez továbbra is így van. Ennyi rakétát nem lehet olyan gyorsan gyártani, és ez az oka annak, hogy mi, a Rheinmetallnál is, nagyberuházási programot indítottunk – és nemcsak mi, hanem sok más gyártó is.
Óriási hiány van a rakétamotoroknál, de a harci robbanófejeknél is, és ezen a téren rendkívül gyorsnak kell lennünk, hogy Németországot, de Európát és a NATO-t is ismét eljuttassuk egy olyan célszintre, amely elegendő, ha fenyegetés ér bennünket.
Euronews: Hol tartunk a Skyrangerrel? Megrendelték az eszközöket, de megérkeznek-e időben? Milyen gyorsan halad most ez a folyamat?
Papperger: Igen, a Skyrangerrel kapcsolatban – és ez valóban egy visszatérő narratíva – az a helyzet, hogy a sorozatszállítást a szerződés szerint 2027-ben kell teljesítenünk. És ez meg is fog történni, jelenleg csak minimális késésekkel számolunk.
Néhány technológiát meg kell újítanunk: egyrészt az alvázat, másrészt a radartechnológiát, valamint azoknak az irányított rakétáknak az integrációját, amelyeket be kell építeni.
De meg vagyok győződve, hogy a BAAINBw-vel (a Szövetségi Védelmi Beszerzési Hivatallal), illetve a minisztériummal együtt jó megoldást találunk ezen a területen.
Munkatársaink éjjel-nappal dolgoznak rajta, és ahogy tudja, a Skyranger területén óriási kapacitásbővítés zajlik. Évente akár 400-at is gyártunk – vagy tudunk gyártani – a jövő év végétől. Nem látok semmilyen okot az aggodalomra.
Euronews: A Deep Strike képességekhez létrejött egy közös vállalat. Hol tartunk ebben az ügyben?
Papperger: A közös vállalatot egyrészt a Destinusszal hoztuk létre, másrészt pedig azt, amelyet a Lockheed Martinnal csinálunk. A Lockheed Martinnal a tüzérségi rakéták területén dolgozunk, a cirkálórakétákat pedig a Destinusszal fejlesztjük. Ez a két közös vállalat jelenleg az aláírási folyamat abszolút végső fázisában van, és abból indulunk ki, hogy már az idei év végén, a jövő év elején megkapjuk az első megrendelést a cirkálórakétákra.
Euronews: Nem kellene inkább egyszerűbb eszközöket gyártani, de sokkal többet? Nem ezt mutatja Ukrajna tapasztalata?
Papperger: Ezt is tesszük, de bizonyos területeken ez nem segít. Ha ma megnézi, mire képes egy Skyranger: még egy, a Mach 3 sebességével repülő rakétát is le tud lőni. Ezt egy interceptorral nem lehet megtenni, és egy egyszerű eszközzel sem.
És ha ma beszél a német szárazföldi erők felügyelőjével, ő azt fogja mondani Önnek: „Két év múlva egészen másként fog kinézni a fenyegetés.” A Skyranger valóban olyan rendszer, amely többféle képességet egyesít. Ezt az interceptor-megoldásainkkal vagy az egyszerű rendszereinkkel nem tudjuk biztosítani.
Vannak például „.50-es” fegyvereink is, amelyekkel könnyű drónokat, az 1-es kategóriájú drónokat le tudjuk lőni. Amikor azonban sugárhajtású drónokkal kell szembenézni, ez már rendkívül nehézzé válik, alig lehet őket leküzdeni. Ezért gondoljuk úgy, hogy a tartós, fenntartható megoldás a jobb.
Euronews: Mekkora valójában a védelmi ipar, és benne a Rheinmetall mint munkahelyteremtő „motor”?
Papperger: Úgy vélem, hogy valóban erős munkahelyteremtő tényező vagyunk. Jelenleg – a polgári üzletág nélkül – nagyjából 34 ezer ember dolgozik a Rheinmetallnál. Évente nettó mintegy 10 ezer fővel növekszünk, és célunk, hogy 2030-ra 70 ezer főre bővüljünk, egy olyan beszállítói lánccal, amely további 210 ezer embert foglal magában. Ha ezt összeadja, az csaknem 300 ezer ember. Ez már valóban munkahelyteremtő „motor”.
Euronews: Milyen gyorsan lehet felfuttatni a fegyvergyártást, a lőszergyártást – milyen ütemben tudják ezt növelni az olyan vállalatok, mint a Rheinmetall?
Papperger: Igen, mi ezt már tesszük. Be is bizonyítottuk, például a lőszerek esetében. A közepes kaliberű lőszereknél kevesebb mint egymillióról négy millió darabra emeltük az éves kibocsátást. A tüzérségi lőszereknél 70 ezerről 1,5 millió lövésre mentünk fel. A harckocsi-lőszereknél pedig 40–50–60 ezerről – évtől függően – 240 ezerre. Tehát valóban növeljük a termelést. Most pedig megdupláztuk a tehergépkocsik számát.
A logisztikai és a taktikai járművek számát most több mint megduplázzuk. Vagyis mindezt már megtesszük. Pillanatnyilag azonban nincsenek olyan megrendeléseink, amelyek még nagyobb bővítést tennének lehetővé. A Rheinmetall hat évre szóló, 30 milliárd eurós beruházási programot hajt végre, ami óriási összeg, amit éppen most fektetünk be. Ezért rendkívül fontos, hogy az a jelzés, amelyet ma ismét küldtünk – hogy a miniszter itt van, és személyesen foglalkozik azzal, hogy ne csak a kapacitásokat építsük ki, hanem hogy az embereknek tartósan legyen munkájuk –, valóban eljusson a döntéshozókhoz.
Számomra ez nagyon erős, nagyon jó jel volt, és valamelyest meg is nyugtat, mert azt mutatja, hogy a szövetségi kormány valóban komolyan veszi itt a felelősségét.
Euronews: Mi jön ezután? Az elmúlt időszakban a drónok voltak nagy témák. Mi a következő lépés? Az űr, amely már most is a fókuszban van, vagy a harci robotok, humanoid robotok?
Papperger: A robotok biztosan meg fognak jelenni, ez teljesen egyértelmű. Brémában kutatóközpontot működtetünk a humanoid robotok területén, dolgozunk rajta. Sorozatgyártásra kész termékeink azonban még nincsenek, ezért eddig nem léptünk velük a nyilvánosság elé. De nagyon sok pénzt fektetünk be ebbe a fejlesztésbe. Az űr szintén olyan terület, amelybe sok pénzt invesztálunk: egyrészt a műholdak gyártásába, másrészt a kommunikációs adatfeldolgozásba.
Vagyis minden információt, amelyet a műholdaktól kapunk, megfelelően kell feldolgozni. A drónok maradnak, és minden más eszköz is megmarad, mert szükség van rájuk. Az összfegyvernemi harcban tüzérségre van szükség, páncefegyverekre, hagyományos lőszerre, drónokra és rakétákra.
A kérdés csupán az, hogy mindebből mennyire van szükség. Egy megfelelő arányú keverékre van szükség ezen a téren, és ez változni fog. Vagyis az egyes területek mennyiségi súlya idővel módosul.
Saját anyagunk: tekintse meg az Euronews legújabb exkluzív riportját a Litvániában állomásozó német páncélosbrigádról: