Emmanuel Macron francia elnök és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság vezetője Párizsban erősítették meg elkötelezettségüket az űrkutatás mellett.
Emmanuel Macron francia elnök és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke csütörtökön arra szólította fel Európát, hogy erősítse űriparát. Az együttműködési terveknek a nem uniós tag Norvégia is a részese, amelynek területéről először bocsátottak fel néhány napja saját fejlesztésű rakétát a kontinensről.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A csúcstalálkozón felszólalva Macron „törékenynek” nevezte Európa űrszektorát, és hangsúlyozta, hogy meg kell erősíteni annak képességeit, az ágazat közös irányítását sürgetve. „A világűr továbbra is az egyetlen jelentős globális közjószág, amelyre nem vonatkoznak a tétnek megfelelő szabályok” – mondta. „E kihívások kezeléséhez közös irányításra van szükség.”
Macron megismételte, hogy a csúcstalálkozó ideje alatt több mint 51 megállapodást írnak alá mintegy 20 milliárd euró értékű beruházással, és ismertette Európa előtt álló fontos mérföldkövek sorát.
„Két év múlva azt szeretném, ha az első európai teherkapszula, a Nyx dokkolna a Nemzetközi Űrállomáson, öt év múlva pedig az első európai holdkomp, az Argonaut szállna le a Hold felszínére. Tíz év múlva az első európai, embereket szállító kapszula indulna Kourou-ból európai és más nemzetek űrhajósaival a fedélzetén” – tette hozzá, utalva Európa francia guyanai űrközpontjára.
Ezzel egyetértve, von der Leyen hangsúlyozta, mennyire fontos, hogy Európa nagyobb szerepet vállaljon, kiemelve, hogy az űr nemcsak a tudományos felfedezés, hanem a védelem szempontjából is kulcsszerepet játszik – példaként Oroszország ukrajnai háborújára utalva.
„Az a képességünk, hogy hozzáférjünk az űrhöz és cselekedni tudjunk benne, nemcsak jólétünk alapja, hanem egyre inkább meghatározza biztonságunkat és függetlenségünket. Sehol sem látszik ez világosabban, mint Ukrajnában. A műholdas kommunikáció révén a katonák kapcsolatban maradnak egymással, miközben a műholdfelvételek több száz kilométerrel távolabb zajló mozgásokat tárnak fel” - magyarázta.
Európa űrprogramjának felpörgetése az USA-tól való függés csökkentését is szolgálja
Európa katonai űrképességeinek fejlesztését egyrészt Oroszország ukrajnai háborúja, másrészt az a döntés ösztönzi, hogy eltávolodjon az Egyesült Államoktól való, régóta fennálló űrbeli függőségétől.
Európa történelmileg a GDP 0,07 százalékát fordította űrprogramokra, szemben az Egyesült Államok 0,24 százalékával, ami legalább harmincszoros amerikai fölényt jelzett. 2025 azonban fordulópontot jelentett: az Európai Űrügynökség (ESA) novemberben rekordmagas, 22,3 milliárd eurós költségvetést hagyott jóvá a 2026–2028-as hároméves finanszírozási ciklusra, valamint 35 milliárd eurót biztonsági és védelmi célú űrprogramokra.
„A Föld biztonsága egyre inkább az űrbeli biztonságunktól függ” – mondta von der Leyen, majd rátért az IRIS² jelentőségére, amely az Európai Unió készülő, kiemelt műhold-konstellációs programja.
„Múlt hónapban úgy döntöttünk, hogy felgyorsítjuk a rendszert azzal, hogy több mint 350 műholdra bővítjük.”
Von der Leyen azt is hangsúlyozta, hogy a Bizottságnak, az Európai Űrügynökségnek és a nemzeti kormányoknak „össze kell adniuk” erejüket, miközben „nagy léptékű” beruházásokat szorgalmazott.
Macronhoz és Joseph Aschbacherhez, az Európai Űrügynökség (ESA) főigazgatójához – aki szintén felszólalt a csúcson – élő kapcsolásban csatlakozott Sophie Adenot francia űrhajós is, aki jelenleg kilenc hónapos küldetésen vesz részt a Nemzetközi Űrállomáson (ISS), az εpsilon nevű misszió keretében.