Az 50 literes dízel tank ára Bulgáriában a bruttó havi minimálbér 15,4%-ának felel meg, szemben Luxemburg 3,8%-ával, miután az iráni háború óta drágult az üzemanyag.
Egy 50 literes dízeltank megtöltésének költsége jelenleg Bulgária bruttó havi minimálbérének 15,4 százalékát emészti fel, szemben az iráni háború kezdete előtt mért 9,9 százalékkal. Ez jól mutatja, mekkora nyomás nehezedik Európa legrosszabbul fizetett országaiban dolgozókra.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az üzemanyagárak jelentősen megemelkedtek, mióta az Izrael és az Egyesült Államok által közösen végrehajtott iráni támadás gyakorlatilag elzárta a Hormuzi-szorost, amelyen a világ olajtermelésének egyötöde halad keresztül.
Az EU-ban a gázolaj átlagos fogyasztói ára 40 százalékkal emelkedett február 23. – vagyis a közel-keleti feszültségek eszkalálódása – és szeptember 21. között az EU Weekly Oil Bulletin szerint.
Az üzemanyag drágulása közvetlenül és közvetve is sokakat érint, különösen az alacsony keresetű dolgozókat és a minimálbért kapókat.
Arra a kérdésre, hogy a kisebb jövedelmű háztartásokat miért sújtja különösen a drágulás, Torsten Müller, az Európai Szakszervezeti Intézet vezető kutatója az Euronews Business műsorának így válaszolt: „Mert jövedelmük nagyobb hányadát költik létfontosságú kiadásokra, például lakhatásra, élelmiszerre és közlekedésre, mint a magasabb jövedelmű háztartások.”
De vajon Európa-szerte a havi minimálbér mekkora részére van szükség ahhoz, hogy valaki egy 50 literes tankot megtöltsön? És mennyivel nőtt ez az arány a háború kezdete óta?
2026. február 23-án az EU-ban átlagosan 1,637 euróba került egy liter Euro 95-ös benzin, míg a gázolaj literje 1,594 euróba. Szeptember 21-re ezek az árak 2,092, illetve 2,226 euróra emelkedtek, ami 27,8 százalékos drágulást jelent a benzin, és 39,6 százalékosat a dízel esetében.
A fenti táblázat részletesen bemutatja a minimálbéreket és az üzemanyagárakat a vizsgált két időszakban 22 uniós országban és a tagjelölt Törökországban.
Az összehasonlítás a bruttó havi minimálbéreket veszi alapul, az adó- és társadalombiztosítási levonások előtt.
A vizsgált időszakban a legtöbb országban nem emelkedett a minimálbér, Észtországban viszont a legnagyobb, 6,8 százalékos növekedést jegyezték fel az euróövezetben 2026 első és második féléve között.
Néhány országban az üzemanyagárak növekedése a benzin esetében meghaladta a 30 százalékot, a gázolaj pedig 50 százalékkal drágult. A vizsgált országok közül egyedül Máltán maradtak változatlanok az üzemanyagárak.
2026. szeptember 21-én egy 50 literes benzintank feltöltéséhez a havi minimálbér 3,3 százalékára volt szükség Luxemburgban, míg Bulgáriában 13,4 százalékára.
10 százalék fölött volt ez az arány Lettországban (12,8 százalék), Törökországban (11,5), Romániában (11,5), Görögországban (10,2), Csehországban (10,2), Észtországban (10,1) és Szlovákiában (10,1). Írországban (4,1) és Belgiumban (4,4) viszont 5 százalék alatt maradt.
A nagy gazdaságok közül Németországban volt a legalacsonyabb ez az érték: a minimálbéreseknek a havi bérük 5 százalékát kellett benzintankolásra fordítaniuk.
Torsten Müller rámutatott, hogy az egyes országok közötti nagy eltéréseket döntően a minimálbérek közti különbségek magyarázzák.
„Egy liter gázolaj Bulgáriában csak minimálisan olcsóbb, miközben a minimálbér kevesebb mint egynegyede a luxemburginak” – tette hozzá.
Kiemelte, hogy a jelentős különbségek a vásárlóerő-paritáson (PPS) számolt minimálbérekben is megjelennek, amely figyelembe veszi az eltérő árszinteket. Luxemburgban a PPS-ben számolt minimálbér még mindig kétszerese a bolgárnak.
Az alacsonyabb minimálbérrel rendelkező országok munkavállalói nagyobb terhet viselnek, mivel a háború előttinél jóval nagyobb részt kell bérükből üzemanyagra fordítaniuk. Bulgáriában például 3,6 százalékponttal nőtt a benzinre költött hányad, ezt követi Törökország (3,1) és Lettország (3).
Egy tank feltöltése a havi minimálbér több mint 10 százalékát viszi el
Ott, ahol a dízel literenként drágább a benzinnél, egy 50 literes dízeltank még nagyobb szeletet hasít ki a havi minimálbérből. Egy ilyen tank megtöltéséhez a minimálbér 3,8 százalékára volt szükség Luxemburgban, Bulgáriában viszont 15,4 százalékára.
„Ha az átlagos lakbér már így is a minimálbér több mint egyharmadát viszi el, egyszerűen lehetetlen még további 15 százalékot üzemanyagra költeni” – mondta Esther Lynch, az Európai Szakszervezeti Szövetség főtitkára az Euronews Businessnek.
Arra figyelmeztetett, hogy az emberek kénytelenek lesznek feladni állásukat, különösen azokon a területeken, ahol nincs megbízható tömegközlekedés. Szerinte ez egyaránt kedvezőtlen a munkavállalók és azoknak a cégeknek, amelyek már most is munkaerőhiánnyal küzdenek.
A rangsor dízel esetében is nagyjából ugyanez. Számos országban a minimálbéreseknek a havi bérük több mint 10 százalékát kellett egy 50 literes tank megtöltésére fordítaniuk. Lettországban 13,9, Törökországban 13,8, Romániában 12,7, Csehországban és Észtországban 11,2, Magyarországon 10,8, Görögországban 10,4, Portugáliában pedig 10,3 százalék volt ez az arány.
Írországban (4,3 százalék), Németországban (5,2), Belgiumban (5,3) és Hollandiában (5,5) a munkavállalóknak a minimálbér viszonylag kis hányadát kellett üzemanyagra költeniük.
Hol vásárolható több üzemanyag a minimálbérből?
A benzinre és dízelre vonatkozó fenti grafikonok azt is megmutatják, hogy az egyes országokban mennyi üzemanyag vásárolható meg egy havi minimálbérből. Minél kisebb hányadot igényel egy 50 literes tank feltöltése, annál több üzemanyagot lehet venni a minimálbérből, és minél nagyobb, annál kevesebbet.
Szeptember 21-én például egy bolgár minimálbéres 324 liter gázolajat tudott vásárolni a havi béréből, míg Luxemburgban ugyanebből az összegből 1311 litert.
Az üzemanyagárak a közép- és kelet-európai országokat sújtják leginkább
Februárhoz képest meredeken emelkedett a dízeltankolásra fordítandó arány Bulgáriában (5,5 százalékponttal) és Törökországban (5,3 százalékponttal). Lettországban, Csehországban és Észtországban dolgozókat is súlyosan érintette az üzemanyagár-infláció: ott a minimálbérből tankolásra fordítandó hányad több mint 3 százalékponttal nőtt.
Müller rámutatott a nyugat-európai és a közép- és kelet-európai országok minimálbérei közti szakadékra, és hangsúlyozta: elsősorban a CEE-országokban kényszerülnek a minimálbéresek arra, hogy bérük legnagyobb hányadát benzinre költsék.