Augusztusban a globális átlagos léghőmérséklet 1,65°C-kal haladta meg az iparosodás előtti szintet. A hosszan tartó, korai hőhullámokkal Nyugat-Európa megdöntötte a 2003-as nyári melegrekordot.
2026 augusztusa volt az eddigi mérések szerint a legmelegebb hónap, holtversenyben 2023 júliusával, az Európai Unió Copernicus éghajlatfigyelő szolgálata által csütörtökön közzétett adatok szerint.
Múlt hónapban a globális átlagos léghőmérséklet elérte a 16,96 °C-ot, ami 1,65 °C-kal magasabb az 1850–1900 közötti, iparosodás előtti viszonyítási időszaknál. 2026 augusztusa volt az első hónap 2025 novembere óta, amikor a globális átlaghőmérséklet 1,5 °C-kal meghaladta az iparosodás előtti szintet, vagyis a Párizsi Klímaegyezményben rögzített határértéket.
A Copernicus szerint a múlt hónapban a sarkvidékeken kívüli óceánok átlaghőmérséklete is rekordot döntött a globális felmelegedés miatt. Az átlaghőmérséklet 21,07 °C volt, ami az eddigi legmagasabb augusztusi érték, és meghaladja a 2023-ban felállított rekordot.
„2026 augusztusa figyelemre méltó hónap volt a globális klímarekordok sorában. Egyszerre volt a valaha mért legmelegebb augusztus és a legmelegebb hónap” – mondta Samantha Burgess, az ECMWF (Európai Középtávú Időjárás-előrejelzési Központ) klímastratégiáért felelős vezetője.
„Ezek a megfigyelések azt mutatják, hogy az éghajlatváltozás miként hajszolja egyre szélsőségesebb állapotokba mind a légkört, mind az óceánokat. A kialakuló helyzet hatásait világszerte egyre erősebben érzik a közösségek, a gazdaságok és az ökoszisztémák” – tette hozzá.
Minden idők legforróbb nyara Nyugat-Európában
Az európai kontinensre nézve ezek az adatok annak a minden idők legforróbb nyaraként számon tartott időszaknak a végét jelzik Nyugat‑Európában, amelyet már májusban kezdődő, elhúzódó, intenzív és a szokásosnál korábban jelentkező hőhullámok jellemeztek. A térségben a 2026-os nyár megdöntötte a 2003-ban, ugyanebben az időszakban beállított rekordot.
Az idei augusztusban az európai szárazföldek felett az átlaghőmérséklet 20,26 °C volt, így az elmúlt hónap a mérések kezdete óta a negyedik legmelegebb augusztusnak számít – közölte a Copernicus.
A kontinens kiterjedt aszállyal is küzdött: a Rajna, a Duna, a Visztula, a Rhône és a Pó folyók vízszintje kivételesen alacsonyra süllyedt. Az átlagosnál szárazabb időjárás számos európai térségben erdő- és bozóttüzek sorához vezetett.
„A bizonyítékok megkérdőjelezhetetlenek: ez az emberiség fosszilis energiahordozók iránti függőségének, és az általa táplált globális éghajlati válságnak a spirálisan növekvő ára” – jelentette ki Simon Stiell, az ENSZ Éghajlatváltozási Szervezetének (UN Climate Change) végrehajtó titkára.
„Amíg az emberiség nem hagy fel az óriási mennyiségű szén, kőolaj és gáz elégetésével, az ebből származó szennyezés továbbra is felperzseli bolygónkat, és a szélsőséges hőhullámok újra meg újra megdöntik az eddigi rekordokat” – tette hozzá Stiell.
Az ENSZ Éghajlatváltozási Szervezetének végrehajtó titkára számára egyértelmű, mi jelent megoldást az újabb hőmérsékleti rekordok megelőzésére: „az áttérés felgyorsítása a tiszta energiára”.