A felkészülés egy nagyobb műtétre nem hagyhatja figyelmen kívül a lelki felkészülést sem a sikeres felépülés érdekében – állítja egy új tanulmány.
Ha a súlyos műtét előtt nem foglalkoznak a betegek mentális egészségével, az hátráltathatja a felépülésüket, különösen az idősebb páciensek esetében – derül ki egy szerdán a JAMA Network Open folyóiratban megjelent új tanulmányból (forrás: angol).
„A műtéttel járó stressz súlyosbíthatja a szorongás és a depresszió tüneteit, és hatással lehet a betegek felépülésére és általános egészségi állapotára” – mondta a tanulmány első szerzője, Joanna Abraham egy sajtóközleményben (forrás: angol).
A szerzők szerint a műtét előtti ellátásnak nemcsak fizikai felkészítést kellene magában foglalnia, hanem képzett mentálhigiénés szakemberek által nyújtott lelki felkészítést is – ez az elem a jelenlegi perioperatív ellátásból általában hiányzik.
„Felismertük, mennyire fontos, hogy a testet formába hozzuk a műtét előtt, de a lélek és az agy felkészítése ugyanolyan lényeges” – fogalmazott a tanulmány vezető szerzője, Eric J. Lenze.
„A továbblépés útja az, hogy a betegeket »holisztikusan« kezeljük” – mondta Michael S. Avidan, aki az aneszteziológia és a pszichiátria megközelítését kívánja összekapcsolni.
Egy telefonhívás ereje
A vizsgálatban 306, 60 éves vagy annál idősebb felnőtt vett részt, akik szívsebészeti, onkológiai vagy ortopédiai műtétre készültek. A betegeket két csoportra osztották. Az egyik csoport csak önsegítő anyagokat kapott, amelyeket önállóan elolvashattak, míg a másik csoport nyolc–tizenkét telefonos konzultáció keretében beszélgetett képzett mentális egészségügyi szakemberrel, például szociális munkással vagy tanácsadóval. A második csoport emellett személyre szabott gyógyszerfelülvizsgálatban is részesült gyógyszerészek és orvosok közreműködésével, akik biztonságosan optimalizálták a nagy kockázatú gyógyszerek dózisát.
A műtétet követő három hónapban azoknál a betegeknél, akik mentális egészségügyi konzultációt és gyógyszerfelülvizsgálatot kaptak, 2,2–2,5 ponttal nagyobb mértékben csökkentek a depresszió és a szorongás tünetei, mint azoknál, akik kizárólag tájékoztató anyagokat kaptak – egy 48 pontos skálán mérve.
A legjelentősebb mentális egészségügyi javulást az idősebb, daganat miatt műtétre kerülő páciensek körében tapasztalták: az ő pontszámaik közel öt ponttal voltak alacsonyabbak, mint a kontrollcsoporté.
Az extra ellátást a betegek is pozitívan értékelték, egyaránt elégedettek voltak a jóllétet segítő szakemberekkel és a gyógyszerészekkel, akik az indokolatlan gyógyszerek elhagyásán dolgoztak.
„Az teszi ígéretes modellé ezt az ellátási formát, hogy a gyakorlatban is könnyen megvalósítható” – mondta Abraham. „A betegek és az egészségügyi dolgozók kezelhetőnek találták a programot, amelyet egyszerű volt beilleszteni a meglévő sebészeti munkafolyamatokba. A proaktív mentális egészségügyi ellátásnak nem kell plusz terhet jelentenie a kórházi rendszer számára.”