Ahogy a bozóttüzek Európa egyre több országát sújtják, a tűzoltók szerepe felértékelődik, miközben az uniós tűzoltókapacitások között nagy különbségek vannak.
Az erdő- és bozóttüzek idén több európai országot is súlyosan érintettek. Augusztus elejére 2026 már a leégett terület nagysága alapján több országban is a legrosszabb évnek számított. Az EU célja, hogy tovább erősítse a súlyosbodó tűzszezonokra adott válaszának kapacitását.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Ennek a reagálásnak a középpontjában a hivatásos tűzoltók állnak, a tűzoltó repülőgépek és helikopterek mellett.
De mely európai országokban dolgozik a legtöbb hivatásos tűzoltó, és hol teszik ki a foglalkoztatás legnagyobb arányát?
Az Eurostat adatai szerint 2025-ben 372 400 hivatásos tűzoltó dolgozott az EU-ban. Ez az uniós foglalkoztatás 0,18 százalékának felelt meg.
Ez a tűzoltók teljes létszáma; az adatok nem részletezik, közülük mennyien szakosodtak kifejezetten erdő- és bozóttüzek oltására.
Az Eurostat meghatározása szerint a tűzoltók „megelőzik, megfékezik és eloltják a tüzeket, segítséget nyújtanak más vészhelyzetekben, védik az emberéleteket és a vagyont, valamint mentési tevékenységet végeznek”. Ebbe a kategóriába a hivatásos erdőtűzoltók is beletartoznak, az önkéntes tűzoltók azonban nem.
Általánosságban igaz, hogy a legnagyobb népességű és gazdaságú országokban dolgozik a legtöbb hivatásos tűzoltó.
2025-ben Németország rendelkezett a legtöbb hivatásos tűzoltóval, 57 700-zal. Franciaország 47 700-zal követte, Olaszország pedig 43 500-zal a harmadik helyen állt.
Lengyelország a negyedik lett 40 000 hivatásos tűzoltóval, Spanyolország pedig alig maradt el mögötte 38 500-zal.
A négy legnagyobb uniós gazdaságban – Németországban, Franciaországban, Olaszországban és Spanyolországban – összesen mintegy 187 400 hivatásos tűzoltó dolgozott, ami az EU-s összlétszám 50,3 százalékát tette ki.
Romániában és Görögországban szintén több mint 20 000 hivatásos tűzoltó szolgált, míg Portugáliában és Csehországban egyaránt 16 000 fölötti volt a számuk.
A legkevesebb hivatásos tűzoltó Cipruson és Észtországban dolgozott, mindkét országban kevesebb mint 2 000. Az Eurostat adatai ugyanakkor öt uniós országra nem terjednek ki.
Görögországban és Horvátországban a legmagasabb a tűzoltók aránya a foglalkoztatásban
Ha a tűzoltók arányát vizsgáljuk az összes foglalkoztatotthoz képest, Görögország (0,47 százalék) és Horvátország (0,43 százalék) emelkedik ki a legmagasabb értékekkel. Mindkét országban meghaladja a mutató a 0,4 százalékot.
Portugália következik 0,33 százalékkal, miközben az uniós átlag mindössze 0,18 százalék.
Az EU négy legnagyobb gazdaságában mind az uniós átlagnak megfelelő vagy annál alacsonyabb az arány: Olaszországban 0,18, Spanyolországban 0,17, Franciaországban 0,16, Németországban pedig 0,14 százalék.
A nemzeti tűzoltólétszám azonban csak a kép egy részét mutatja. A súlyos tűzszezonok idején az országok más európai államoktól is kérhetnek személyi és technikai segítséget, ha saját erőforrásaik szűkössé válnak.
Az EU koordinálja a határokon átnyúló segítségnyújtást
„Egyetlen országnak sem szabadna egyedül szembenéznie a bozóttüzekkel. Polgári védelmi mechanizmusunk révén Európa gyorsan oda irányítja a repülőgépeket, helikoptereket és tűzoltókat, ahol a legnagyobb szükség van rájuk” – fogalmazott Hadja Lahbib, a felkészülésért és válságkezelésért felelős uniós biztos augusztus 17-i közleményében.
Az uniós Polgári Védelmi Mechanizmus (UCPM) célja, hogy javítsa az erdő- és bozóttüzekre adott válaszok összehangolását. Az Európai Bizottság szerint, amikor a nemzeti erőforrások túlságosan leterheltté válnak, az országok az UCPM-en keresztül gyorsan hozzáférhetnek tűzoltók, repülőgépek és más sürgősségi kapacitások szélesebb köréhez.
Az uniós tűzoltóflotta 22 repülőgépből és öt helikopterből áll
A 2026-os rescEU flotta és az európai polgári védelmi kapacitásalap összesen 22 tűzoltó repülőgépet és 5 helikoptert foglal magában.
A Bizottság hangsúlyozza, hogy az éghajlatváltozás miatt a tűzkockázat tovább növekszik. A bozót- és erdőtüzek veszélye olyan térségekre is kiterjedt, amelyek korábban nem voltak érintettek: ma már a mediterrán régión túl Csehországot, Németországot és Svédországot is érinti.
Az év 31. hetéig 2026 az EU-ban a negyedik legrosszabb évnek számított a bozót- és erdőtüzek által 2012 óta leégett összes terület nagysága alapján az Our World in Data adatai szerint.
Augusztus elejéig 489 826 hektárnyi terület égett le az EU-ban, ami 13 százalékkal haladta meg a 2012 és 2025 közötti 14 év azonos időszakára számított átlagot.
2024-ben 43,8 milliárd eurót költöttek az uniós kormányok tűzvédelemre
Az uniós országok jelentős összegeket fordítanak tűzvédelmi szolgáltatásokra. 2024-ben az EU-ban az államháztartás tűzvédelmi szolgáltatásokra vonatkozó kiadásai összesen 43,8 milliárd eurót tettek ki, ami az összes kormányzati kiadás 0,5 százalékának felelt meg.
A legtöbbet Németország költötte tűzvédelmi szolgáltatásokra, 13,7 milliárd eurót, Franciaországot pedig 7,9 milliárd euróval követte.
Görögország valamivel több mint 1 milliárd eurót fordított tűzvédelmi szolgáltatásokra 2024-ben. Ez a görög állami kiadások 0,9 százalékát jelentette – ez volt a legmagasabb arány az EU-ban, vagyis majdnem minden 100 elköltött euróból 1-et tűzvédelemre fordítottak.
Európa egyre magasabb hőmérsékletekkel és növekvő tűzkockázattal néz szembe
Európa a leggyorsabban melegedő kontinens. 2026 júniusa Nyugat-Európában a valaha mért legmelegebb június volt, globálisan pedig a második legmelegebb a Copernicus adatai szerint. Az elmúlt három év – 2024, 2023 és 2025 – egyben a globális hőmérsékleti rekordok szempontjából is a három legmelegebb évnek bizonyult.