Az Európai Bizottság átcsoportosítja erőforrásait, hogy lépést tartson Moldova gyors reformjaival, miközben csatlakozása politikailag össze van kötve Ukrajna, Magyarország által blokkolt uniós kérelmével.
Az Európai Bizottság a Moldovával kapcsolatos bővítési folyamathoz irányít át belső erőforrásokat, miután Chișinău reformtempója meghaladta a bizottsági szolgálatok kapacitását, hogy lépést tudjanak tartani vele – közölték uniós tisztviselők az Euronewsszal.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A moldovai kormány olyan gyorsan vitte végig az előírt reformokat, hogy a Bizottság most próbál felzárkózni: meglévő erőforrásait csoportosítja át, hogy nyomon tudja követni az előrehaladást.
„Moldova lenyűgöző uniós reformteljesítménye kezd beérni. Jó megbeszélésem volt az új miniszterelnökkel, Vasile Tofannal, amelyen Moldova EU-csatlakozási útjának következő lépéseiről beszéltünk” – írta kedden X-en Marta Kos bővítési biztos.
A Bizottság bővítési főigazgatósága, amelyet már most leterheli a több tagjelölt országban párhuzamosan zajló előrehaladás, kénytelen volt az erőforrásait a legjobban teljesítő országok felé átcsoportosítani.
Magabiztos előrehaladás
Chișinău 2020 óta, Maia Sandu elnökké választása óta nagy erővel hajtja végre az EU által megkövetelt reformokat, és kényelmes parlamenti többséggel rendelkező, EU-párti kormányt állított fel.
„Azok a reformok, amelyeket az elmúlt öt évben végrehajtunk, valóban példátlanok” – mondta Cristina Gherasimov, Moldova európai integrációért felelős miniszterelnök-helyettese a pénteki miniszteri találkozó margóján.
„A sikeres reformok receptje a politikai akarat és népünk elszántsága, hogy teljes erővel a jelenleg az Európai Unióban fennálló történelmi lehetőség kihasználásáért dolgozzon” – tette hozzá.
A Bizottságnak ugyanakkor ellenőriznie kell, hogy a tagjelöltek helyesen hajtják-e végre a reformokat, vagyis szakértelmét ahhoz a tempóhoz kell igazítania, amelyet az egyes országok reálisan fenn tudnak tartani.
Kijev is viszi előre reformprogramját, amely új lendületet kapott, amikor Szerhij Koreckij miniszterelnök júliusban hivatalba lépett. Az ország háborús erőfeszítései és a költségvetési terhek azonban továbbra is megnehezítik csatlakozási törekvéseit.
Az IMF kedden egy jelentést (forrás: angol) tett közzé, amely az EU-tagság lehetséges gazdasági előnyeit elemzi a nyugat-balkáni országok és Moldova számára, Ukrajnát azonban kihagyta »jóval nagyobb mérete és a folyamatban lévő fegyveres konfliktus« miatt.
Ez a gyors technikai előrehaladás feszülten viszonyul az EU Tanácsának politikai valóságához, ahol Ukrajna és Moldova csatlakozási pályája továbbra is összekapcsolva halad.
Politikai összekapcsolás
A „coupling” kifejezés két ország csatlakozási folyamatának informális összekapcsolására utal.
Az országok csoportosítása különösen a ratifikáció során hasznos, mivel lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy egyetlen csatlakozási szerződést ratifikáljanak, ahogy történt Románia és Bulgária 2007-es csatlakozásakor is.
Ukrajna és Moldova 2022-ben, néhány nappal azután kezdték meg közösen csatlakozási pályájukat, hogy Oroszország megindította Ukrajna elleni teljes körű invázióját. 2023 decemberében az uniós vezetők egyszerre nyitották meg a csatlakozási tárgyalásokat mindkét országgal.
Ukrajna folyamatát ezután két évre blokkolta az Orbán Viktor vezette Magyarország vétója, amelynek hátterében a Ukrajna nyugati részén fekvő Kárpátalja régióban élő magyar kisebbség helyzetéről folytatott kétoldalú viták állnak.
A folyamat akkor kapott új lendületet, amikor Péter Magyar Tisza pártja áprilisban leváltotta Orbán Viktort a hatalomból, aminek nyomán Budapest és Kijev tárgyalásokat kezdett a kétoldalú viták rendezéséről. Júniusban Magyarország feloldotta vétóját az első tárgyalási klaszterre vonatkozóan.
A hat tárgyalási klaszter közül a második júliusban megnyílt. Azóta azonban Magyarország ismét lelassította a folyamatot, mivel az Orbán-kormány több mint egy évtizedes, Ukrajna-ellenes retorikája miatt sok magyar számára nehezen elfogadható a gyors előrehaladás.
Noha a feszültség kizárólag Ukrajna és Magyarország közötti kétoldalú ügy, az összekapcsolás miatt Moldova a késlekedés kárvallottjává vált.
Várható különválás
Az összekapcsolást jelentős geopolitikai megfontolások indokolták. Moldovában régóta állomásoznak orosz csapatok a Dnyeszter-melléken, így amikor 2022-ben kitört a háború, az ország a frontvonal mögött találta magát, orosz katonák jelenlétével saját területén.
Az összekapcsolás Kijev számára is kulcsfontosságú, mivel a leendő uniós tagság ígéretét olyan mentőövnek tekinti, amely tartósan kiemeli az országot Oroszország befolyási övezetéből.
Mivel Moldova Ukrajnával együtt lépett be a bővítési pályára, az az álláspont alakult ki, hogy ha Chișinău egyedül törne előre, miközben Kijev kétoldalú vitákban ragad benne, az rossz politikai üzenetet hordozna.
Ezért Ukrajna fő bővítéspárti támogatóinak, különösen a balti államoknak az volt a célja, hogy a klaszterek megnyitásának teljes szakaszában fennmaradjon az összekapcsolás.
A csatlakozás technikai oldala, vagyis maguk a reformok azonban nem kell, hogy megvárják, amíg a politikai folyamat utoléri őket.
Uniós tisztviselők arra számítanak, hogy a két kelet-európai ország összekapcsolása addig fennmarad, amíg az összes még hátralévő klasztert meg nem nyitják. Ezt követően várhatóan gyorsan változik majd a helyzet, feltéve, hogy Moldova fenntartja jelenlegi reformlendületét.
„Ambiciózus célunk, hogy 2028 elejére készen álljunk a tárgyalások lezárására” – mondta Gherasimov.