A berlini Web3 Csúcstalálkozón fejlesztők, közgazdászok és aktivisták vitatják, hogy a decentralizált technológia képes-e beváltani ígéretét, és visszaadni az internet feletti ellenőrzést a felhasználók kezébe.
Az immár ötödik alkalommal megrendezett, a szervezők által „a digitális szabadság fesztiváljának” nevezett rendezvényen a blokkláncról szóló diskurzus túllépett a Bitcoinon és a kriptovalutákkal kapcsolatos spekuláción.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A figyelem egy nagyobb kérdésre irányult: vajon a decentralizált technológiák képesek-e megkérdőjelezni a nagy technológiai vállalatok növekvő hatalmát az adatok, a mesterséges intelligencia és a digitális gazdaság felett?
A vita középpontjában az áll, hogy a Web3 be tudja-e váltani eredeti ígéretét: egy olyan internetet, ahol a felhasználók valóban birtokolják és irányítják digitális életüket.
Az egyik kulcstémaként a „kevesebb bizalom, több igazság” gondolata rajzolódott ki: vagyis az, hogy miközben az intézményekbe vetett bizalom erodálódik, a technológia még mindig felhasználható ellenőrizhetőbb rendszerek kiépítésére.
Fejlesztők, közgazdászok és aktivisták vizsgálják, miként alakíthatja át a blokklánc a digitális információ tulajdonlásának és megosztásának módját.
Bill Laboon, a Web3 Foundation műszaki operációs alelnöke szerint a személyes adatok a digitális gazdaság egyik legértékesebb erőforrásává váltak.
„Egy digitális élettartam során egy ember mintegy 162 ezer dollár (141 ezer euró) értékű adatot ad át különböző vállalatoknak anélkül, hogy tudna róla” – mondta, hozzátéve, hogy az MI térnyerése még sürgetőbbé tette az adatvagyon feletti tulajdonlás kérdését.
„A mesterséges intelligenciában gyakran az az igazi veszély, hogy milyen adatokat szerez meg az emberektől. Nem szeretnénk, ha a rendszer pontosan ismerné az Önre jellemző, egyedi információkat” – fogalmazott.
A digitális hatalomért folyó küzdelem
Yanis Varoufakis közgazdász és szerző szerint a vita végső soron arról szól, ki irányítja azt az infrastruktúrát, amely napjaink társadalmát formálja.
A volt görög pénzügyminiszter régóta azt állítja, hogy a technológiai óriáscégek példátlan befolyást halmoztak fel a digitális rendszerek felett, létrehozva azt, amit ő „technofeudalizmusnak” nevez.
„Minden olyan politikai berendezkedés, amely a sokak és a kevesek érdekei közötti ütközés miatt fenntarthatatlan, csakis demokratikus cselekvés révén enyhíthető” – jelentette ki.
Elismeri, hogy a Web3-nak vannak hasznos felhasználási területei, ugyanakkor szkeptikus abban, hogy önmagában a technológia képes lenne megtörni a Big Tech dominanciáját.
Blokklánc a közjó szolgálatában
A csúcstalálkozó más résztvevői úgy vélik, hogy bár a Web3 korai ígéretét elhomályosította a spekuláció, a decentralizált rendszerek még mindig támogathatnak alternatív gazdasági modelleket.
Joshua Davila, a The Blockchain Socialist alapítója szerint a blokklánc segíthet a közösségeknek újfajta közösségi tulajdonformák kiépítésében.
„A meglévő szolidáris gazdaságból merítve, mint amilyenek a takarékszövetkezetek és a szövetkezeti mozgalmak, egy sor alkalmazást fejlesztettünk annak érdekében, hogy egyesítsük a helyi valutákat és a hitelszövetkezeteket” – magyarázta.
„Számunkra az az elképzelés, hogy legyen egy hely, ahová az ember a pénzét teszi, és az abból keletkező kamat azokhoz a kezdeményezésekhez áramlik, amelyeket maga is támogat” – tette hozzá.
Miközben a mesterséges intelligencia felgyorsítja a versenyt a digitális infrastruktúra feletti ellenőrzésért, a Web3 hívei és bírálói egyaránt lehetőséget látnak a decentralizációban a hatalom újraelosztására, ám élesen megoszlanak a vélemények arról, hogy mindez megvalósítható-e anélkül, hogy újfajta egyenlőtlenségeket teremtsen.