A köztársasági elnök védelemért fordult az Alkotmánybírósághoz, miután a miniszterelnök kifejezte azt a szándékát, hogy alkotmánymódosítással elmozdítja a posztjáról. Az AB hétfőre napirendre tűzte a beadványt tárgyalását, de hét tagja kizáratta magát az eljárásból, ezzel ellehetetlenítették azt.
Kényszerűségből levette az Alkotmánybíróság hétfői napirendjéről Sulyok Tamás köztárasági elnök beadványát Polt Péter volt legfőbb ügyész, jelenleg az Alkotmánybíróság elnöke. A telex.hu információi szerint 7 alkotmánybíró kezdeményezte kizárását az eljárásból, emiatt az ügy tárgyalása ellehetetlenült, mert ahhoz a 15 alkotmánybíróból legalább 10-re szükség lett volna.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Sulyok Tamás beadványában abban kérte az AB állásfoglalását, hogy ha egy alkotmánymódosítás célja nem általános szabályalkotás, hanem egyedi helyzet rendezésére irányul, akkor az egyáltalán alkotmánymódosításnak minősül-e? A beadvány tétje az, hogy az AB az Alaptörvény alapján dönt alacsonyabb rendű jogszabályok megfelelőségéről, de magát az Alaptörvényt nem bírálhatja felül, de ha egy egyedi helyzetet rendező szabály nem minősülne alkotmánymódosításnak, akkor afölött lenne joghatósága az Alkotmánybíróságnak, és az megakadályozhatná a köztársasági elnök és más közjogi méltóságok - Magyar Péter miniszterelnök által kilátásba helyezett - elmozdítását.
A telex.hu szerint az alkotmánybíróság tagjai közül többen jogi nonszensznek tartják a beadványt, miután az egy még nem létező jogszabály-módosításról kér állásfoglalást. Ráadásul ez a jelenleg még be nem következett alkotmánymódosítás az alkotmánybírák megbízatására is hatással lehet.
Az áprilisban megválasztott új miniszterelnök, Magyar Péter már a kampányban egyértelművé tette, hogy alkotmányozó többség birtokában elmozdítaná az Orbán-kormány által kinevezett és azt kritikátlanul kiszolgáló közjogi méltóságokat, köztük a köztársasági elnököt, a Kúria (legfelsőbb bíróság) elnökét, az Alkotmánybíróság elnökét és számos más vezetőt - a jegybankelnök kivételével.
A kormányalakítás után Magyar jelentős nyomást helyezett a köztársasági elnökre, hogy mondjon le, azonban Sulyok Tamás ezt nem tette meg, helyette az Alkotmánybírósághoz fordult, amelynek minden tagját a Fidesz-többség nevezte ki, vezetője 2025-ben pedig az a Polt Péter lett, aki előtte 15 éven keresztül látta el a legfőbb ügyészi feladatokat úgy, hogy a kormánypártokhoz köthető korrupciós és egyéb ügyekben csak elvétve indult büntetőeljárás.