Horvátország jószomszédi légkörben kívánja rendezni Magyarországgal az energetikai együttműködés nyitott kérdéseit - közölte Andrej Plenkovic horvát kormányfő, miután Brüsszelben megbeszélést folytatott Magyar Péter miniszterelnökkel.
A találkozót az uniós tagállami vezetők csúcstalálkozójának keretében tartották. Plenkovic az X közösségi oldalon azt írta: Horvátország a vitás energetikai ügyeket jószomszédi légkörben rendezné, és javítani kívánja a két ország kapcsolatait.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Közlése szerint abban is megállapodtak, hogy a következő hónapokban kétoldalú találkozót tartanak Zágrábban vagy Budapesten.
A horvát-magyar energetikai kapcsolatokban az elmúlt években több vitás kérdés is napirenden volt. Ezek közé tartozik az INA horvát olajipari vállalat irányítási jogai körüli jogi és tulajdonosi vita, valamint a kőolajszállításokkal és az energiabiztonsággal kapcsolatos együttműködés.
Magyar Péter úgy fogalmazott, hogy a két ország rossz viszonya főként Orbán Viktor és a horvát kormányfő, Andrej Plenkovic személyes elmérgesedett viszonya miatt jutott mélyre. Az elmúlt 8 évben nem volt kétoldalú csúcstalálkozó a két szomszéd között. Most esély nyílt arra, hogy ezen változtassunnk, javítsunk. Nem lesz könnyü - tette hozzá a magyar miniszterelnök.
A MOL- illetve a Hernádi Zsolt-ügy lejtőre tette a kétoldalú kapcsolatokat
A Hernádi Zsolt-ügy a modern magyar–horvát diplomáciai és gazdasági kapcsolatok legnagyobb feszültségforrása, amelyben a horvát igazságszolgáltatás korrupció miatt elítélte a Mol elnök-vezérigazgatóját, míg Magyarország nem ismeri el az ítéletet.
A horvát ügyészség (USKOK) azzal vádolta meg Hernádi Zsoltot, hogy 2009-ben 10 millió euró vesztegetési pénzt fizetett ki Ivo Sanader akkori horvát miniszterelnöknek. A vád szerint a kenőpénz célja az volt, hogy a Mol megszerezhesse az irányítási jogokat a horvát nemzeti olajtársaságban, az INA-ban.
A horvát bíróság távollétében tárgyalta az ügyet. A horvát Legfelsőbb Bíróság 2021 októberében helybenhagyta az elsőfokú döntést, így Hernádi Zsoltot jogerősen 2 év letöltendő börtönbüntetésre ítélték (Ivo Sanader pedig 6 évet kapott).
A Fővárosi Törvényszékaz uniós szabályok szerinti megfelelőségi eljárásban kimondta, hogy a horvát eljárás során Hernádi Zsolt alapvető emberi jogai (a tisztességes eljáráshoz való jog) súlyosan sérültek.
Magyarország nem veszi figyelembe és nem ismeri el a horvát ítéletet, és megtagadta az európai elfogatóparancs végrehajtását. A magyar Központi Nyomozó Főügyészség korábban már lefolytatta a nyomozást, és bűncselekmény hiányában megszüntette azt.A Mol és a horvát állam között az INA irányítása és a szerződések megszegése miatt több nemzetközi választottbírósági per is indult (pl. az UNCITRAL és az ICSID előtt). A nemzetközi fórumok több ízben is elutasították a Horvátország által megfogalmazott korrupciós vádakat, mivel a horvát fél nem tudta bizonyítani a vesztegetés tényét.
Ezzel párhuzamosan a MOL beperelte a horvát államot
A Mol még 2013-ban perelte be Horvátországot, mert a horvát kormány nem teljesítette a horvát állami olajcég, az INA privatizációjából eredő, a nemzetközi megállapodásokban biztosított szerződéses kötelezettségeit.
Horvátország megpróbálta megakadályozni a washingtoni Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja (ICSID) 2022-es ítéletének végrehajtását, arra hivatkozva, hogy az Energiacharta-szerződés alapján folytatott, EU-tagállamok közötti választottbíráskodás érvénytelen az uniós jog szerint, ezért a bíróságnak nem volt joghatósága. A bíró azonban elutasította Horvátország érvelését.
A hivatkozott 2022-es ítélet gyakorlatilag arról szólt, hogy a horvát állam szerződést szegett, mert nem vette át a Mol által megvásárolt INA gázüzletágát, pedig ez szerepelt a privatizációs megállapodás egy kiegészítésében. A horvát állam ekkor azzal érvelt, hogy a szerződés korrupcióban fogant, és ezért nem kellett betartania.
Idén márciusban egy washingtoni szövetségi bíró elrendelte egy 2022-ben született ítélet végrehajtását, és ezzel kötelezte Horvátországot, hogy fizesse meg a mintegy 236 millió dollárt (jelenlegi árfolyamon bő 77 milliárd forintot) Molnak. A horvát állam mindössze annyival vigasztalódhat, hogy a Mol eredetileg 1 milliárd dolláros kártérítést követelt.
Nagy-Magyarország térkép és a horvát érzékenység
A legnagyobb visszhangot kiváltó eset 2019 decemberében történt, amikor Orbán Viktor egy olyan fényképet osztott meg a közösségi oldalán, amelyen a Fidesz elnökségi ülésén elnököl a Karmelita kolostorban. A háttérben, a falon jól láthatóan egy hatalmasNagy-Magyarország térképdíszelgett.
A horvát kormányfő elfogadhatatlannak nevezte a provokációt, és kijelentette, hogy a horvát határok megváltoztathatatlanok.
A magyar diplomácia és a kormánypárt azzal zárta rövidre az ügyet, hogy a térkép kizárólag történelmi szimbólum, nem fejez ki területi követeléseket, és a két ország kiváló partnerségén ez nem változtat
2020 májusában Orbán Viktor a történelem érettségi előtt egy földgömböt ábrázoló képpel kívánt sok sikert a diákoknak. A földgömbön szintén a Trianon előtti Magyarország határai látszódtak, beleértve a horvát területeket is. Ekkor a horvát külügyminisztérium formálisan is jelezte, hogy az ilyen jellegű posztok rontják a jószomszédi viszonyt.
Bár nem irodai térképhez, de a témához kapcsolódott 2022 májusában egy rádióinterjú, amelyben Orbán Viktor az uniós olajembargó elleni tiltakozásul kijelentette:
A kijelentés hatalmas felháborodást keltett Zágrábban. A horvát külügyminisztérium hivatalosan bekérette a zágrábi magyar nagykövetet, elítélve a területi aspirációkra utaló megnyilvánulásokat. A horvát állami levéltár közleményben emlékeztetett, hogy a horvát tengerpartot soha nem „vették el” Magyarországtól, mivel az a történelem során is a Horvát Királyság elidegeníthetetlen része volt, csupán perszonálunió állt fenn.
A horvát–magyar kapcsolatokban ez a jelenség egy visszatérő, ciklikus feszültségforrás. Míg a horvát politikai elit és a közvélemény a szuverenitásuk és határaik burkolt megkérdőjelezéseként értelmezi a jelképeket, addig a magyar kormányzati kommunikáció következetesen kulturális és történelmi emlékezetként hivatkozik rájuk.
Az Adria-vezeték kapacitásvitája
A Mol és a horvát Janaf között hosszú ideje feszült vita zajlik arról, hogy az Adria-vezeték képes-e egyedül, teljesen kiváltani a Barátság vezetéket egy esetleges leállás esetén – ami megtörtén idén tavasszal, miután egy orosz támadás súlyosan megrongálta egy szakaszát.
A Janaf és a horvát kormány váltig állítja, hogy az Adria éves kapacitása 11 és 15 millió tonna között van, ami bőségesen elegendő Magyarország és Szlovákia együttes ellátására.
A magyar olajtársaság szkeptikus volt a horvátok által közölt elméleti számokkal szemben. Hangsúlyozták, hogy a vezetéken korábban soha nem szállítottak évi 2 millió tonnánál több kőolajat, így a papíron létező kapacitás nincs a gyakorlatban bizonyítva.
A technikai vitát súlyos pénzügyi és politikai konfliktusok is tetézik
A Mol sérelmezi, hogy a Janaf piaci erőfölényével visszaélve az európai átlagárak 4-5-szörösét kéri el tranzitdíjként az Adria-vezeték használatáért, amit a magyar fél nyerészkedésnek tart.
A Mol állásfoglalást vár a Janaftól arra vonatkozóan, hogy a horvát fél hajlandó-e átengedni a tengeri kikötőkből érkező, jogilag nem szankcionált orosz kőolajszállítmányokat Magyarország felé, amit Zágráb eddig vonakodott egyértelműen garantálni.
A régóta húzódó feszültséget követően 2026 februárjában a MOL-csoport és a Janaf végre hivatalos megállapodást kötött.
A felek megegyeztek abban, hogy 2026 márciusától egy 10 hónapos, több ütemből álló gyakorlati kapacitásteszt-sorozatot indítanak el nemzetközi, független megfigyelők bevonásával. A terheléses vizsgálat során élesben, különböző időjárási körülmények és évszakok mellett tesztelik a vezeték maximális fenntartható szállítási teljesítményét (akár napi 40 000 tonnás csúcsig).
Ez a független vizsgálat hivatott végleg pontot tenni a két ország közötti energetikai „számháború” végére, tisztázva, hogy az Adria-vezeték valóban képes-e teljes biztonsági hálót nyújtani a régiónak.