Állításuk szerint a támadásokat önvédelemből hajtották végre. Kérdéses, hogy mindez milyen hatással lesz az éppen zajló béketárgyalások kimenetelére.
Közleményében az Egyesült Államok Központi Parancsnoksága (CENTCOM) azt írta, hogy "a csapásokat az iráni erők jelentette fenyegetések miatt, a katonáink védelme érdekében hajtottuk végre." Timothy Hawkins, a CENTCOM szóvivője megjegyezte, hogy „a célpontok között rakétaindító állások és aknatelepítő hajók voltak. A CENTCOM továbbra is védi erőit, de önmérsékletet tanúsít az érvényben lévő tűzszünet idején.”
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A támadásról további részleteket egyelőre nem közöltek, és azt sem tudni, hogy a művelet milyen hatással bír a folyamatban lévő béketárgyalásokra nézve.
A hétvégén nemcsak Washington, hanem Teherán is megerősítette, hogy a tárgyalások jól haladnak, noha Irán rácáfolt Donald Trump szavaira, amikor közölte, hogy az amerikai elnök bejelentésével ellenében a "béke nem áll a küszöbön". Később maga Trump is azt mondta, hogy még van min dolgozni, de a felek álláspontjai közeledtek.
A béketárgyalások kulcsfontosságú eleme a globális gáz- és olajkereskedelem szempontjából kiemelten fontos szerepet betöltő Hormuzi-szoros újbóli megnyitása, és hogy Irán átadja a magasan dúsított uránkészletét. "A megállapodás végső elemeiről és részleteiről jelenleg is egyeztetünk, és azokat hamarosan nyilvánosságra hozzuk" – írta Trump a közösségi oldalán, de egyéb részletet nem közölt.
Washingtoni idő szerint hétfőn este Trump arról is beszélt, hogy az Irán elleni háború befejezéséről szóló bármilyen megállapodásnak tartalmaznia kellene azt a feltételt, hogy több ország, köztük Szaúd-Arábia és Pakisztán is csatlakozzon az Ábrahám-megállapodásokhoz. Az egyezmény Trump első elnöki ciklusában született, lényege az aláíró országoknak az Izraellel való kapcsolatának a normalizálása.
Trump szerint Katarnak, Törökországnak Egyiptommal és Jordániával együtt mielőbb csatlakoznia kéne az egyezményhez. Trump azt írta, hogy „mivel az Egyesült Államok rengeteg munkát fektetett ebbe a rendkívül összetett kirakósba, kötelezővé kellene tenni, hogy ezek az országok egyidejűleg csatlakozzanak az Ábrahám-megállapodásokhoz."
Trump régóta hangoztatja, hogy bízik benne, hogy Szaúd-Arábia mielőbb aláíró lesz, de a királyság következetesen azt hangoztatja, hogy bármely egyezmény feltétele egy világos menetrend a palesztin államiság felé. Ez a kritérium Pakisztán számára is kulcskérdés – az országnak egyébként nincs diplomáciai kapcsolata Izraellel.
Az Árbahám-egyezmény eredetileg Izrael, az Egyesült Arab Emírségek és Bahrein között jött létre, majd bővült Szudánnal, Marokkóval, legutóbb pedig Kazahsztánnal. A kezdeményezést korábban úgy ismertették, mely a közel-keleti és észak-afrikai országok közötti együttműködés erősítését szolgálja.