A technológiai óriás Apple pénteken keresetet nyújtott be az OpenAI ellen, azzal vádolva a mesterségesintelligencia-vállalatot és két volt Apple-alkalmazottat, hogy üzleti titkokat loptak el.
A kereset szerint az OpenAI és az érintett munkavállalók céltudatosan dolgoztak azon, hogy elcsábítsák az Apple munkatársait, és bizalmas információkhoz jussanak az Apple hardvereiről.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A vádakra reagálva az OpenAI egyik szóvivője közleményben azt mondta, hogy a cégnek „nem érdeke más vállalatok üzleti titkait megszerezni”.
„Továbbra is arra összpontosítunk, hogy olyan innovatív technológiát fejlesszünk, amely világszerte emberek millióit segíti” – tette hozzá a szóvivő.
Rés a pajzson
Az Apple közölte, hogy „lopássorozat” nyomaira bukkant: volt alkalmazottai, akik azóta az OpenAI-hoz igazoltak, üzleti titkokat vittek magukkal, kezdve egy korábbi mérnökkel, a beadványban megnevezett Chang Liuval.
A panasz szerint Liu, aki vezető rendszerelektromérnökként dolgozott az Apple-nél, 2026 januárjában hagyta el a vállalatot, hogy az OpenAI-hoz csatlakozzon, ám nem szolgáltatta vissza céges laptopját, és nem vett részt kilépő interjún sem.
A dokumentum szerint Liu később egy „hitelesítési hibát” fedezett fel, amely lehetővé tette számára, hogy hozzáférjen az Apple belső rendszereihez. Ezt követően titokban több tucatnyi bizalmas fájlt töltött le az Apple hardvereivel kapcsolatban, köztük ki nem adott termékekre vonatkozó információkat, műszaki specifikációkat és mérnöki prezentációkat.
Liut azzal is megvádolták, hogy egy korábbi Apple-kollégáját, miközben megpróbálta az OpenAI-hoz igazolásra bírni, tanácsokkal látta el, miként kerülheti el, hogy az Apple biztonsági csapata kiszúrja a fájlok másolása közben, és azt is javasolta, milyen bizalmas anyagokat tanulmányozzon az állásinterjúra készülve.
A kereset az OpenAI hardverért felelős vezetőjét, Tang Yew Tant is azzal vádolja, hogy „módszeresen használta fel az Apple-től származó bizalmas információkat az OpenAI javára”. A cég szerint Tanra 24 éves ottani pályafutása alatt az Apple „legérzékenyebb projektjeit” bízták, alelnökként az iPhone és az Apple Watch terméktervezéséért felelt.
A beadvány szerint az Apple-től való távozása előtti hónapokban Tan elkezdte saját magának továbbítani e-mailben a beszállítókkal kapcsolatos információkat, valamint a fogyasztói elektronikai iparágról készült „belső összefoglalókat”.
A kereset azt is állítja, hogy miután az OpenAI-hoz igazolt, Tan az állásinterjúkat is arra használta, hogy információkat próbáljon kiszedni a jelöltekből az Apple termékeiről: arra kérte a pályázókat, hogy hozzanak magukkal „valódi” Apple-alkatrészeket, hogy azokon keresztül mutassák be szakmai tudásukat.
„A jéghegy csúcsa”
Az Apple megállapításait „a jéghegy csúcsaként” írta le, mivel „nem lát rá arra, mi zajlik zárt ajtók mögött az OpenAI-nál, ahol az efféle visszaélés normalizálódott, és maga a vezetés szolgál rá példaként”.
Hozzátette, hogy az OpenAI „csírázó hardverüzletága” immár „rendkívül ingatag alapokon áll, és a magjáig romlott, mivel jogellenesen eltulajdonított üzleti titkokra támaszkodik”.
Codex Micro
Júniusban az OpenAI előzetest mutatott be egy új hardvertermékről, a Codex Micróról, egy kisméretű, programozható billentyűzetről, az úgynevezett makrópadról. A Codex a vállalat mesterséges intelligenciával működő kódolási ügynöke.
A termékhez készült rövid előzetesben egy kisméretű, márkajelzéssel ellátott asztali kiegészítő látható. A felirat szerint: „Az Ön kedvenc Codex-gyorsbillentyűi új szintre lépnek. Július 15.”