A jelentés figyelmeztet, hogy a konfliktusok és az éghajlati szélsőségek "valószínűleg sok országban fenntartják vagy súlyosbítják a helyzetet", így a 2026-os kilátások borúsak.
A tavaly világszerte élelmiszerhiánnyal küzdő emberek kétharmada mindössze 10 országban élt, egyharmaduk Szudánban, Nigériában és a Kongói Demokratikus Köztársaságban – derül ki az ENSZ által támogatott éves jelentésből, amely pénteken jelent meg.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az ENSZ, az Európai Unió és a humanitárius ügynökségek adatai alapján az élelmezési válságokról szóló globális jelentés szerint az akut élelmezési bizonytalanság fő okai továbbra is a konfliktusok voltak.
Az immár 10. kiadásánál tartó jelentésben először fordult elő, hogy az éhínség két külön helyzetben - Gázában és Szudán egyes részein - is megerősítést nyert ugyanabban az évben.
A jelentés szerint tavaly 47 országban vagy területen mintegy 266 millió ember élt nagyfokú akut élelmezési bizonytalanságban, ami közel kétszerese a 2016-ban regisztrált aránynak.
"Ebben az évben azt látjuk, hogy először is, nagyon erősen nőtt azoknak az embereknek a száma, akik katasztrofális helyzetben vannak az élelmiszer-biztonság hiánya miatt" - mondta David Laborde, az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) agrár-élelmiszer-gazdasági részlegének igazgatója.
"Tehát olyan emberek, akik éhínségben vagy éhínséghez közeli helyzetben vannak. Hogy érzékeltessük, ezt a számot kilenccel megszoroztuk. Így elérve 1,4 millió embert" - tette hozzá Laborde.
"Két olyan területtel, ahol tényleges éhínség van, Gáza kormányzóságban és Szudánban, és összességében hat olyan országgal, ahol vannak olyan emberek, akik éhínségközeli helyzetben vannak. Tehát ők azok az emberek, akik holnap meghalhatnak élelmiszersegély nélkül."
A jelentés arra figyelmeztet, hogy a konfliktusok és az éghajlati szélsőségek "valószínűleg sok országban fenntartják vagy súlyosbítják az állapotokat", így a 2026-os kilátások borúsak lesznek.
"Az akut élelmezésbiztonság továbbra is 10 országban (Afganisztánban, Bangladesben, a Kongói Demokratikus Köztársaságban, Mianmarban, Nigériában, Pakisztánban, Dél-Szudánban, Szudánban, a Szíriai Arab Köztársaságban és Jemenben) koncentrálódik nagymértékben" – áll a jelentésben.
A néhány országban, például Bangladesben és Szíriában bekövetkezett javulást "szinte teljesen ellensúlyozta" az Afganisztánban, a Kongói Demokratikus Köztársaságban, Mianmarban és Zimbabwéban tapasztalt jelentős romlás.
A közel-keleti háború és a Hormuzi-szoros blokádja hatással van a válságra
A jelentés szerint a nemzetközi segélyek erőteljes csökkenése és a közel-keleti háború a meglévő válságok súlyosbodását kockáztatja, mivel növeli a lakóhelyüket elhagyni kényszerülők számát egy olyan régióban, ahol már több millió menekült él, és növeli a műtrágyaárakat.
A Hormuzi-szoros, az olajellátás kulcsfontosságú útvonalának lezárása a műtrágyák árát az egekbe szöktette, mivel azok olajalapú alapanyagokra támaszkodnak.
"Most a vetési szezonban vagyunk" – mondta az AFP-nek Alvaro Lario, az ENSZ Nemzetközi Mezőgazdasági Fejlesztési Alapjának (IFAD) vezetője.
"Tehát ez a mostani élelmiszersokk – mind az energiaárak, mind a műtrágyaárak emelkedése miatt – szerintem óriási hatással lesz a termelésre" – mondta Lario.
Több segítséget kért a kistermelőknek, például a víz- és klímabarát növényekbe való beruházással.
A válságokat enyhíthetnék, ha a gazdák helyben állítanának elő műtrágyát, és javítanák a talaj egészségét, hogy kevesebb műtrágyára legyen szükség - tette hozzá.