Newsletter Hírlevél Events Események Podcasts Videók Africanews
Loader
Hirdetés

Az EKB tartja a kamatot az iráni háború és az energiaárak miatti inflációs aggodalmak közepette

Archív felvétel. Az Európai Központi Bank (EKB) frankfurti székháza, Németország
Archív felvétel. Az Európai Központi Bank (EKB) frankfurti székháza, Németország Szerzői jogok  AP Photo/Michael Probst
Szerzői jogok AP Photo/Michael Probst
Írta: Quirino Mealha
Közzétéve:
Megosztás Kommentek
Megosztás Close Button

EKB nem emel kamatot: az olaj- és gázárak újabb emelkedése veszélyezteti az infláció lassulását

Az EKB márciusi ülését anélkül zárta, hogy változtatott volna a hitelfelvétel költségén, a betéti kamatlábat 2 százalékon hagyta, amivel az elemzők túlnyomó többsége előre számolt.

HIRDETÉS
HIRDETÉS

Változatlan maradt a többi kulcskamat is: a fő refinanszírozási műveletek (MRO) kamata 2,15 százalékon, a hitelfelvételi rendelkezésre állásé pedig 2,4 százalékon áll.

Az EKB közleménye szerint „a közel-keleti háború jelentősen bizonytalanabbá tette a kilátásokat, felfelé mutató kockázatokat teremtve az infláció, és lefelé mutató kockázatokat a gazdasági növekedés számára”.

A bank irányító testülete úgy látja, hogy az Iránban zajló háború „kézzelfogható hatással lesz a rövid távú inflációra a magasabb energiaárakon keresztül. Középtávú következményei pedig attól függnek, milyen intenzitású és milyen hosszú lesz a konfliktus, illetve hogy az energiaárak miként gyűrűznek be a fogyasztói árakba és a gazdaságba”.

Figyelemre méltó a kamattartás időzítése: csütörtökön az európai földgáz-határidős jegyzések több mint 30 százalékkal ugrottak meg, időnként elérve a 74 euró/megawattóra árat, ami több mint hároméves csúcs.

A Brent olaj hordónkénti ára 119 dollár fölé emelkedett, a WTI pedig átlépte a 96 dollárt. Az árfolyamugrás hátterében az iráni csapások állnak a Közel-Kelet kritikus energiaipari létesítményei ellen, amelyek tartós kínálati feszültségektől való félelmet keltenek.

A helyzetet figyelemmel kísérő közgazdászok arra figyelmeztetnek, hogy ha ezek a költségek hónapokon át magasak maradnak, az szélesebb körű inflációs nyomást válthat ki, és a kamatcsökkentések esetleges megkezdését egészen 2027-ig kitolhatja.

A mostani döntés a februári bejelentés után következik, amikor szintén nem változtattak a kamatokon, és ismét megerősítették: az EKB elkötelezett amellett, hogy középtávon tartósan visszaterelje az inflációt a 2 százalékos célszintre.

Piaci reakciók

A pénzügyi piacok gyengén indították a napot: a vezető európai indexek már a nyitás után veszteséget mutattak, mivel a befektetők az energiapiaci sokk hatását vetették össze az EKB előre jelzett döntésével.

Az euró az első kereskedési órákban enyhén erősödött, miközben az államkötvény-hozamok is mérsékelt emelkedést mutattak.

A 21 tagú euróövezet háztartásai és vállalatai számára a mai döntés azt jelenti, hogy az EKB politikájához kötött jelzálog- és egyéb hitelkamatok egyelőre változatlanok maradnak.

Christine Lagarde hangvétele ugyanakkor továbbra is befolyásolhatja a hosszabb távú várakozásokat.

A pénzpiaci határidős ügyletek már az Iránban zajló háború fényében árazódnak: az év későbbi részére immár egy, sőt akár két kamatemelés lehetőségét tükrözik, szemben a néhány hete még uralkodó kamatcsökkentési forgatókönyvekkel.

Ugrás az akadálymentességi billentyűparancsokhoz
Megosztás Kommentek

kapcsolódó cikkek

Meddig nőhet az infláció Európában, ha folytatódik az iráni háború?

Az iráni háború érdemi hatással van az inflációra, figyelmeztet Lagarde

Az EKB tartja a kamatot az iráni háború és az energiaárak miatti inflációs aggodalmak közepette