ECB változatlanul hagyja kamatot: közel-keleti feszültségek, olajárkockázatok felfelé tolhatják inflációt, alapeset 2,6%, sokk 3,5–4,4% 2026-ra
Christine Lagarde, az Európai Központi Bank elnöke eddigi egyik legközvetlenebb figyelmeztetését fogalmazta meg az Iránban zajló konfliktus lehetséges inflációs következményeivel kapcsolatban.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az EKB csütörtöki, az irányadó kamatokat változatlanul hagyó kormányzótanácsi ülése utáni nyilatkozatában Lagarde azt mondta, a háború „jelentősen bizonytalanabbá tette a kilátásokat”, és „kézzelfogható hatással lesz a rövid távú inflációra”.
Energiapiaci sokk az EKB módosított inflációs előrejelzésének fókuszában
Lagarde hangsúlyozta, hogy a háború mindenekelőtt az olaj- és gázpiacon keresztül „felfelé mutató inflációs kockázatokat” teremt, azonnali következményekkel a fogyasztói árakra.
Az EKB friss szakértői előrejelzései szerint az infláció 2026-ban átlagosan 2,6%, majd 2027-ben 2,0%, 2028-ban pedig 2,1% lesz. A korábbi prognózishoz képest történt felfelé módosítást döntően a közel-keleti konfliktushoz köthető magasabb energiaárak magyarázzák.
A maginfláció, amely nem tartalmazza az energia- és élelmiszerárakat, a várakozások szerint szintén kissé a cél fölött marad az előrejelzési horizonton, ami az energiaköltségek gazdaságon végiggyűrűző, közvetett hatásait tükrözi.
Ugyanakkor Lagarde egyértelművé tette, hogy ez a forgatókönyv viszonylag korlátozott energiapiaci zavarokat feltételez.
Egy kedvezőtlenebb forgatókönyv szerint – amelyben a Hormuzi-szoroson keresztül zajló olaj- és gázszállítás erősebb és tartósabb fennakadásokat szenved – az infláció 2026-ban akár 3,5%-ra is emelkedhet.
Egy súlyos forgatókönyvben, ahol az energiaárak tartósan magasan maradnak, a teljes infláció 2026-ban akár 4,4%-ot is elérhet.
Az EKB különösen érzékenyen figyeli az úgynevezett másodkörös hatásokat, amikor az első energiapiaci sokk az üzemanyagárakon túl a bérekre, a szolgáltatásokra és a maginflációra is átterjed.
„Ha tartóssá válnak, a magasabb energiaárak közvetett és másodkörös hatásokon keresztül szélesebb körű inflációnövekedést válthatnak ki – olyan helyzetet, amely szoros figyelmet igényel” – mondta Lagarde.
Visszavágták a növekedési kilátásokat: erősödnek a stagflációs kockázatok
Az energiapiacok felől érkező inflációs nyomás a lehető legrosszabbkor érte az euróövezet gazdaságát.
A 2026-ra várt GDP-növekedést mindössze 0,9%-ra vágták vissza, ami alig haladja meg a stagnálást, mivel a háború rontja a reáljövedelmeket, az üzleti bizalmat és a fogyasztást.
Mindez jóval összetettebb gazdaságpolitikai környezetet eredményez.
Ugyanaz az olajsokk, amely az inflációt felfelé tolja, a reáljövedelmek erodálásán és a bizalom gyengítésén keresztül a növekedést is visszafogja.
Lagarde megismételte: az elhúzódó konfliktus egyszerre emelné az inflációt és gyengítené a gazdasági aktivitást, ami tovább bonyolítaná az EKB politikai válaszait.
Lagarde ülésről ülésre döntene, de az elemzők már kamatemelést emlegetnek
Lagarde hangsúlyozta, hogy a döntéshozók szorosan figyelik a kulcsmutatókat, így a bérek alakulását, az inflációs várakozásokat és az energiapiaci fejleményeket.
„Nem kötelezzük el magunkat előre egy konkrét kamatpálya mellett” – mondta, hozzátéve, hogy az EKB kész szükség esetén módosítani az eszköztárát, hogy az infláció tartósan visszatérjen a célhoz.
„Az EKB valószínűleg nem lesz olyan türelmes, mint az előző inflációs sokk idején” – figyelmeztetett Sylvain Broyer, az S&P Global Ratings EMEA-régióért felelős vezető közgazdásza.
Roman Ziruk, a globális pénzügyi szolgáltató Ebury vezető piaci elemzője szerint ez „héjább”, szigorúbb irányba való elmozdulást jelez az EKB-nál.
„Az EKB az idén nagyobb valószínűséggel emel, mint csökkent kamatot, a vágások gyakorlatilag lekerültek a napirendről” – mondta.
„Megváltoztak a játékszabályok. Az eszkalálódó geopolitikai feszültségek átírták a kilátásokat, és ismét valós lehetőséggé tették, hogy a kamatemelések visszakerüljenek a napirendre” – mondta Joe Nellis, a Cranfield School of Management globális gazdaságtannal foglalkozó professzora és az MAH tanácsadója.
Piaci reakciók
Az euró csütörtökön 0,5%-kal 1,1520-ra erősödött az amerikai dollárral szemben, miközben az európai részvénypiacok mínuszba fordultak az olaj- és gázárak ugrásszerű emelkedése miatt.
A Brent típusú kőolaj hordónként nagyjából 111 dolláron forgott, ami mintegy 55%-os drágulás a háború kezdete óta, miközben az európai földgáz ára 13%-kal 61 euróra ugrott megawattóránként. Mindkettő meredeken emelkedett az éjszaka folyamán, miután Irán támadást intézett Katar Ras Laffan LNG-komplexuma ellen, felerősítve az ellátási zavaroktól való félelmeket.
A német DAX index 2,39%-kal 22 940 pontra esett 16:00 órára Frankfurtban, míg a paneurópai Euro STOXX 50 1,8%-kal 5 635 pontra süllyedt.
A német államkötvényhozamok enyhén, 2,95%-ra csúsztak vissza, miután napközben elérték a 3%-os csúcsot, amelyre 2023 szeptembere óta nem volt példa.
Mi következik
Mivel a hormuzi helyzet továbbra sincs rendezve, és az olajpiac bármilyen, Iránt érintő eszkalációra hajlamos hirtelen átárazással reagálni, az EKB a szokásosnál jóval szélesebb kimeneteli sávval szembesül az április 30-i ülés előtt.
Lagarde üzenete lényegében a figyelmes kivárásról szólt: a jegybank rendelkezik az eszközökkel, az adatrendszerrel és – egyelőre – azzal a mozgástérrel is, hogy a beavatkozás előtt várjon és megfigyelje a fejleményeket.