Theo Jansen 1990 óta minden nyáron új lényt épít, hogy az Északi-tenger szeles partján vándoroljon, majd ősszel „halottnak” nyilvánítja azt.
Ezek a kinetikus szobrok, amelyek kizárólag szélenergia segítségével szaladgálnak a homokon, most a kreativitás és az evolúció lenyűgöző fosszilis elegyét alkotják.
Egy egykori kábelgyárban található "Strandbeesten Mortuary" nyomon követi fejlődésüket az egyszerű formáktól a bonyolult, élethű gépekig. Jansen abban reménykedik, hogy egy nap egy örökéletű lényt fog építeni — addig is tovább kísérletezik a strandon.