A turizmus válsága ellenére Európába az év eleje óta 5%-kal több külföldi turista érkezett, főként Görögországba, Olaszországba és Máltára – derül ki az Európai Utazási Bizottság adataiból.
2026-ban eddig 5 százalékkal nőtt Európa nemzetközi vendégforgalma az egy évvel korábbi azonos időszakhoz képest, jóllehet a turisztikai ágazatot a fokozódó geopolitikai és gazdasági bizonytalanság miatti turbulencia sújtja.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az Európai Utazási Bizottság (ETC) legfrissebb, negyedéves jelentése (forrás: angol) szerint az európai turizmus az év második negyedévében is erős teljesítményt nyújtott, az eltöltött vendégéjszakák száma 4,8 százalékkal emelkedett.
A stabil teljesítmény annak ellenére valósult meg, hogy „a fogyasztói bizalom gyengébb, egyre nagyobb a megfizethetőségi nyomás, és a közel-keleti konfliktushoz köthető fennakadások” jelentkeznek – közölte az ETC, amely szerint mindez hatással volt Európa és egyes közepes távolságú, illetve hosszú távú piacok közötti légi forgalomra.
Bár a fogyasztók továbbra is terveznek utazni, a jelentés szerint „választásaik egyre szelektívebbé válnak”. Az utazók „egyre inkább olyan úti célokat keresnek, amelyeket biztonságosnak tartanak, jó ár-érték arányt kínálnak és könnyen elérhetők”, miközben az utazások az év folyamán egyenletesebben oszlanak el.
„Az európai turizmus 2026 második negyedévében is ellenállónak bizonyult, noha a globális környezet bizonytalanabbá vált” – mondta Miguel Sanz, az ETC elnöke. „Az utazás továbbra is prioritás a fogyasztók számára, de az, ahogyan az emberek utaznak, változik.
„Az árak megfizethetősége, a biztonság, a közelség és az ár-érték arány egyre fontosabb szempont az úti cél megválasztásakor. Az európai desztinációk számára az lesz a kulcs, hogy versenyképesek maradjanak, miközben támogatják a látogatók területi és időbeli kiegyensúlyozottabb eloszlását.”
Görögország, Olaszország és Málta jár az élen
Az ETC adatai szerint az úti célok csaknem 80 százalékában növekedést mértek, és nagyjából minden ötödik desztinációban két számjegyű volt a látogatói érkezések emelkedése.
A jó összeköttetésnek és annak a törekvésnek köszönhetően, hogy a keresletet a csúcsidőszakokon és a hagyományos turistaközpontokon túl is elosszák, 2026 első hónapjaiban Görögország (+38,3%), Olaszország (+21,1%) és Málta (+16%) könyvelhette el a legnagyobb növekedést az érkezések számában.
Az európai részrégiók közül Észak-Európa teljesített a legjobban: az érkezések száma 10, a vendégéjszakáké 8,4 százalékkal nőtt. Közép- és Kelet-Európa szintén növekedést mutatott, az érkezések 5,2, a vendégéjszakák 6,9 százalékkal emelkedtek, ami azt jelzi, hogy továbbra is nagy az érdeklődés az új élményeket és jobb ár-érték arányt kínáló úti célok iránt.
Dél- és mediterrán Európa összességében stabil maradt, abszolút értékben itt volt a legnagyobb a növekedés, széles körű bővüléssel Máltán, Görögországban, Olaszországban, Portugáliában és Spanyolországban.
Nehéz évkezdet
Az ETC szerint az összkép továbbra is pozitív lehet, bizonyos desztinációk azonban „nehézkesebb évkezdetet” tapasztaltak.
Cipruson 17,9 százalékkal esett vissza az érkezések száma, részben a húsvét időzítése, részben pedig azért, mert az utazók óvatosabbá váltak a közel-keleti konfliktus vélt közelsége miatt.
Törökországban szintén csökkent, 2,1 százalékkal, az érkezések száma, ami a regionális konfliktus közepette az európai és a távoli piacokról érkező utazók lanyhább keresletét tükrözi.
Görögország kiemelkedik az utazási költésben
A legtöbb desztinációban az utazási költés gyorsabban nőtt, mint az érkezések száma, az ETC adatai pedig arra utalnak, hogy az egy főre jutó költés magasabb volt, mint egy évvel korábban. Görögország Európa egyik legerősebb szereplőjeként emelkedett ki: a költés 64,3, az érkezések száma 38,3 százalékkal bővült, ami azt jelzi, hogy egy-egy utazásra jóval többet költenek.
A teljesítmény úti célonként jelentős eltéréseket mutatott. Olaszországban az érkezések száma 21,1 százalékkal nőtt, miközben az utazási költés csak 4,3 százalékkal emelkedett, ami azt tükrözi, hogy a volumen növekedése ellenére az egy főre jutó átlagos költés mérsékeltebb volt.
Eközben Törökország és Ciprus azon kevés desztináció közé tartozott, ahol mind az érkezések, mind az utazási költés visszaesett, ami az ETC szerint „feltehetően a Közel-Kelet konfliktusához köthető gyengébb utazói bizalmat” tükrözi.
Fő trendek: ár-érték arány, közelség és elő- illetve utószezoni utazások
A tartós gazdasági bizonytalanság ellenére a szabadidős utazás várhatóan a nyár folyamán és azt követően is prioritás marad.
A fontos európai küldőpiacokon a szabadidős utazásra fordított kiadások várhatóan stabilan a teljes fogyasztói költés 13 százalékát teszik ki 2026-ban, jóval a 8,5 százalékos globális átlag felett. A fő, Európán kívüli küldőpiacokon az arány kissé emelkedhet, 7,5 százalékról 7,7 százalékra.
Az ETC szerint az utazók „árérzékenyebbé válnak”. Legutóbbi, az utazási ágazatot vizsgáló monitorfelmérésében az európai válaszadók 48 százaléka jelölte meg az „árak megfizethetőségét és a jó ár-érték arányt” Európa egyik fő lehetőségeként a második negyedévben, szemben az első negyedévi 32 százalékkal.
Mindez egy „versengőbb nyári szezonra” utal – fogalmazott az ETC –, amelyben „azok az úti célok számíthatnak nagyobb keresletre, amelyek szorosan igazodnak az utazók költségvetéséhez és preferenciáihoz”.
Az európai utazók várhatóan a közeli úti célokat részesítik előnyben, amelyek „könnyebben elérhetők, ismerősebbek és nagyobb rugalmasságot kínálnak”. Dél- és mediterrán Európa jó pozícióban van ahhoz, hogy kihasználja ezt a keresletet: az érdeklődés a régió iránt június és november között 61 százalékra emelkedett.
Az elő- és utószezoni hónapok szerepe szintén felértékelődik, mivel az utazók reagálnak az szélsőséges időjárási eseményekkel és a túlzsúfoltsággal kapcsolatos aggodalmakra: a szeptemberi foglalások száma Európa-szerte jelentősen megugrott.